Keleti Ujság, 1920. április (3. évfolyam, 90. szám)

1920-04-24 / 90. szám

6. oldal KFJXTsUj^jíg Szombat, 1920 április 24. A Ruhr megszállás — francia militáristák müve Olasz lap a francia megszállásról Francia misszió és a német baloldal Egy német hadtest maradhat a semleges zónában Kolozsvár, épr. 23 A tegnap óvatosan kezeltük a németekről kapott híreket és mai távirataink igazolják már óvatosságunkat a Németországból francia retor- tán át érkező jelentésekkel szemben. Egy indif- ferens olasz lap leírja a Ruhr-megszáliás ese- ményeit és e leirás azt állapítja meg, hogy a Ruhr-bonyodalomból igen sok hiba terheli a franciák túlzó nacionalizmusát. Ezt úgy látszik az antant egyeteme is belátta, mikor engedé­lyezte a német kormánynak, hogy egy hadtes­tét bennhagyhassa a szénvidéken. A puccshiresztelésekkel is mintha alábbhagy­tak volna a nem egészen elfogulatlan külföldi hírforrások. Távirataink a következők: A francia megszállás olasz megvilágításban A „Messaggero“ jelenti Berlinből: Frankfurt­ból jelentik, hogy a francia katonák az állo­más közelében megöltek egy leányt és megse­besítettek egy asszonyt, akik keresztül mentek- a csapatok által elzárt egyik utcán. Hivatalos forrásból jelentik azt is, hogy a franciák elő­nyomulásukkor Niederwöllstadt falu mellett, amely Friedberg város közelében fekszik, meg­öltek — a jelentés azt mondja : meggyilkoltak — egy német tisztet, Káinéin grófot. Nagy nyugtalanság uralkodik, mert erős csa­patok érkeznek egyre Frankfurtba s mert a frankfurti kerület francia parancsnoka elren- delte, hogy a német katonák, tűzoltók, rendőrök, posta és vámhivatalnokok tisztelegjenek a francia tiszteknek és altiszteknek és a francia zászlók előtt. A népben még élénken él a nemrég tör­tént összeütközés emléke, melynek nyolc ha­lottja és haimincöt sebesültje volt. Az összes tárgyalások megszűntek: páncélos autók és tankok járnak az utcákon. A Németországgal való forgalom is megszűnt. A polgárok csak nappal járhatnak az utcákon. A legutolsó hí­rek szerint a franciák megkezdték a színes csapatok kivonását. A berlini sajtó egyhangúan magasztalja Nitti politikáját, aki a ruhtvidéki lázadást német belügynek tekintette és nem járult hozzá Francia- ország akciójához, amely kétségtelenül zavarni fogja Európa politikai és gazdasági helyzetének megszilárdulását. Politikai körök azt hangozlatj'ák, hogy a francia megszállás oka nagy részben azok a nyugtalanító hírek voltak, amelyeket a berlini francia misszió feje, Nollet tábornok küldött a párisi kormánynak s amelyekben drákói rend­szabályokat tanácsolt Németország ellen. Hang­súlyozzák azonkívül, hogy amíg a többi misz- sziók fejei és tisztjei mindig tetjesen korrektül viselkedtek, a franciák mindig szoros össze­köttetést tartottak fenn a baloldali pártokkal. Nyugtalanságot okozott Miüerandnak az a ki­jelentése is, hogy a francia megszállás költ­ségeit Németországnak kell viselnie. Egész Berlin fel van háborodva ama francia képvi­selők ellen, akik a kamarában kijelentették, hogy a francia kormánynak küldött német jegyzék vakmerőség. Politikai körök remélik, hogy a nagyköveti tanács és a Népliga, melynek megküldik a német jegyzék másolatát, el fogiák ismerni, hogy a franciák akcióját a francia militarista párt provokálta ki, melyben dühöng az impe­rialista ambíció. Azok a munkásszervezetek, amelyek részt- vettek a legutóbbi általános sztrájkban és a kormánytól a Reichswehr-csapatoknak a Ruhr- vidékről való visszavonását követelték, nyilat­kozatot tettek közzé, melyben kijelentik, hogy követelésük