Keleti Ujság, 1919. április (2. évfolyam, 91-92. szám)

1919-04-29 / 92. szám

Kedd, 1919. április 29. IK&&1M 5. oldal Dz útvonalait szigorúbb Ellenőrzése ** — Széchenyi püspök balesete. Nagyváradról jelentik: Tegnap dél­ben, kevéssel 12 óra után izgalmas jelenetnek voltak szemtanúi a Szent László téri hídfőnél járókelők. A híd felől őrült vágtalással s>.águl- dott két paripa, a mely egy hintóba volt fogva. Katonák a telefonveze­téken dolgoztak és a drótot feszitő oldalfegyver felhajtásától ijedtek meg a lovak, a meiyek elragad'ák a fogatot a Szent László-tér irányá­ban. A fogat Széchenyi Miklós püspöké volt, a ki Brém Lőrinc kanonokkal ült a kocsiban. A kocsis minden erejével igyekezett, hogy megfékezze a lovakat, de a paripák veszetten vágtattak. A püspök — veszedelmes helyzetében megkoc­káztatta a templom előtt, hogy ki­tagoljon a kocsiból. Ki is ugrott és az aszfalt mellé a villamos sínekre zuhant. A kerekek nem érték a püspököt, a kinek segítségére gyor­san odasiettek a megrémült közön­ségből többen. Széchenyi Miklós gróf felugrott a földről, nem esett semmi baja. Az odasietők takarí­tották le a kabátjat és a kérdezős- kodésekre mosolyogva adta meg a választ, hogy szerencsésen meg­menekült, sérülése nincs. Az arra járó Pálffy Béla váradszöllősi plé­bános kisérte tovább a püspököt. Az elragadt lovakat a Zöldfa-utca előtt sikerült megfogni. Két katona ugrott eléjük és rántotta meg a gyep­lőt. Brém Lőrinc kanonok é3 a kocsis is minden baj nélkül úszta meg a balesetet. Pár perc múlva a fogat nyugodtan folytatta útját. — Kiket tartóztatott le a kom­munista kormány? Nagyváradról jelentik: Wekerle, Szterenyi, Szur- may és Károlyi György után, a kommün a következőket vetette még fogságba: Hazai Samu volt honvédelmi minisztert, Balogh Je­nőt, a Tisza-kormány volt igaz­ságügyminiszterét, Mikes János gróf szombathelyi püspököt és Bozsik Pál gyöngyösi plébánost. Balatonfüreden őrizetbe vették Lánczy Leót, a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“ elnökigazga­tóját. Letartóztatták még: Hochen- berger Antal tábornok-hadbírót. Láng Boldizsár báró volt vezér­kari alezredest, Zsejunka József csendőrőrnagyot, aki tavaly május­ban a Máv. gépgyári munkások közé lövetett, Rácz Kálmán hu­szárszázadost, Diószeghv Tibor csendőrszázadost, Egyed Lajos Máv.gépgyári tisztviselőt, Novák Já­nos volt kisgazdapárti képviselőt, Jakab Béla rendőrtanácsost és Pali István rendőrfelügyelőt. Internál­ták : Pataki Ödönt, Kiss Sándort és Welwarth Mihályt. — Börziánerek ötlete. Nagyvá­radról jelentik: A Kommunista kormány elrendelte Budipesten, hogy az üzletekben ezentúl csak a proletariátus vásárolhat be, szak- szervezeti igazolvány előmutalása mellett. Így a polgári elem, termé­szetesen el volt zárva a vásárlás lehetőségétől, de a polgárnak is élni kell valahogy, tehát városszerte álszakszervezetek alakultak, egye­nesen a vásárlási rendelet kiját­száséra. A börze emberei, ügynö­kök, bizományosok elsőnek sietlek megalakítani a „Tőzsdei Munkások Szakszervezetét“, hamarosan törzs­könyvet fektettek föl és másnap már a szegény „tőzsdei munkás“ is hozzájuthatott az újdonsült „szak­szervezeti“ igazolványa alapján szükségleteihez. A dolog nem ma­radhatott sokáig titok. Rákosi Má­tyás kereskedelemügyi népbiztos fölhívásban fordult a proleláriátus- hoz és az üzletek bizalmi embe­Hűzű ígp&vö szőkéig katonák — fl kommunista hadsereg igazolványa Kolozsvár, április 28 (Saját tudósítónk tói). Néhány nap óta a közigazgatási hatóságok a katonai parancsnoksággal egyet- értőleg újabb, szigorú vizsgálat alá vették a vasúti vonalakat és egyéb közlekedési utakat. Ennek a ren­delkezésnek oka van. Tudvalevő, hogy a frontokat a kommunista hadsereg katonái oda­hagytak, legnagyobb részük elszé- ledt és most hazafelé igyekeznek. Ennek a hadseregnek egyik cso­portja székely katonákból állott és mikor a rend felbomlott és meg­kezdődött a visszavonulás, a töb­biekkel együtt ők is szerteszét kó­boroltak. Legtöbbje azonban haza­vágyódott és miután vasutat nem vehettek igénybe, gyalogszerrel vág­tak neki ez útnak. Kisebb csoportokba verődve, ki fegyverrel, ki felszerelés nélkül lépett megszállt területre. A főbb vonalakon természetesen lefegyve­rezték ezeket a katonákat, de so­kan közülök mellékutakon, kerü­lővel és kevésbbé ismert ösvénye­ken igyekszenek szülőföldjükre jutni. Miután ilyen módon a vissza- véndorlás nincs megengedve és mert a közbiztonsági állapotot is veszélyeztethetik a fegyveres em­berek, ezért rendelték el az utvo- nalek legszigorúbb ellenőrzését. Ezentúl, akit az őrségek igazol­vány nélkül találnak, feltartóz tát­ják, fogolynak nyilvánítják és át­adják a katonai parancsnokság­nak. A volt kommunista hadsereg katonái közül legutóbb többeket fogtak el, akik között egy tiszti minőségben, mint századparancs­nok szolgált. Iratai között szerepelt egy igazolvány is, amelynek szö­vege a következő: 1.Budapesti NemzetköziVörös Ezred Világ proletárjai egyesüljetek 1 11. Zászlóalj II. Század IGAZOLVÁNY. Igazoljuk, hogy..............elvtárs az I. Budapesti Nemzetközi Vörös Ezred kötelékébe tartoziK. Beosz­tása századparancsnok. Ezen igazolv ány csak a személy- azonosság igazolására szolgál. Fegyverviselésre .jogosult! Budapest, 1919. március 31. Politikai megbíz.: Ezredparancsnok: Beer P. H. Fridrich Ilyen igazolvánnyal a legénység is el volt látva, csupán a fegyver­viselésijogot nem tűntették M rajta. reihez, hogy legyenek résen és tarísáK szemmel az ilyen álszak­szervezetek tagjait. A polgári osz­tályt pedig figyelmezteti, hogy tar­tózkodjék a beszerzéstől, mert a vásznat például a proleíáriátus vég alakjában fogja a szekrényeikből visszavenni. — Vörös mozdonyóriások. Nagyváradról jelentik : A magyar államvasutak kőbányai-uti műhe­lyében talpig vörösre festett négy mozdonyóriás készült. Agitációs célra rendelte a vörös mozdonyo­kat a kommunista berendezkedés. — Elnökválasztás az orthodox zsidó kittsö'ségnél. A kolozsvári orth. zsidó hitközség vasárnap tar­totta meg — régebbről elmaradt tisztújító közgyűlését. Elnökké egy­hangúlag újra Sebestyén Dávidot választották meg, a ki hosszú idő óta áll az eklézsia élén. — Eljegyzések. Márk Lipót és Farkas Ró^sika Magyarlápos jegye­sek. — Marmorstein Zsiga Hidal- más és Hermann Helénke Nagy- esküllő jegyesek. (Minden külön értesítés helyeit) — Meiszter Márton és Weimann Giziké Kolozsvárról jegyesek. (Minden külön értesítés helyet!). — Preisler Béla Besztercze, eljegyezte Lőwinger Henriinkét Ko­lozsvár. — Maklakov, a szerelmes pár­duc. Oroszország egykori hír­neves belügyminisztere, Maklakov, mint emlékezetes, nagyon szerelte volna, ha a cár Oroszország meg­mentésére félre dobta volna a du­mát, megszüntetett volna minden jogot és szabadságot és őt kine­vezte volna teljes hatalmú diktátorrá. Azt mondják, hogy a mikor a cár ud/ari körben a reakcionárius Maklakov honmentő ideájáról be­szélgetett, a diktátor-önjelöltet igy jellemezte: — Egy diktátornak félelmetesnek kell lennie, Maklakov pedig nevet­séges ! Hogy mit jelentett a cárnak ej. a különös megjegyzése, azt udvari I körökben nagyon jól tudják. Ez egy híressé vált színpadi jelenetre vonatkozott, a melynek „A szerel­mes párduc ugrása“ volt a cime és a melynek főszerepében annak idején Maklakov igen sűrűn mulat­tatta a cári udvart. Maklakov már '1 régóta — már abban az időben is, a mikor Csernigovban kormányzó volt — hires voit arról, hogy kitűnő színész. A mikor aztán belépett az orosz kabinetbe, az udvar előtt is sokszor lépett fel mint műkedvelő. Legnagyszerűbb, felejthetetlen ala­kítása volt a szerelmes párduc szerepe. Ha koronatanécs volt a cárnál, a tanácskozás majdnem mindig úgy végződött, hogy a cár felállóit helyéről és igy szólt: — Na é3 most, kedves Maklakov mutassa be nekünk a szerelmes párduc ugrását. Maklakov soha sem hagyta magát kétszer kérni. A cári család össze­gyűlt, néhány bizalmas udvari em­bert is sietve értesítettek a készülő komédiáról és a belügyminiszter gyorsan bebújt egy erre a célra mindig készen álló párducbörbe. A nézők helyet foglaltak