Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)
1921-01-01 / 1. szám
KÉJ&TmUtSJÜm Szombat, 1921 jaruiárius 1. riség végtelen sokaságában. De valahol a középen állunk, ahol elütő kultúrák különbözőségei érintkeznek s van bennünk hajlandóság felismerni a magunk történelmi hivatását, amit öntudattal kell belekapcsolnunk az emberi fejlődés felismert célirányosságába. A rossz napok nem téveszthetnek meg. Ä súlyos és keserves esztendőket megfontoltan temethetjük el az örökenyészet hantjai alá. Biztos örökség számunkra azonban az a csalhatatlan tapasztalat, hogy a múló hangulat mindig sírjába száll a maga idejének, a haladás felismert irányára azonban örökéríékü alkotásokat építhetünk. Esztendőnek a küszöbén állunk és ilyen a mi magunkbaszállásunk. Az ipari arák hu támzasai két januarius közöt 1920-ban nagyobb drágaság volt, mint 1919- ben — Statisztika a kolozsvári árakról - Az emelkedő drágaság okai (Saját tud.) A kolozsvári árhullámzások beszédes tükörképét akarjuk összeállítani az alábbiakban. Támpontul az 1920. és 1921. január 1. átlag- (en detail) árakat vettük. A kulcs, melyet az átszámításnál alkalmazunk, az 1 :3'30 arányszám, mint amely legjobban megfelel a hatóságok által megállapított kulcsnak. Nem mondjuk, hogy e statisztika m nden részletében megfelel a két évforduló közötti árkülönbözetnek. Maguk a kereskedők is, akik szaktudásaikat e statisztika összeállításánál rendelkezésünkre bocsájtották, kijelentették, hogy precíz adatokat nem tudnak adni, mert az árhullámzás mondhatni helyenként váltakozik, évén a változásnak nemcsak az áruhiány, vagy árubőség, de maga a vásárló valuta is kitéve. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy nem tekinthettük végig az összes szakmákat, csak a legje'entőségesebbeket. De e számokból is kitűnik, hogy a drágaság fokozatosan emelkedőben van és hogy rövidé en — néhol már túl is haladta — a legtöbb áru 1919-es koronában és 1920-as lejben számított értéke egalizálódni fog. Textil áruk 1920. jan. 1. 1921. jan. 1 ]. rendű gyapjú szövet 950-1100 kor. 350-400 1 lej /■enndü 600-750 200-250 1.Fainei parchettek 1, rendű 60-65 45 Selyem bársony 160-200 200 Vasalt velur bársony 350-450 450 Charmeus 200-250 220-350 Creppe ozzett 100 cm. széles : 80 100-105 Creppe de eh ne 390-420 200-300 Női harisn) a (flór) 60-90 75-90 (musselin) 60-90 75-85 „ (selyem) 150-250 145—250 Zokni pamut 22-3025—30 •• Lábas vaches Fekete borjú box Antilop Sevró fekete Sevró színes Chewrett * „ finom 45—60 „ 30 - 64 „ Fehér vászon lepedőnekvaló 150—180 „ 75—95 Fehérnemű vászon 45—35 „ 22—30 A Missir áruház közlése szerint finomabb textil árukban 80 száza ékos áremelkedés konstatálható 1:3-30 aranykulcs átszámítása szerint. Kész cipő 1920. jan. 1. 1921 jan. 1. Férfi box ab Kolozsvár 705 kor. 310 lej Férfi chevreaux Kolozsvár 1200 kor. 350 lej Női box Kolozsvár 630—720 kor. 275 lej Gyermek box 258—570 kor. 75—90 lej A Club cipőgyár közlése szerint fokozatos áremelkedés ; lakk árukban lej és korona egalizálodik. Bőr 1921. jan. 1. 1920. jan, 1. 