csakis belső kérdésekre vonatkozik és hogy nem tűrik a franciák beavatkozását ezekbe a kérdésekbe, amelyekhez egyedül Német­ország belpolitikájának van köze. A nyilatkozat elitéli a franciák akcióját és kijelenti, hogy ez az akció megsértetle a nemzetközi iogot. Vége­zetül kijelenti, hogy a munkásszervezetek min­den támogatást megadnak saiát kormányuknak. A független szociálisták nem akarnak a kor­mányhoz csatlakozni, de kijelentik, hogy a német városok francia megszállása beavatkozás Németország belügyeibe. A beavatkozás ellen élénken tiltakoznak. A német hadtest marad Berlin, ápr. 23 A szövetségesek felhatalmazták a német kor­mányt, hogy a rend fenntartása érdekében a semleges zónában egy hadtestet megtarthasson. A többi csapatokat már nagyrészt visszavonták. (D. t. ü.) A „Le Progres“ jelenti Lyonból: Berlini távirat jelenti, hogy a Reichswehr Kölnben internált csapatait Foch marsai rendeletére a német kormánnyal kötött egyezmény szerint meg nem szállott területre küldték. A német belpolitika hírei Berlin, épr. 23 A birodalmi pénzügyminiszter a kölíségvetési bizottságban bemutatta az uj költségvetést, mely szerint Németország bevételei 25 milliárdra, kiadásai 27 milliárdra vannak előirányozva. Oroszország és Németország között a hadi­foglyok kicserélése május 3-án kezdődik. A németországi klerikális párt Erzberger újabb jelöltsége ellen foglalt állást. (D. t. ü.) magánvélemény fl Hagy Per sem vágóit a fejéhez, esek kétszer kiköpölt, de azok közül is egvet kisebbet Pável be van re­kedve, de majd Aidára legszebb rendben megy mir.dei'. A tárgyalásokat vezető B ed cean inten­dáns csak dalük egész n tp. Kedvenc nótája: uccu bizony megéreít a meggy. Pável tangóziv, Tango pávellik Bécs március x+7. Tengő, a víléghirü olasz maestro, aki jelenleg Kolozsváron (skberbürgen) mü*ödik, az o tani szeivezkedő operánál, tánc- kölleményt szerzed direktora liszíeiefére. Sőt ko­reográfiát is irt hozzá és ez uj ballelt „Pavella“ cimen megy majd ez e’ső Aida-előadás után. Mindjárt a cim is Tango hódoletát fejezi ki hőn szereteti igazgatója, Pével iránt. Pável, hogy ezt a figyelmet némileg revsnehirozza, lévén dilet­táns muzsikus maga is. egy dallarros tangó tánc­zenét komponált. Munka'érsuik ép ebbsn a pil- lana'bart volt jelen, mikor karnegy és direk!or a hódola'i tiszteletpéldányokat kicserélték. Azután mindkettő ellejteíte a másik által szerzett táncot. Tangó fű’bb igealakjai Kolozsvár, dátum mellékes. A r?fo;mátus kol­légiumban is fani.já’k. Tango ige, (magyarul érin­teni, siritni) főbb igeabkiai a következők: tangó, tangere, tetigi, tactum. Példa: Bredicean tetigiP Tangonem — Bredicean megsuveszioita Tangót. Lazatusnak már fai is kötő ték az uíüaput. Pá, well! Kolozsvár, dátum nem fontos. Az opera hú­zódó válsága megoldást nyert. Rendeltek sürgő­sen egy tenoristát, mert csak tenorista tudja a riválisát jóízűen kitessékelni. Mindazonáltal Pá­vel lávozása a nyugafeurópai formák között ment végbe. Az uj tenorisla nyájasan üdvözölte a régit: Pá, well I Pável direktor ért némileg angolul s ha egy fenoristafársa nevén szólítja, neki mindjárt angol nyelvtudása jut eszéba. Vette a kalapját s angolosan távozo t. Adjunk hálát feleim az Urnák és hirdessük az ő dicséretét. A történelem világhíres szenzációs pöresetei, a Clemenceau-per, a Dreyfu3-ügy és Tiszaeszlár mind a mult század dicsőséges an- néíeseit disziíik és mi, ebben a nyomorult ese­ménytelen XX. században hiába sóvárogtunk egy valóban nagy szenzic3ek után, már-már úgy lát­szott, hogy az urnák az ő kegyelme elfordult