körben a teremben és megkezdődött az elő­adás. A terem közepén lévő nagy asztal alatt Maklakov elkezdett előbb dorombolni, mint egy macska, majd nyivákoíni, azután rekedten sóhejtozni, végül hosszan elnyújtott hangon ordítani. Mindenki feszülten figyelt és akkor következett a mu­tatvány fénypontja: Maklakov ki­ugrott az asztal alól és egyetlen ugrással felugrott egy székre. Ennek az ugrásnak mindig elementáris volt a hatása. A cár, akárhányszor látta is, mindig kacagott és tapsolt, olyan ellenállhatatlan mulatságosan ugrott Maklakov, mint szerelmes párduc az asztal alól a székre, így történt ez sokszor Carskoje- Selo-ban és igy meséli ezt el egyik legutóbbi számában a moszkvai „Utro Rossij“ olvasóinak. Lelke rajta, ha hazudik. — Pezsgőző tolvajok. Nehány nappal ezelőtt ismeretlen tolvajok Debreczeni Miklós Krizbai-utca 14 szám alatti timármester lakásáról 2600 korona készpénzt elloptak. Közben a detektívek bizalmas utón értesültek, hogy Gál Sándor állás nélküli kereskedősegéd fel­tűnően költekezik. Gált állandóan figyelemmel kisérték és látták, hogy a Royal-kávéház ban többször pezs­gőzött nehány barátja társaságában és két kézzel szórja a pénzt. A detektívek tegnap letartóztatták a vidám Gált. aki rövid vallatás után bevallotta, hogy ő lopta meg Deb­reczeni Miklóst és megnevezte bűntársait is. Kuk detektív este elment a Royal-kávéházba és le­tartóztatta Sípos István vasúti ka­lauz-gyakornokot, Kálmán Antal borfiut és egy halódik gimnázistát. A rendőrségen kihallgatták a le­tartóztatott tolvajokat akik töredel­mesen bevallottak mindent. Meg­állapították, hogy a banda vezére Gál volt, aki régi ismerőse Debre- czenir.ek és jól tudta, hogy min­dég van a lakásán nehány ezer korona. Ezt elmesélte barátainak és elhatározták, hogy meglopják Debreczenit. A megbeszélés szerint Gál délben beállított Debreczenihez és cukrot kínált neki eladásra. Azt mondotta, hogy a lakásán 50 kiló cukor van és azt 25 koronáért ki­lónként szívesen eladja. Debre­czeni belement az üzletbe és el­ment Gál lakására. Itt azonban azt mondotta neki Gál, hogy köz­ben eladta a bátyja a cukrot. E közben a bűntársak elmentek Deb­reczeni lakására és Debreczeni fe­leségének bőit kínáltak megvételre. Amíg Sipos és Kálmán az asz- szonnyal beszéltek, a gimnázista belopózott a szomszéd szobába és a nyitott szekrényből 2600 koronát ellopott. Elfogatásukkor csak a gimnázistánái találtak 174 koronát. Miután alapos a gyanú, hogy egyéb tolvajlásokat is elkövettek, a rendőrség tovább folytatja a nyomozást. — Elfogott tolvaj. A rendőrség tegnap letartóztatta Rézműves János kisbácsi cigányt, aki több lopást követett el. Utoljára Kulcsár Sándor Kisgereblye-utca 19 szám alatti lakostól lopott el 300 koronát. A notórius ioivajt ma délelőtt átkisér- ték az ügyészségre. — Egy gimnázista balesete. Rázmán Mór 13 éves gimnáziumi tanuló Komjétszeg községből sze­kéren jött Kolozsvárra. A város szélén a lovak egy automobiltól megbokrosodtak és felborították a kocsit, amely maga alá temette a fiúcskát. Rázmán Mór súlyos sérü­léseket, zuzódásokat szenvedett és ballaba kificamodott. A mentők lészesiieííék első segélyben, akik lakásara szállították. — Rakásra döglesztjük a bur- zsoát. Nagyváradról jelentik: Mun­káselőadás volt a kommün napjai­ban a „Szigligeti Színházban,“ ami­kor csak proletárok kaphatlak mér­sékelt éru jegyeket a páholyokba is. Végh Dezső „ vádbiztos“ lépett ki a függöny eié s igy szólt; — Hol vagytok proletárok? A kérdésre senki se felelt. Most harsányabban megismételte: — Hol vagytok proletárok? Semmi válasz. Harmadszor is megismételte a felhívást, kutatva a pátioiyok mélyeit és a földszint pad­sorait. Egy munkás a karzaton le­kiáltott : — Itt volnék . . . Végh Dezső, a „vádbiztos“ erre haragosan kifakadt: — Majd itt lesztek mindannyian, mikor rakásra fogjuk dögleszteni a burzsoát, akiket most küldünk lövészárkot ásni és ha megásták — saját sírjukat fogják megásni. A hátborzongató kor.feránsz után megkezdődött az előadás . . .

Next

/
Thumbnails
Contents