Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-08 / 286. szám

2017. DECEMBER B- PÉNTEK KELET Több tízezres tömeg Brüsszelben fotó: afp/emmanuel dunand A független Katalóniáért tüntettek Brüsszel A rendőrség szerint mintegy 45 ezren vonultak ut­cára csütörtökön a belga fővá­rosban Katalónia elszakadását követelve. Az „Ébredj, Európa! Álljunk ki a demokráciáért!” jelmondattal hirdetett felvo­nulás résztvevői az október­ben leváltott katalán kormány melletti támogatásukat fejezik ki. Carles Puigdemont menesz­tett elnök és volt kabinetjének négy tagja október vége óta Brüsszelben tartózkodik. MTI 400 Éves rekordra emelkedett Nagy-Britanniában a terroriz­mushoz köthető bűncselek­mények gyanújával őrizetbe vettek száma. A brit belügy­minisztérium csütörtökön ismertetett 22 oldalas sta­tisztikai összesítése szerint a szeptember végével zárult tizenkét hónapban pontosan 400 embert vettek őrizetbe ilyen indokkal, 54 százalék­kal többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Harmadik szakasz: az EB a bírósághoz fordult „Semmilyen meghallgatás nem tántorítja el a kormányt” FOTÓ: MTI/KKM A Magyarország ellen indított kötelezett- ségszegési eljárás új színtéren folytatódik ezután. Brüsszel Az Európai Bíró­sághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba lép­tetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jog­szabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettség- szegési eljárásokat. A bizott­ság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdemé­nyezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket- megfelelő válasz hiányában- később a második szakasz követte, az úgynevezett in­doklással ellátott vélemény megküldése. Még egy ügy A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifo­gásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezé­sében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxem­budapest. A Fidesz szerint a So­ros György befolyása alatt lévő Brüsszel sorozatlövést eresz­tett Magyarországra, a jogi eljá­rásokat már nyíltan a politikai zsarolás és nyomásgyakorlás eszközeként használják. A nagyobbik kormánypárt ezt arra reagálva közölte csü­törtökön az MTI-vel, hogy az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság (EB), a har­madik szakaszba léptetve ez­zel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-mó­dosítás, illetve a menekült­kvóták elutasítása miatt Ma­gyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárá­bourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakasza keretében - jelentet­te be csütörtökön a brüsszeli testület. Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megin­dított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgyneve­zett indokolással ellátott vé­leményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hoz­zák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, külön­ben a bizottság ebben az ügy­ben is az Európai Bírósághoz fordulhat. Ez történhet Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítéle­te ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési el­járást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmezte­tés után a bírósághoz fordul­hat, és bírság kiszabását java­solhatja az érintett országgal szemben. mti sokat. A Fidesz reagálásában azt írta, három olyan ügyben támadta meg a bizottság Ma­gyarországot, amelyek mind Soros György érdekeit szol­gálják: a migránskvóták el­utasítása, a „Soros-szerveze­tek” átláthatóságáról szóló és a „Soros-egyetem” törvényes működését elváró törvények miatt. Hangsúlyozták, hogy a tá­madás oka az, hogy Magyar- ország a Soros-terv útjában áll. A Fidesz közleményében arra kérte a kormányt, hogy tegyen meg mindent, hogy megvédje a magyar embereket és a nem­zeti érdekeket. mti Szijjártó Péter: a kor­mány elutasítja a kvó­tákat, és harcolni fog a magyar érdekekért. Brüsszel. Magyarország sú­lyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, ál­lampolgári jogi és igazság­ügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyé­ben, mely meghatározó sors­kérdés a kontinens jövője szempontjából - jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén. A kormány nem tér ki a vita elől A kormány elutasítja az ille­gális bevándorlást és a köte­lező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért Kiragadott mondat Semmilyen meghallgatás vagy nyomásgyakorlás nem fogja eltántorítani a kor­mányt a magyar emberek ál­láspontjának képviseletétől, a kabinet kitart migrációs politikája mellett - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján, a LIBE ülését követően. A vitán felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt. Pardavi Márta, a Magyar Hel­sinki Bizottság társelnöke kije­lentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyaror­szágon, a kormány szisztema­tikusan meggyengítette a fé­kek és ellensúlyok rendszerét. Pólyák Gábor, a Mérték Mé­diaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban lé­tezik még szabad sajtó, azon­ban nincs sajtószabadság. és biztonságáért - hangoz­tatta a külgazdasági és kül­ügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlen- szerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között. Hozzátette: a magyar kor­mány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kér­désben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyo­mányok tiszteletéről, határ­védelemről és biztonságról”. Erős Európában érdekelve „Amikor Magyarországot tá­madják, akkor olyan országot támadnak, amely a saját ere­jéből vált Európában a prob­léma részéből a megoldás ré­szévé” - fogalmazott. Magyarország egy erős Eu­rópai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le - mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémá­jának nevezve, hogy „a kép­mutatás és a politikai korrekt­ség kezdi eluralni a vitákat”. Szánthó Miklós, az Alap­jogokért Központ igazgatója „optikai csalódásnak” nevez­te, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogsza­bályokat, az ország folyama­tosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárá­sok számát tekintve. Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgá­lat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon. Párttársa, Járóka Lívia arról számolt be, hogy kettős mér­Szijjártó Péter Szijjártó leszögezte, sen­ki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon vélemé­nyének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás sú­lyos veszély, amit bizonyíta­nak az elmúlt évek esemé­cét alkalmaznak az országgal szemben. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kijelentette, a kormány helytelenül úgy ál­lítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 mil­lió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra. A jobbikos Balczó Zoltán közleményében kiemelte, a jogállamiság felszámolásában a kormány szerdán átlépte a Rubicont azzal, hogy az Állami Számvevőszéket használta fel a Jobbik ellehetetlenítésére. nyei. Mint mondta, az EU „minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a konti­nens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország ki­veszi a részét. mti Ez történik ezután A magyarországi különjelen- tés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meg­hallgatás alapján állítja össze a dokumentum tervezetét. Ezt márciusban ismerteti a LIBE tagjaival. _____ Ők júniusban szavazhatnak róla.______________________ A jelentés szeptemberben kerülhet majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kez­deményezheti az uniós alap- szerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyar- országgal szemben. Fidesz: ez „sorozatlövés” volt Magyarországra Vélemények a brüsszeli vitában Donald Trump döntött, a világ reagált A Hamász intifádát hir­detett, az izraeli had­sereg megerősítette ciszjordániai egységeit. JERUZSÁLEM. Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő poli­tikai vezetője hadüzenetnek nevezte csütörtökön Donald Trump amerikai elnök dön­tését, miszerint az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, ezért Haníje bejelentette, péntektől újabb intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Közben Izrael megerősítette hadseregének Ciszjordániában állomásozó egységeit. Donald Trump szerdán je­lentette be: Jeruzsálemet is­meri el Izrael fővárosának. Az elnök szerint az USA továbbra is elkötelezett a közel-keleti béke megteremtése mellett, és fogadkozott, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy béke legyen az izraeliek és a palesztinok között. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi je­lentőségűnek nevezte Trump döntését. A nemzetközi kö­zösség több meghatározó tagja viszont nem ért egyet a döntéssel. így nyilatkozott Theresa May brit kormányfő. Angela Merkel német kancellár nem támogatja ezt a döntést. Em­manuel Macron francia ál­lamfő sajnálatosnak nevezte Trump bejelentését. Federica Mogherini uniós főképviselő pedig arról beszélt: az EU ag­gódik az amerikai elnök dön­tése és annak várható, a béké­re vonatkozó következményei miatt. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ A tények Jeruzsálem szent városa mindhárom nagy monoteista vallásnak, és mindhárom val­lás fontos szent helyeinek ad otthont. Izrael kormánya Jeruzsálem egészét egységes és osztha­tatlan fővárosának tekinti, de ezt a nemzetközi közösség nem ismeri el. A palesztinok az Izrael által 1967-ben megszállt, majd ké­sőbb bekebelezett Kelet-Jeru- zsálemet tennék meg leendő államuk fővárosának. Donald Trump döntése ellen tilta­kozó palesztin férfi fotó: mti Devizaárfolyam (2017.12.07.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 314,58 +0,08 USA dollár 266,82 +0,84 Svájci frank 269,11 +0,04 Angol font 357,01 +1,02 Román lej 67,90 -0,02 Ukrán hrivnya 9,84 +0,03 Horvátkuna 41,75 +0,08 Lengyel zloty 74,69 +0,09 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Brexit: lejáraz új javaslatokra adott határidő Brüsszel. Theresa May brit kormányfőnek vasárnapig van ideje új javaslatokkal elő­állni az Egyesült Királyság eu­rópai uniós kiválásának (Bre­xit) főbb kérdéseiről, hogy a jövő heti EU-csúcson jóvá­hagyhassák a bennmaradó tagállamok vezetői az egyez­tetések második szakaszának megkezdését - közölte az Európai Bizottság vezető szó­vivője, Margarítisz Szkínász csütörtökön. mti Theresa May fotó: afp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents