Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-05 / 283. szám

2017. DECEMBER 5., KEDD 6 Elhalasztották a döntést a kiadatásról BRÜSSZEL Az illetékes belga bí­róság december 14-re halasz­totta döntését Carles Puigde- mont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy, Belgi­umban tartózkodó tagja kia­datásának ügyében - közölte a volt katalán elnök ügyvédje hétfőn Brüsszelben. Paul Bé­káért elmondta, hogy a hétfői meghallgatáson az ügyészség a spanyol hatóságok által ki­adott európai elfogatóparancs végrehajtását kérte. mti Carles Puigdemont fotó: afp Előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Jo­aquin Forn egykori katalán belügyi tanácsos, míg a le­váltott katalán kormány hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet - je­lentette be a madridi legfel­sőbb bíróság hétfőn. A politi­kusoknak 100 ezer eurót (31 millió forint) kell befizetniük a bíróságnak, hogy szabadon távozhassanak. Korzika nagyobb autonómiáért jelentkezett Párizs. A korzikai regionális parlamenti választások első fordulójában legtöbb szava­zatot elért, magát nacionalis­táknak nevező pártszövetség hétfőn kezdeményezte a tár­gyalások megnyitását a francia kormánnyal a nagyobb auto­nómiáról, de kizárta, hogy el­szakadásra törekedne. „Nem ott tartunk, mint Katalónia, hanem Korzika emancipációjá­ért dolgozunk” - mondta Jean- Guy Talamoni. mti Nem lesz tovább bajor miniszterelnök BERLIN. Horst Seehofer távo­zik a bajor miniszterelnöki tisztségből 2018 első negyed­évében, ezt személyesen is bejelentette hétfőn Mün­chenben. Pártja, a bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján megerősítette, hogy a kormányfői tisztsé­get Markus Söder tartományi pénzügyminiszternek adja át. Hozzátette, a CSU élén tovább folytatj a munkáj át. mti Horst Seehofer fotó: afp Lázár János fotó: mti/máthé Zoltán Lázár János: a kormány megtervezte az uniós források felhasználá­sát. Budapest. A Miniszterelnök­séget vezető miniszter szerint a magyar kormány az előző időszakhoz képest a 2014 és 2020 közötti uniós költségve­tés forrásainak felhasználását megtervezte és jó pénzügyi megállapodást kötött. A kormány kezdeményezte Lázár János a 2014-2020 kö­zötti időszakban Magyaror­szágnak járó uniós források felhasználásáról a kormány által kezdeményezett vitana­pon azt mondta, az EU-ban szinte a legjobb az a támo­gatási összeg, amelyet egy lakosra vetítve visszakap Magyarország, és a kormány olyan célokat tűzött ki, ame­lyek sokat tesznek az ország felzárkóztatásáért. Közölte, az Állami Szám­vevőszék a korábbi, 2007 és 2013 közötti uniós költségve­tési időszakot úgy értékelte, azt a stratégiai tervezés teljes hiánya jellemezte és elhúzó­dott a források felhasználása. Kitért arra, hogy 2014 előtt gazdaságfejlesztésre az uniós források 16 százalékát szán­ták, most 60 százalékát for­dítják erre. Tehát nem kidob­juk a pénzt, nem elégetjük a pénzt - hangoztatta. „A felzárkóztatás nincs kész” Lázár János szólt arról, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozásának egyik oka az volt, hogy az EU a csatlakozás­sal nyert több százezres, olcsó és nagyon jó munkaerőért cserébe az ország felzárkózta­tásából kiveszi a részét. A felzárkózás nincs kész - folytatta -, az Európai Bizott­ság (EB) előrejelzései szerint 2030-35-ig kell működtetni a felzárkózási alapokat. Ismer­tetése szerint a mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki 9453 milliárd forint ér­tékben. Hozzátette: november végéig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a ren­delkezésre álló keret 82 száza­léka. A teljes kassza 39 százalé­kát fizették ki - mondta. Úgy értékelte, a munkát ellenszélben végezték, a brüsszeli bürokrácia nem karolta fel Magyarországot, miközben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nagy ked­vence volt az európai bürok­ratáknak. Hozzátette: az eu­rópai bürokraták munkáját nagyban segítik a közpénzből működő európai parlamenti képviselők, akik „feljelen­tésgyárakat üzemeltetnek”. „Soros Györgytől kapott sten­cileken” másolják biankóban a feljelentéseket. MTI GAZDASÁGI BIZOTTSÁG. Bán­ki Erik (Fidesz) a gazda­ság- és társadalomfejlődés szempontjából fontosnak nevezte az uniós keretösz- szeget. Szólt arról is, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok idején a teljes összeg mint­egy 16 százaléka szolgálta a gazdaságfejlesztést, most azonban a 60 százaléka. A kiemelt célok között emlí­tette meg a vidéki Magyar- ország, a kis- és közepes vállalkozások erősítését, az újraiparosítást. Rámutatott arra is: a terület- és telepü­lésfejlesztési operatív prog­ram több mint 1230 milliárd forintot juttat a helyható­ságnak. pidesz. Hörcsik Richárd (Fi­desz) szerint helyesek vol­tak a kormány célkitűzései, az intézményrendszernek megalapozottabban, céltu­datosabban kell működnie, ezért márciusig meghir­dették az összes forrást, év végéig pedig annak 85 százalékáról döntenek. Ki­jelentette: élen járunk a visegrádi országok között a pályázatok meghirdetésé­ben. A politikus elmondta: kemény küzdelmekre szá­mít a 2020 utáni forráso­kért. Ezért is kiemelt téma ez a magyar V4-elnökség programjában. KDNP. Hargitai János (KDNP) arra mutatott rá, hogyan jutott el az uniós források elosztásának koordinálá­sa a Welt 2000 Kft.-tői az Új Világ Nonprofit Kft-ig, vagyis onnan, hogy egy pri­vát cégre bízták a feladatot, odáig, hogy azt „behúzták a kormányba”. Előbbiről úgy ítélte meg: az csak akkor le­hetséges, ha vissza akartak élni az információkkal. JOBBIK. Bana Tibor (Jobbik) arra mutatott rá: az MSZP- SZDSZ-kormányok idején értelmetlen fejlesztések valósultak meg, de azóta is átgondolatlan átalakítá­sokra került sor. A Fidesz ott folytatta, ahol elődei abbahagyták, a forráso­kat a hozzájuk köthető cé­gek, vállalkozások kapják meg. Kitért arra is: azok a falvak-városok, amelyek fideszes vezetéssel rendel­keznek, arányukon felül ju­tottak forráshoz. „Kirakatper” „boszorkányper” BRÜSSZEL. Az Európai Parla­ment (EP) belügyi, állampol­gári és igazságügyi szakbi­zottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó brüsszeli meghall­gatása egy kíméletlen bo­szorkányüldözésnek és egy, a kommunista időkből ismert koncepciós pernek a keveré­ke - jelentette ki Kovács Zol­tán kormányszóvivő Brüsz- szelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn. Úgy fogalmazott, a kirakat­perekhez és a középkori bo­szorkányperekhez hasonlóan nehéz megmondani, hogy mi lesz a csütörtöki meghallga­tás eredménye, ugyanakkor ki fog derülni, hogy a felho­zott vádak legtöbbje kettős mércén alapul, illetve politi­kailag motivált támadás. MTI Röviden FIDESZ. Soros György az ál­tala támogatott civil szer­vezeteken keresztül kívánja befolyásolni az ország sorsát meghatározó választásokat - jelentette ki a Fidesz kom­munikációs igazgatója hétfői televíziós műsorban. Hidvé- ghi Balázs arra a hírre reagált, amely szerint Soros György alapítványa 130 millió forin­tos támogatást nyújtott a pé­csi Emberség Erejével Alapít­ványnak. LMP. Az önkormányzati dol­gozók illetményalapjának emelése érdekében nyújt be törvénymódosító javaslatot az LMP - közölte a párt mi­niszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett az alig több mint 38 ezer forintos alapot 60 ezer forintra növelné, támogatva a szakszervezetek törekvését. DK. A Demokratikus Koalíció szerint a magyar kormánynak immár nincsenek külpolitikai szövetségesei, mert minden­kivel összevész. így értékelte az ellenzéki párt külpolitikai kabinetjének vezetője, Ara-Ko­vács Attila, hozzátéve: az el­múlt napokban össztűz zúdult Orbán Viktor miniszterelnökre európai politikusok részéről, illetve az Egyesült Államok Re­publikánus Pártja felől is. JOBBIK. Magyarország legna­gyobb problémája nem az il­legális bevándorlás, hanem a magyar fiatalok kivándorlása - vélekedett Vona Gábor, a Job­bik elnöke a cseh Mladá Fronta Dnes című liberális napilap­nak nyilatkozva. Az ellenzéki pártvezető kizárja a koalíciót a Fidesszel vagy a volt baloldali kormánypártokkal. @ Függetlenségi évfordulós adomány Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Maria Lohela, a finn parlament elnöke és Bogányi Gergely zongoraművész, a hangszer tervezője a Finnország függetlensége kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam által adomá­nyozott Bogányi-zongora parlamenti átadási ünnepségén. FOTÓ: MTI/ILLYÉSTIBOR Indul a kampány az utalványról BUDAPEST. Indul az Erzsé- bet-utalványokról szóló tele­víziós felvilágosító kampány hétfőn - jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamen­ti államtitkára aznap Buda­pesten. Az egyhetes kampány célja, hogy tájékoztassa a nyugdíjasokat a 10 ezer forin­tos utalványok átvételével, felhasználásával kapcsolatos tudnivalókról. Az államtitkár elmondta: az Erzsébet-utalványokat a postások viszik ki a nyugdí­jasoknak, a kézbesítés már elkezdődött. mti Új kiviteli rekord születhet Kiemelkedő eredmé­nyekre számít Szijjártó Péter a Magyarországra érkező beruházások tekintetében is. Budapest. Új kiviteli rekord születhet az idén, a magyar export összértéke először lépheti át a 100 milliárd eu­rót az első kilenc hónap ada­tai alapján - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter Budapesten, az Or­szággyűlés gazdasági bizott­ságának hétfői ülésén. A keleti nyitás célországai­ba 15 százalékkal, 1,4 milliárd euróval emelkedett a magyar kivitel, Oroszországba 26 szá­zalékkal, Kínába 25 százalék­kal, Indiába 22 százalékkal, a BUDAPEST. Több mint 90 ezer egészségügyi dolgozó a napok­ban kapja kézhez a november­ben megemelt bérét - közölte az egészségügyért felelős ál­lamtitkár hétfői sajtótájékoz­tatóján. Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, ez a - többlép­csős - béremelés az érdekkép­viseletekkel korábban indult sztrájktárgyalás eredménye­ként született tavaly. Tavaly novemberben a szak­dolgozók bére átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett, míg az orvosoké bruttó 107 ezer ¥ Fülöp-szigetekre 87 százalék­kal több magyar áru érkezett tavalyhoz képest. A déli nyitásban érintett államokba 22 százalékkal, 323 millió euróval nőtt éves összevetésben januártól szeptember végéig a kivitel, a Mexikóba irányuló 58 szá­zalékkal, Brazíliába 26 szá­zalékkal, Argentínába 147 százalékkal bővült - közölte a miniszter. Szijjártó Péter a Magyaror­szágra érkező beruházások­ban is kiemelkedő eredmé­nyekre számít, mivel - mint mondta - 2016-ban a beruhá­zásösztönzési rendszernek köszönhetően rekordszámú, 1038 milliárd forint értékben 71 új beruházás érkezett, míg idén novemberig 949 milliárd forinttal lett magasabb. A bér­emelés második ütemében, idén november l-jével a szak­dolgozók 12 százalékkal kaptak magasabb bért, a szakorvosok fizetése pedig bruttó 100 ezer forinttal nőtt. Továbbá a rezi­densek is egy bruttó 50 ezer forintos bérnövekménnyel számolhattak - ismertette. Hangsúlyozta, a kormány 400 milliárd forintot fordí­tott béremelésre eddig, és - a sztrájktárgyalásokra utalva - azt mondta, „ezen az úton tovább fogunk menni”. MTI forint értékben 79- Az idei be­ruházások közül 18 infokom­munikációs jellegű, 6 pedig kizárólag kutatásfejlesztési tevékenységgel érkezett, a vi­lág legnagyobb alapkezelője például a fejlesztési központ­ját hozta Magyarországra - tette hozzá. mti Szijjártó Péter fotó: mti/bruzák noémi Devizaárfolyam (2017.12 04.) PÉNZNEM_____árfolyam változás Euró 313,30 -0,45 USA dollár 264,30 +0,78 Svájci frank 268,82 +0,85 Angol font 355,01 -0,37 Román lej 67,63 -0,01 Ukrán hrivnya 9,72 0,00 Horvátkuna 41,48 -0,03 Lengyel zloty 74,45 -0,08 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kilencvenezernél több egészségügyis bére nőtt „Nem kidobjuk a pénzt” 2 Mindenfelől KELET MMYMOmZAO

Next

/
Thumbnails
Contents