Keleti Ujság, 1919. április (2. évfolyam, 91-92. szám)

1919-04-27 / 91. szám

Ktarrrir&nfie Vasárnap, 1919. április 27. 6. oldal _____ mmrnsmmmmmmmmsftm mmmmmammmm A „Times“ leleplezése Bukarest, április 26 A „Viitorul“ írja: A „Times“ ér­dekes okmányt közöl le április 24-iki számában. Az okmányt a lap párisi politikai tudósítója sze­rezte meg. Az osztrák magyar kor­mánynak és tanítómesterének, a német kormánynak a Ferenc Fer- dinánd trónörökös meggyilkolását követő időkben tanúsított roszhi- szemü magatartására vet fényt ez az okirat. Az osztrák-magvar kor­mány táviratilag utasította Weisnerţ Serajevoban, hogy indítson vizsgá­latot a gyilkosság ügyében és an­nak eredményéről tegyen jelentést. Weisner julius 13 én a következő táviratot intézte Bécsbe a külügy­miniszterhez : — „Sarajevo, 1914 iulius 13, dél­után 1 óra 10 perc. Semmi bizo­nyíték arra nincs, hogy a szerb kormány a merényletről tudott volna, avagy annak előkészítésé­ben részt vett, vagy segédkezett volna. A kormányt ezzel gyanúsí­tani sem lehet. Ellenkezőleg, sok körülmény bizonyítja, hogy a kor­mánynak a merényletben része nem lehetett. “ A „Times“ rámutat arra. hogy ez az okirat fényes bizonyítéka a központi hatalmak megbízhatatlan­ságának. A lapnak ez a körülménye — mondja a „Viitorul“ —nemcsak, hogy meg fogja erősíteni a szövet­ségeseket ama hitükben, hogy a teuton nép idézte elő szándékosan e. háborút, hanem figyelmeztetni fogja a versaillesi konferencia részt­vevőit arra is, hogy a német diplo­máciát a roszhiszemüség jellemzi. * * Revidiálják a rémuralom ítéleteit Nagyszeben, április 26 Nagyvárad román városparancs­noka az ügyészség mellé dr. Mangra Demeter ügyvédet nevezte ki inspek­torul. Dr. Mangra Demeter tegnap megjelent az ügyészségen és be­mutatkozott uj minőségében. Az ügyészség inspektora mindenek­előtt revízió alá veszi a közel­múltban letárgyalt összes ügyeket. A politikai foglyok szabadonbocsá- tása érdekében szükségtelen az intézkedés, mert az ügyészség már szabadiábra helyezte őket. Dr. Mangra elsősorban étakarja revi- diálni a forradalmi törvényszék mindazon Ítéleteit, amelyeknek alapján a vádlottakat letartózta­tásba helyezték. Amennyiben a letartóztatottak büntetendő cselek­ményt (rablás, lopás slb.) követtek el, átteszik ügyüket az illetékes bírósághoz és folytatják ellenük a rendes perrendszerü eljárást. Azok­kal szemben, akiknek bűne a for­radalmi rendeletekbe ütközött, az eljárást megszüntetik. A nagyvá­radi forradalmi törvényszék nem hozott túlzó ítéleteket, ezzel szem­ben a nagyszalontai forradalmi törvényszék 10—15 évi fegyházzal sújtotta a rablókat és fosztogató­kat. Dr. Mangra Demeter a nagy­szalontai forradalmi törvényszék ügyeit is bevizsgálja és amennyi­ben bűncselekményekről van szó, a rendes bíróság elé utalja őket. * * Hivatalosromán jelentés Nagyszeben, április 26 1 .Keleti hadszíntér: Semmi újság. 2. Nyugati hadszíntér: Az ellen­ség rendszertelenül menekül, csa­pataink nyomon követik. Csapataink a Vámospércs közelében folyt rövid tartamú harc után április 23 án elfoglalták Debrecent. Ez alkalom­mal 2000 foglyot ejietíünk, 150 anyag­gal és lőszerrel megrakott vasúti kocsit zsákmányoltunk. Vesztesé­gek: 1 őrmester 21 ember halott, 29 sebesült. Budapesten fnlÉli a rémuralom ** Öí napig Bndapesírőí-nagsvárűdra — Kivégzett csendőrök — Welíner 3aRab és Kun Béla a helyei­ről — H munkásság nem lép be a vörös hadseregbe Nagyvárad, április 26 Öí napig tartó kalandos utazás után csütörtökön érkezett meg Pász­tor Ede, a „Nagyváradi Friss Új­ság“ felelős szerkesztője Budapest­ről Nagyváradra. Szenzációsan érdekes dolgokat beszélt el munkatársunknak úgy ez útjáról, mint a legutolsó buda­pesti lapokról s általában a buda­pesti kommunisták hangulatáról. Vasárnap a reggeli vonattal in­dult el Pásztor. Apaváron megállt a vonat. Akkor már olyan hírek terjedtek el, hogy nem megy be Püspökladányba a vonat, hogy ott a csendőrség összetűzött a vörös gárdistákkal és véres összeütközés történt. Pásztor Ede és utitársai azon gondolkodtak már, hogy gyalog folytatják útjukat, de hat órakor mégis megindul a vonat s eljutot­tak Püspökladányba. Püspökla­dányban sok vörös gárdista lepte el az állomást, részben a csúcsai frontról visszaözönlő vörös csa­patok, részben a Budapestről ér­kezet^ megerősítő csapatok gárdis­tái. Ezek a vörösök mindenkit leszállítottak a vonatról. Hét csendőrt az állomás mel­lett levő temetőnél agyonlőt­tek. Köztük egy csendőrőr­nagyot és egy csendörszá- zadost, mert a vád szerint fehérgárdát szerveztek. Várad felé nem engedtek senkii elutazni. Azt mondták, hogy ösz- szeálliíanak vonatot s mindenki vissza kell utazzék Budapestre. Pásztor Ede utitársai voltak Balogh Lajos, Leó Mór gépgyári főnök és Geiringer Jenő, Elek Gusztáv ura­dalmának főintézője. Pásztor Gei- ringerrel bement a községbe és ott Elek uradalmán megszállottak. Hétfőn elindultak kocsival Nagy­bajom felé. Nagybajomban kijelen­tette a kocsis, hogy tovább nem megy, mert távolabb már nagy baj van. Leszállította a kocsiról őket és visszament. Innen Pásztor a Lovasy-tanyán szerzett kocsival Polgár Péter szívességéből utazott tovább, mindenütt kikerülve a vö­rösöket és este 8 óra után eljutott Mezőpeterdre. Itt Elek Gusztáv ven­dége volt s itt értesült a nagyváradi eseményekről. A községben pol­gárőrséget szerveztek. Nagy volt az izgalom, a rémület, mert a vörösek ott lótottak-futottak a községben. Este vacsora után berohan egy vörös gárdista, revolvert szegezve parancsolta: „pénzt és ékszert az asztalra“! Geiringerné ijedten kia­bált Pásztor után és elájult. A többik is berohantak, erre a vörös gárdista lemondott a pénzszerzés­ről, de lovat és kocsit kért, mert ők menekülnek — mondotta. Ezt kierőszakolták, közben ellopták Elek Gusztáv tisztiköpenyét. Beretyóujfalu vasárnap még vörös terror alatt éllo!t. A Váradról isme­rős Oroszlán Pál volt a katonai-, Pattantyús Sándor a városparancs­nok. Újfalu egész lakassága bor­zasztó rémületben élt. Mezőpeterden Elektől Pásztor kocsit kapott s azzal ment tovább Mezőkeresztesre. Mezőkereszlestől Nagyváradig gyalog jött be Pász­tor. Mikor az első járőrrel találko­zott, azok kérdőre vonták és elő­zékenyen rendelkeztek a további útját illetően. Ő maga kérte, hogy fedezet mellett hozzák be Váradra, itt az illetékes parancsnokságoknál igazolta magát s hazatérhetett tiz izgalmakkal teli nap után — otthonába. Első nap Budapesten Székely Jánossal, a nagyváradi kommunis­ták egyik vezetőjével, a „Munkás Újság“ szerkesztőjével találkozóit, aki újságolta, hogy 8 oldalas lesz a „Munkás Újság“. Másnap azon­ban azt mondta, hogy a „Munkás Újság“ megszűnik és ő Vágó nép biztos titkára lesz. Katz Lipót pe­dig a szocialista páti főtitkárául van kijelölve. Pásztort ez nem ér­dekelte annyira, hanem Kun Béla kijelentését idézte, mint igen jelen­tősét. Kun Béla azt mondta: „Ha Váradot elveszítem, vég8 a kommunizmusnak“. Az „Otthon Újságírók Körében“ nagy izgalommal tárgyalták az ese­ményeket. Éjjel nagy társaság vette körül Werner Jakabot, ki a „Köz­ponti Tanácsból“ jött és azt mondta, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A vasárnapi pesti lapok közölték Kun Béla beszédét, melybe.i Kun kijelenti, hogy csalódott a vörös hadseregben, egyben közölte Szat- már-Németi elestét és azt mondta, hogy Nagyváradon „újra feléledt a régi polgári rendszer.“ Azzal fejezte be beszédjét „fogjunk össze, mert veszélyben a forradalom.“ Minden lapban az első oldalon „Veszélyben a forradalom“ cimü első cikk jelent meg. A „Munkástanács“ fejvesztetten kapkod. Budapest a legnagyobb izgalmakban él. Pásztor Ede vasár- j nap reggel indult el, mielőtt a krízis * tetőpontra szállott volna, mert min- I denképpen családjához, haza akart ! visszatérni. Még elmondta Pásztor Ede, hogy éppen elutazásakor rendelet jött, mely szerint az összes szer­vezett munkások létszámának fele azonnal be kell hogy lép­jen a vörös hadseregbe. Persze a legtöbben — amint lát­szik — ahhoz a felihez tartozónak tartják magukat, akiknek nem kell bevonulni. A munkásság fáradt, kiábrándult vezéreiből és csüggedt. A legutolsó pesti lapok mar ar­ról adtak hirt, hogy Nagyvárad lángokban áll, romokban hever, a miből természetesen egy betű se igaz. Behívások Magyarországon Bukarest, április 26 A „Viitorul“ irja: Budapesten elhatározták a háború folytatását a csehekkel, románokkal és a délszlávokkal. Magyarországon be is hivték már a tartalékokat. Hogy ez a behívás eredménnyel fog-e járni, vagy sem, bizonytalan, mert a vidék nem ért egyet a szovjet­kormánnyal. Kihallgatták a császárok telefonját Nagyszeben, április 26 Most derült csak ki, hogy az egész háború, ideje platt hogyan jutottak a csehek minden fonto­sabb hír, minden fontos politikai és stratégiai litok birtokába. A „Narodni“ cimü lap irja, hogy Prága közelében titkos telefon- állomásuk volt, amelyen Károly excsászárnak Vilmossal és más politikai személyeknek egymás kö­zötti titkos beszédeit Kraun száza­dos állandóan kihallgatta. mövegm PORCELLÁK És ukmm NAGYKERESKEDÉS Kolozsvár, mátyás KIR.-TÉR |3a SZÁM Ha bútort akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és tekintse meg Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Rt. hatalmas, gyönyörűen be­rendezett hutortermeit Nagy választék egyszerűbb és egész finom bútorokban, jutányos árak, szolid kiszolgálás Mii Batal lakatos mester Kolozsvár, Teleki-utca 4. sz. Elvállal minden néven nevezendő lakatos munkákat, úgyszintén follők és traapellenzäk szakszerű felszerelé­séi és alapos javiiását Hídeleiméiny S Liszt ellenében fehér és barna kenyeret azonnal kiutalok, továbbá fehér liszt ellenében kiflit. Zsur- szendvicsek, ünnepi, la­kodalmi és keresztelői kalácsok készítése a leg- jutányosabb áron. Tisztelettel „Kárpát“ -süíoüB Unic-uícs 13/a B. BAK LAJOSRA! füSÜÁSZTáLOSÁRUSYÁFt R. “ T. állandóan ízlés«* kivitelben tömör bufcfcía háló­szobákat cs íróasztalokat* Elvállal ţxîindetmeaiii épület- étr bútor asztalom munkát éa parkettícfek- tetést. KOLOZSVÁR, üáLOWS-UTCA 28. SZÁM. TELEFON 120

Next

/
Thumbnails
Contents