Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-28 / 301. szám

2017. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK ■■I Még a tiszteletes úr is táncra perdült A határnyitást kulturális program is színesítette fotó: a szerző Számos megható és lélekemelő pillanata volt a februári határ­nyitásnak. GARBOLC, ZAJTA. Tagadha­tatlan, hogy történelmi pil­lanatnak lehettek részesei mindazok, akik ott voltak februárban a Garbolc-Száraz- berek közötti közúti határát­kelő megnyitásán, e jelentős esemény mellett azonban to­vábbi emlékezetes, sőt meg­ható jelenetek tették felejthe­tetlenné a napot. Zarándokhely lett a szobor Kezdődött azzal, hogy reggel a térség polgármesterei - több mint harmincán - „megszáll­ták” Garbolcot, hogy részesei legyenek a nem mindennapi eseménynek. Látványos és ugyanakkor felemelő érzés is volt, amikor az ünnepség után a szatmári önkormányzatok kisbuszai egymást követve, hosszú konvojban átlépték a határt, hogy aztán majd Szá- razberek-Lázári-Nagypeleske érintésével Zajtánál vissza­térjenek Magyarországra. Az említett települések lakói bi­zony ki is szaladtak az utcára, hiszen még soha nem láttak a lakóhelyükön egyszerre eny- nyi magyar rendszámú autót. A határnyitás krónikásának szólnia kell a zajtai férfikarról, amely I. és II. világháborús katonadalokkal tette emel­kedettebbé a hangulatot, de meg kell említeni Ilonczai Zsombort is, Szárazberek re­formátus lelkészét, aki immár 13 éve szolgálja a híveket a határ túlsó oldalán lévő kis településen. A tiszteletes úr az ünnepségen egy személy­ben volt bemondó, kezelte a technikai berendezést, aztán pedig beállt a szárazbereki Háromhatár Kulturális Egye­sület néptánccsoportjába, hogy legyen párja az egyik táncos kislánynak. Később ő vezette azt az ünnepsé­get is, amelynek keretében a Magyarországról érkezett harminchárom polgármester elhelyezte koszorúját Bocskai István fejedelem szobránál Szárazbereken, a református templom parkjában.- A határnyitás segíti a lelki sebek begyógyítását. Illyés Pista bácsi, aki kezdeményez­te a Bocskai-szobor felállítá­sát, azt remélte, Szárazberek zarándokhely lesz. A mai na­pon valóban zarándokhely lett a szobor, hiszen egyszer­re ennyi szatmári polgármes­ter még sohasem koszorúzta meg - mondta meghatódva a fiatal lelkész. A konvojjal utazó pol­gármesterek és érdeklődők Zajtára megérkezve megko­szorúzták vitéz Gaál Lajos emlékművét. Az ő éberségé­nek volt köszönhető, hogy az eredeti tervnek megfelelően a község Magyarországon maradt, holott a románok szerették volna a magukénak tudni. Az emlékmű megkoszo­rúzása előtt Kosztya Zoltán, Zajta polgármestere osztotta meg gondolatait:- Régóta vártuk ezt a mai napot. A legjobb az volna, ha mindennap átmehetnénk egymáshoz, de majd eljön az is, reméljük, ez a mai határ­nyitás kezdete egy hosszabb folyamatnak. Nem véletlen, hogy vitéz Gaál Lajos kop­jafája előtt állunk. Ha nem olyan figyelmes, akkor most- Nagyon fontos a határ mel­lett lévő településeknek, hogy az uniós támogatásból megépült utakon forgalom le­gyen. Ebben segít a szomba- tonkénti nyitva tartás. Most azon dolgozunk, milyen mó­don lehetne elérni, hogy a hét minden napján járható legyen Zajta is a Partium része lenne. Bízom benne, hogy a térség polgármestereivel együtt ün­nepelhetjük majd júliusban a visszatérés napját, addigra remélhetőleg a kormány dönt arról is, hogy Zajta megkapja-e a leghűségesebb falu címét. Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke először is köszönetét mondott dr. Tilki Attila országgyűlési képvi­selőnek azért a sok munká­ért, amit az útépítésbe és a határnyitásba fektetett, majd így fogalmazott: - Több év telt el, mire a tervből valóság lett. Rögös volt az idáig veze­tő út, de most már átélhettük a határnyitás előnyét, emlé­kezetes marad mindnyájunk számára ez a nap. km-mml a határ a kulturális, a gazda­sági és a családi kapcsolatok ápolása érdekében. Jelképes volt a szárazbereki temp­lomnál a koszorúzásunk. 