80-85 lej 75-80 lej 32—45 lej 70—80* lej 50—60 lej 75—85 lej 35—50 lej 75—80 lej 45-60 lej 100-120 lej 15—65 lej 45—50 lej E meglepő statisztikát egyik bőrnagykereskedő közölte velünk, aki úgy a mu'tban, mint jelenleg külföldről szerzi be raktárát. A bőrpiac terén általában kedvezőbb áralaku'ások történtek. A belföldi bőripar még kedvezőbb statisztikát tudna nyújtani, ha a munkabérek viszony'a ba állhatnának a külföldi munkabérekké’. A bőrbehozatal — egyébként szabad. A Renner-bőrgyár, úgy tudjuk, a konkurren- ciát igy is feltudja venni a kü földdel, amennyben az 1919. vachestalp érát (lábas) 3.50 ku’csszerint átszámítva kg 80 lejért adja. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a bőráruk olcsóbbak Kolozsváron, mint Bukarestben. Uridivat Egyik (Kalapkiráiy) cég a következő összehasonlító láb ázató! bocséjtotla rendelkezésünkre: 1920. jan. 1. 1921. jan. 1. Kalapáru 200—250 kor. 85—100 lej. Nyakkendők 350 „130 Férfi ing 300 „ 250 Álta'áfcan véve a korona és lejárak rohamosan egalizálódnak. Az uridivatot megnyomori'ja a luxusvém. Külföldi importpiacokon is nagyobb a drágaság. Hiába mondja a közönség, hogv 1919-ben 3.40-ért lehetett kaon: a léjét és most 9.10-en áll, ezzel ellentétben Bécsben pé'dául 300 százalékos drágaság mutatkozik 1920 január óta. Illatszerek Az Hétszerekre, szappanokra, piperecikkekre vonatkozólag Leitersdorfer Sándor adott munkatársunknak felvilágosítást. Álljon itt néhány jellemző adat: 1920 jan. 1. 1921 jan. 1. Borax szappan tucatja 74'25 kor. 52 lej Szt. László szappan ,, 227'— „ 80 „ Roget gaüet parfüm ,. 90'— „ 150 „ Odol szájv'z „ 70— ,. 18 „ hogy elszomorodik majd a halálom hírére, de ez is elmúlik, hamarabb elmúlik, mint e'einte hinné. Ó, olyan hirtelen kiszáll a fájdalom a szívből, olyan nyomtalanul, mint én az imént az é’étből. Most tudom csak, mennyire tökéletesen azonos égy érzés kimúlása, az élet kimúlásának érzésével. Illetve azzal az érzéssel, hogy már nem érzünk semmit és ez olyan tiszta, olyan lebegő égi jó, mint a sugár. Igen, sugár. Sugarak, rozsdás aranynyilak verik át a hajnali szürkület kárpitját, a láng minden színeiben szuronyok és veres tóba csurog végig rajtuk a vér: a nap ott ül már a horizont peremén. Tün- déri rózsaszín a fellegem, én, az égbo't, az élet. A föld alattam sö'étlik. Lenézek, mosoga’ó'é- szin szürke sötétség ül még rajta s va’am' szürke árnyak imbolyognak benne, ide hajlanak, oda hajlanak. Vajon hogy sikerült a roham ? Most a mezők közt lebegek. Én vacyok a pára, mely hajnalonta kiszáll a nedves fűszálak közül, végigreszketek a harmatos kalászok közölt. Ring, reng a felleg. Valami szúr, élesen a hátamba, min ha marokkal kitéptek volna a bal lapockámból va'a- mit. Valaki mozog előttem. Ne tartsatok lépést le 1 Ne tartsatok lépést az istenért. Fáj. Lassan, vigyázva a nedves iüre fektetnek. Érzem, bogy ez a kemény alattam : föld s ez a nedves nyirok a hátam alatt: harmatos gyep. Hordágyon- fekszem. Valaki fölém hajlik, fekete sziluett. — Él! — Ki az? — Én vágyók testvér? — Te vagy az Gida? Még mindig tartalékban vagytok ? ’ — No, téged csúnyán meglőttek öregem. Jól nézel ki. — Igazán ? Én csak a vállamba érzek va ami szúrást. A hajnal dereng a szürke mező fölött. Most már jól kiveszem a Gida arcát. Nagyon rossz lehet nekem, mert nagyon tragikus képet vág. Most a legényemre téved a tekintetem, — Hogy vagy Sándor? A fiú orcán földöntúli öröm sugárzik. Mosolyog, mint akit nagy, váratlan boldogság ér. — Élünk, főhadnagy ur drága, élünk 1 Fe'emelnek, a hordágy ring, reng, most már nem tartanak lépést. Megrnt uszunk, uszunk a felhőn, a nap már aranyos-könnyesen tündöklik, m'nt egy mesebeli ékszer. Egy ház udvarán fekszem. Vaki'ó fehér falon vakító napfénv szikrázik. — Te vagy az, doktor? — Én, öregem. Maradj csak nyugton. — Nem fogok meghalni, öregem ? Behunyom a sze neme', úgy várom a választ. Nagyon jó igy behunyt szemmel, oh, ha a'udni lehetne sokéig, sokáig 1 Azt hiszem, semmit sem aludtam az éjjel. Valami melegség nedvesili meg' a szempillámat, mi ez, ■ sak nem sírok? A doktor pár lépésre tő’em, háttal felém magyaráz egy csoportnak. — Vigyázz — súgja oda neki az öreg, goromba őrnagy ide figye1. A sárgabajszu sváb ezredorvos erre odajön hozzám. Megsimoga’ja az ar. ómat, mint a dok*or bácsi mikor h m’ős vo tam. Azóta se simogatott férfi igy. — Há , bará'o skám .. . a -do'og igen súlyos, de nem é e veszélye . — Férfiak vagyunk, doktor: szavadra 7 — Szavamra. Kapsz egy njekciót és hátra visznek a kötözőhe yre. Ott kérd meg, hogy ne bolygassák a kötést. Érzem, o yen simoga ó a tekinte em most a doktoron mint a h séges kutyáé. Élni fogok, élni, haza vicém magam Pestre, fehér hórház. kedves ápo ólánvo , árvám a húgaim, az ismerősök láio- ga’m-k. É n fogok, * ni, élni. Csak most el ne vétózzék va nho 7 u'oo. — Te Sán 'or ne rázzátok úgy a hordágyét. Ha még egyszer epést fogok ar'ani, keresztül lövöm mind a ke ;ői. Mi ez t a me emen ? Ah gén, virág. Egy rózsa.' Va ame yik bará:om tette ide, úgy fé álomból emlékszemEgy rózsa. Rózsasz n, fiatal, alig feslett láfránsz. Szegény, ő bizto an el fog hervadni ho napig. ír...... A külföldről érkező toalettcikkek ma egyenesen megfizethetetlenek. Egyik bukaresti árjegyzékből kiragadunk találomra egy árut: Sotion P ver dz. 1020 lej; megnézzük a tavalyi árjegyzéket, 900 ko. róna. Fésűk, kefék ma már drágábbak lejben, mint voltak koronában. Levonhatjuk a szomorú tanú Ságot, hogy az ipari termékek árai dacára a nagy be- hozata nak, nem ol> sulnak. Olcsulás egyedül kon- zum áruknál volt észl lhető, de luxusáruk drágábbak, mint valaha. A drágaság okai A kereskedelmi élet tényezői a drágaság okait a következőkben foglalják össze : 1. A borzasztó vám, kü'önösen a luxuscikkekre. 2. A bonok be nem váltása. Pénzhiány és az ezzel kapcsolatos vásárlási kedv csökkenése. A magas kamatdijak. 3. Vasúti mizériák, biztonság hiánya. A gyakran előfordu'ó teheréru beszüntetések. Magas szállítmányozási dijak. 4. A külföldön fellépő általános drágaság. 5. A lej zuhanása. A márka, dinár és a lira emelkedése. 6. A külföldi munkabérek viszonylatába állított drága munkabér. Ezek volnának a fő okok. De ettől eltekintve számos mel ék ok is van, hogy miért nem olcsulhat meg a belföldi termelés és miért kerülik el a külföldi árak a piacot. Autonómia és autománia Többe kerül a reszortok autótartása, mint maga a tisztviselői kar — Számok, amelyek hangosan beszélnek — Nyolcmillió lej autóköltség • (Kolozsvár, dec. 31. Saj. tud.) , Némi lokálpatriotizmussal büszkén hivatkozhatnánk arra, hogy Kolozsvár nagy, sőt többé-kevésbé fővárosi jellegét fő'eg az a rengeieg autó adja meg, melyek — nem törődve azzal, hogy az utcák asztfaltja egyre közelebb van a kisvárosok nívójához, —‘büszkén száguldanak a hepe hupássá vedlett aszfaltokon. A pompás autókon hirtelen közgazdasági faktorokká lett vál'alkozók, bankemberek, szállítók ülnek, a legtöbb esetben azonban a reszortok előkelőségei, egészen a fiata titkárokig, kiknél boldogabb autós alig akad széles ez országban. A Consiliul Dirigent ugyanis igen helyes kormányzati érzékkel şjetett hatalmának külső mé'tóságát is biztosítani és rengeteg autót állított a reszortok szolgálatába, úgyhogy az elnökség palotája előtt gyakran nyolc-tiz autó is áll egyszerre. Most készül az 1920—1921-es budget, amelynek — a kormány utasítása szerint, — 20 százalékos redukálást ke'l jelentsen a régebbivel szemben, tekintettel a borzalmasan súlyos állami ţefhekre. Az itt fel- sorakoz'atolt autó-költség adatok tehát már annak szemelőtt tartásával szerepe'nek, hogy feles'eges kiadásokat nem szabad a szegény adózók nyakába varrni. De beszé jenek maguk a számok, melyek kollonája azt mutatja szerény egyszerűségben, menynyibe kerül az- autófenntartás, javítás és a sof- főr. íme: Belügyi államtitkárság 1,716,550 lej Prefektusok autóköltségei 890,000 „ Elnökség 60,00 > „ K özegészségügyi reszort : a) központi kiadások 400,000 „ b felügyelőségek 980,1 00 „ c megyék és városok szolgálata 2,5(H),1 0 ' „ Vallás és I özoktatásügyi államtitkárság 80,000 „ Agrár-reform bizottság 294,< '00 „ özmunkaügyi ál'amtitkárság: a) belső szolgálat 320,000 „ b) kü'ső szo'gálat 77\000 „ Pénzügyi államtitkárság 25 ,000 „ Az autókiadások összege ezek szerint 8,265.550 lejt tesz ki. Nem réflektáln^k autóra s igy nincsenek au'óköltségei az igazságügyi és a földmivelés- ügyi államti'kárságoknak. Ezeknek a számoknak kellő megvilágítására csak két igen jellemző számol hozunk fel: A be ügyi államtitkárságnál lévő 73 funkcionárius — kezdve az államtitkártól a gépirókisasz- szonyokig — évente összesen 1,168.158 lej fizetést kap, tehát kevesebbet, mint amennyiben csupán az autó kerül. Természetesen nem az autókiadások tu ságosan magasak (?), hanem a fizetések — nagyon- alacsonyak. De még jellemzőbb a másik szám: az ál'am'itkárság külső szolgálata, prefektusok, polgármesterek stb. évi budgetje 1,659.220 lej, tehát ez is sokkal kevesebb, mint a központi autókiadások összege. - «. Beszédes számok ezek. Valamikor, nem is olyan régen politikusaink és államférfiaink autó nélkül is tudtak kormányozni s bizony legjobb esetben konflison tették meg az utat. Most a Newyork épületétől akármelyik reszortig csak autóval lehet járni, ami e őkelő is, különös fényt, tekintélyt is ad az adminisztrációnak, de — valljuk be — kissé tub költséges.