mirólunk. A krónikás azért siet feljegyezni, hogy a csüggedés korai volt. Éjt-napot összelőve, semmi fáradtságtól, idegizgató ujságbuvérkodástól magát nem kiméivé, összeollózta a napieseményekből ama legkiemelkedőbbnek minden részletét, mely végre századunkat rehabilitálni lesz hivatva a netán fitymálón ránkemlékező utókor előtt. A krónikás sem hozzá nem tesz, sem el nem vesz azokból a nyomtatásban megjelent sorokból, me­lyek nap-nap mellett hirlapjainkban világosságot láttak az ügyre vonatkozólag, lehetőleg ügyelt azonban ez időrendi sorrendre és arra, hogy valamennyi kezébekerült lapnak megörökítse idevonatkozó közleményeit. Olvassátok és okul­jatok. Válsághírek Kolozsvár, január x. Lapunk büszkén említette legelsőnek a világ összes lapjai közt, hogy Tango karmester és Pável operaigazgató közt éles an- tagopizmus fejlődött ki. Sajnos ez a hírünk benn­maradt a cenzúra rostájában. így — fájó szívvel bár, leközöljük, hogy az ügy jelenleg úgy áll, amint azt laptársaink uíánnunk cammogva megírták. Pável megy, Tango marad Kolozsvár, január x+2. Hirt adtunk a Tango és Pável közt kitört polgárháborúról. Pável le­vonta a konzekvenciákat, még a mai nap folya­mán beadja lemondását. Tango megy, Pável marad. Kolozsvár, január x+2. Mint jelentettük, Tengő és Pável gyomrukból utálják egymást. Ha Pável azt mondja: fekete, Tango rögtön szinvakságot konstatál rajta. De Pável makacsul csak ezt haj­togatja: fekete, fekete, fekete. Mindenki láthatja, ez igy nem mehet tovább. Tango beadja a le­mondását és követeli apai és anyai örökségé! előre és visszamenőleg, a kamatos kamatokkal és a va!utadifferenciékkal. Előreláthatólag a dip­lomácia is bele fog avatkozni.! Tango marad-megy, Pável megy-marad Kolozsvár, február x+19. Illxtékes helyről köz­ük velünk : A tárgyalások folynak. Nincs simább, gyermekjátékabb, csókosebb édességü valami, mint az ilyen tárgyalgatés. Tango még senkinek Nincs vége, nem kell megijedni Kolozsvár, hát nem mindegy a dátum ? Mun­katársunk ma délután egy sörcsarnokban látta zenei életünk két celebritását, eminí összeölel­kezve itták ki maradék coctailjüket. Hallotta fél­füllel, hogy offenziva készül. Tangót a bécsi muzsikusok, Pávelt a kórus támogatja. Nagy erőket koncentráltak a Hunyadi-téren. Ha min­den jól megy. Tangó kilencre kiírja a próbát Aidából. Megállapodtak: Pável fogja énekelni Rhadamest életfogytiglan s Tango addig dirigál­hat, amig neki épen jólesik. Ezen annyira fel­lelkesedtek, hogy kihozattak még egy félliter köményest. Lapzárta után Kolozsvár, éjfél után kettő. Dante, a nagy olasz költő most érkezett vissza az alvilágból. Munkatársunk abban a pillanatban fülelte le, amint kilépett Charon csónakéból. A kiváló költő fapesztalaíairól a következőkben infor­málta munkatársunkat: — Pável—Paolo és Tango—Francesca oda­lenn üldögélnek egy pádon. Szorosan egymás­hoz simulva ülnek és az Aida partitúráját ol­vasgatják. Arra vannak ítélve, hogy Pável— Paolo énekelje hamisan a Rhadames nagy áriáját és Tango—Francescának halálbüntetés terhe alatt nem szabad őt ledilettánsozni. Kü­lönben, mint illetékes helyről közük, az egyet­értés közöttük teljesebb, mint vaLha. Privát. I/0+7 AA Romái déligyümőlcs-, gyarmatáru- és cukorka- I\ai4 Oo fcíCI Ildi raktárát áihelyeate Piaţa M. Viteazul (v. Széchenyi-tér) 35. szám alól 34 szám alá, a Dick-féle házba. Pénzintézeti, kereske­delmi, ipari vállalatok és mindenféle nyomtat­ványokat gyorsan, ol­csón ^Ízlésesen készít a „LAPKIADÓ“ Nyomdai Műintézet Rt. CLUJ-KOLOZSVÁR Egyetem-utca 3. szám

Next

/
Thumbnails
Contents