1606-ban Bocskai fejedelmet fogadták ott a szatmári neme­sek - mondta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő. Ápolják a kapcsolatokat <§> Jubileumi verseny volt februárban Tizenötödször rendezték meg februárban a Szabolcs Kupa kozmetikus-, fodrász- és műkörömépítő, -díszítő versenyt a Váci Mihály Kulturális Központban. fotó: sipeki Péter Új főigazgató a kormányhivatalban Robbanás rázta meg Tiszadadát! Polgári András tölti be a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatói posztját, kinevezése 2017. február 7-étől hatá­lyos. Új megbízatása előtt dr. Polgári András Nyíregyháza polgármesteri hivatalának adóosztályán volt osz­tályvezető. Kormányhivatali elődjét, Bogáti János főigazgatót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter január 15-étől mentette fel főigazga­tói tisztségéből. Amikor a jégtörő hajók önmagukban már nem boldogulnak, a tűzsze­részeken a sor. TiszADADA. Robbanás rázta meg februárban Tiszadadát. Szerencsére nem sérült meg senki, bár jelentkező bőven akadt: a sajtó mindenre kí­váncsi munkatársai bármit megtettek volna, hogy - a lehető legjobb felvételek ér­dekében - minél közelebb kerülhessenek a jégrobban­tás helyszínéhez, ilyesmiről ugyanis 2003 óta nem volt alkalmuk tudósítani. A Készenléti Rendőrség tu­catnyi munkatársa gondos­kodott róla, hogy senki ne legyen veszélyben Tiszada- dán, és úgy tudjuk - bár nem láttuk -, hogy a túlparton is hasonló volt a helyzet. Dr. Huszák András alezredes, a robbantás vezetője leszögez­te: a legfőbb szempont a sze­mélyi biztonság, a siker és a károk elkerülése másodlagos, látványos képek reményében pedig saját felelősségére sem maradhat senki a folyó köze­lében. A sajtó csalódott mun­katársai között voltak, akik már napok óta tudósítottak a Tiszán levonuló jeges árról, ők vízhatlan lábbeliben ér­keztek, de olyan is akadt, aki magas sarkú csizmában évie­kéit az ártéri erdő havas-sáros talaján a folyópartig. Amíg a tűzszerészek egy motorcsónakból elhelyezték a tölteteket, a fotósok és az operatőrök keresték a legjobb helyet az állványaiknak. Láng István összefoglalta, miért van szükség a jégtorlasz felrobbantására.- Záhony és Szabolcsveres- mart között egy több mint húsz kilométeres jégtorlasz alakult ki. Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy át kell engednünk a tiszalöki erőmű­vön az árhullám következté­ben feltörő állójeget, a másik szerint a folyó vize fokoza­tosan elolvasztja. Az utóbbi esetben könnyebb lenne a dolgunk, de természetesen felkészültünk az előbbire is, ezért vagyunk ma itt. km-hp Harmadik díjjal tértek haza Nem használnak tartó­sítószereket a tiszaesz- láriak. tiszaeszlár. Egy fesztivál sikerét nagy mértékben meg­határozza az is, hogy akkor éppen milyen az időjárás. Februárban enyhébb időjárás köszöntött a fővárosra, így igencsak sok látogatója volt a Szabadság téren megrendezett X. Budapesti Mangalica Fesz­tiválnak, amelyen részt vett A stand FOTÓ: magánarchívum a tiszaeszlári Kocsis-tanya is. A család egyik tagját, Kobzos Istvánt kértük meg arra, hogy összegezze a háromnapos ren­dezvény tapasztalatait.- A száraz áruk kategóriájá­ban a III. díjat szereztük meg. Ez az elismerés azt jelzi, hogy jó úton haladunk a termékek elkészítésében, hiszen nálunk minden hagyományos mó­don készül. Nem használunk például tartósítószereket, a termékek természetes füsttel és nem aromával készülnek - magyarázta a szakember, km <§> Farsang a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeumban Jelmez- és fánkevőversennyel, Lulu bohóccal és számtalan színes programmal várták a kicsi­ket februárban, a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeumban. fotó: sipeki Péter Drónnal készült felvétel a Jégvirág X. Jégtörő hajóról, amely elindult a tiszadobi pontonhídátkelőnél kialakított kikötőből Tiszalökre februárban fotó: mti, Tóth Zoltán Erőmű: nincs áramtermelés Minimum másfél mé­teres szintkülönbség szükséges. TISZALŐK. Az olvadás és a jég­zajlás miatt leállították az áramtermelést a tiszalöki víz­erőműben - közölte az erőmű vezetője februárban. Berecz- kei Sándor elmondta: a Tiszán jeges árhullám érkezett Tisza- lök térségéhez, emiatt meg­szüntették a duzzasztást az erőműnél. A létesítmény hét­főtől nem üzemel, a turbiná­kon nem folyik keresztül víz, a vízlépcső úgynevezett felvízi részén álló jég azonban nem okoz kárt a berendezésekben, és közvetlen veszélyt sem je­lent. Bereczkei Sándor emlékez­tetett: ahhoz, hogy az erőmű üzemelni tudjon, minimum másfél méteres szintkülönb­ség szükséges. Ha ennél ki­sebb a duzzasztás, akkor az erőmű gépeitde kell állítani, így nem termel villamos ener­giát. Az erőmű előtti öblözet- ben lévő egybefüggő jégta­karó önmagában még nem jelent problémát, jégzajlás­kor azonban a jég feltorlódik az erőmű uszadékot felfogó rácsszerkezetében, így káro­síthatja a berendezést, és kie­sést okoz az áramtermelésben is - magyarázta a szakember. Legutóbb 2003-ban volt ha­sonló jéghelyzet a tiszalöki vízerőműnél. y km. 4 Visszapillantó: 2017 f©tornái Senki nem volt veszélyben fotó: pusztai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents