Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-21 / 297. szám
2017. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK 14 Környezetvédelem KELET Elkerülhetetlen a hús megadóztatása? Itt a tél, a túlélésük a tét FOTÓ: A SZERZŐ Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért a húsállattenyésztés felelős. BUDAPEST. Akár már öt-tíz éven belül érkezhet a húsadó, aminek bevezetése szakemberek szerint elkerülhetetlen a klímaváltozás megfékezéséhez. A büntetőadóval a hús- fogyasztás növekedésének gyorsuló globális tendenciáit korlátozhatják. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért világszerte a húsállatok tenyésztése a felelős, és a húsfogyasztás mindenhol növekszik a bolygón. Ráadásul rengeteg ember eszik már eleve túl sok húst, ezzel komolyan veszélyeztetve a saját egészségét és az egészségügyi költségvetést is. Az állatállomány mérete egyéb problémákat is okoz, a víz- szennyezés és a betegségek ellenállása az antibiotikumoknak is ehhez köthető. Parlamenti vita A Farm Animal Investment Risk and Return (FAIRR) kezdeményezés szerint a cukor, a dohány és a szén-dioxid-ki- bocsátás megadóztatása után most a hús következik annak érdekében, hogy a káros termelést és fogyasztást visszaszorítsák. Németország, Dánia és Svédország parlamenti vitára bocsátotta az elképzelést, Kína pedig 2016-ban már 45 százalékkal csökkentette a húsfogyasztás ajánlott mértékét.- Ha a politikusok fedezni akarják az olyan járványos jelenségek, mint az elhízás, a cukorbetegség és a rák az embereknél, a madárinfluenza az állattartásban, vagy az éghajlatváltozás és az antibiotikumoknak ellenállás kettős kihívásának költségeit, akkor elkerülhetetlen az elmozdulás a húsipar eddigi támogatásától a büntetőadóztatásáig - mondta Jeremy Coller, a FAIRR alapítója. Évi félmillió élet Az első - tavaly végzett - globális kutatás eredményei szerint a marhahús 40, a tejtermékek 20, a csirkehús 8,5 százalékos megadóztatása évi félmillió életet mentene meg, és a légköri felmelegedés mértékét is csökkentené. Dánia kilónkénti 2,70 dolláros húsadót javasol. Bár a húsfogyasztás büntetőadóztatása elkerülhetetlennek látszik, az állattartás technológiái is abba az irányba fejlődnek, hogy a káros- anyag-kibocsátás drasztikusan csökkenjen, másrészt a húspótló élelmiszerek élvezeti értékének és piacának növekedése is reménykeltő a jövőre nézve. A szezon hetekkel ezelőtt elkezdődött, de még nem késő belevágni a madáretetésbe. NYÍREGYHÁZA. Az ősszel megfogyatkozó élelem sok madárfajt hosszabb-rövidebb út megtételére sarkall, azonban számos madár akad, amely a telet is hazánkban tölti. Ezek közül ismertebbek a cinegefélék, az őszapó, a fekete rigó, a házi és a mezei veréb, a ten- gelic, a szajkó, a harkályfélék többsége. Vannak olyan költő madaraink is, amelyek részben nálunk maradnak, részben tőlünk délebbre vonulnak, de északabbról, illetve a hegyvidékről érkező fajtársaik is itt töltik a telet. Egyes fajok csak télen láthatók vidékünkön, például a süvöltő, a fenyőrigó és a csonttollú. Nyáron inkább ártalmas Télen kevesebb táplálék áll rendelkezésükre, ráadásul sokkal rövidebbek a táplálékszerzésre alkalmas világos órák. A hideg miatt a hőveszteség is jelentős, így ezeknek az időszakoknak az átvészelése rengeteg energiát igényel, ami miatt tartalékaikat gyorsan és hatékonyan kell pótolni. A téli etetéssel hozzájárulhatunk sok itt telelő madár túléléséhez, és akár oda is szoktathatjuk őket lakóhelyünkhöz, hogy a költési időszakot is ott töltsék, kukacpusztítással meghálálva a jótéteményt. A madáretetésnek is vannak alapszabályai, amelyeket fontos betartani, nehogy több kárt okozunk, mint hasznot!- Hazai viszonyok között csak télen van jelentősége az etetésnek. Amikor tartósan nulla fok alatt van a hőmérTélen a kiszáradás legalább akkora probléma, L "J mint nyáron. SZIGETVÁRI CSABA Ilii A veréb Is madár, ráadásul védett séklet, és hótakaró borít mindent, kiemelten fontos - válaszolta dr. Szigetvári Csaba arra a kérdésre, hogy mikor érdemes etetni. Zsiradék, mag, gyümölcs- Télen az olajban, zsírban és könnyen felvehető, természetes szénhidrátokban gazdag tápanyagokra van az átlagosnál nagyobb szükségük a madaraknak. A tavaszi-nyári időszakban főként rovarokat, kukacokat fogyasztó fajok csak ilyenkor állnak át a növényi kosztra. A legalapvetőbb téli madáreleség a napraforgómag, kizárólag nyers - nem sózott, nem pörkölt - és lehe- A legjobb etetők egyszerre sokféle és sok madárnak helyet adnak, figyelembe véve, hogy némelyek csak csipegetve, mások függeszkedve is tudnak táplálkozni, továbbá hogy az erősek hajlamosak elüldözni a gyengébbeket. Ha van rá lehetőség, többféle etetőtípust helyezzünk ki! Nem csak kertes házban, tőség szerint kisebb szemű, vékonyabb héjú formában.- Kiegészíthetjük egyéb magokkal (például köles, lenmag, hajdina, kender, mák), a szemestakarmányt viszont csak kevés faj fogyasztja. Adhatunk tört diót, mogyorót és egyéb olajos magvakat, s fontos téli madártáplálék az állati zsiradék, ugyancsak sózatlan, füstöletlen formában.- Rakhatunk ki megvágott almát vagy almacsutkát, aszalt gyümölcsöt, de az is segítség, ha húsos bogyótermésű fákat, cserjéket - galagonya, madárberkenye, madárbirs, csipkebogyó - telepitünk - sorolta az E-misszió Egyesület elnöke, egy panelépület erkélyén is sikeresen etethetünk. Az elhelyezésnél a legfontosabb szempont, hogy a macskák ne tudják elérni; nem árt, ha kissé távolabb sűrű bokrok, örökzöldek, fák találhatók, veszélyes viszont, ha a közelben nagyobb, tükröző üvegfelületek vannak - tudtuk meg Szigetvári Csabától. majd kitért arra is, mivel nem szabad próbálkoznunk. - Nagyon fontos, hogy ne adjunk kelt tésztaféléket - ezek a kis énekesmadarak esetében halált okozhatnak. Fontos a folyamatosság- Különösen fontos, hogy a fagyos időben mindig találjanak élelmet a madarak a megszokott helyen. Ha több napra elutazunk, kérjük meg a szomszédokat, vagy helyezzünk ki több napig tartó eleséget!- Az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak, s az egyre szárazabb teleken, amikor a fagyok miatt nem könnyű vízhez jutni, a kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában. Már az is nagy könnyebbség nekik, ha legalább néhány órán keresztül hozzáférhetnek a vizhez, ezért elegendő, ha naponta egy-két alkalommal kiszedjük az itatóból a jeget, és a helyére langyos - de nem meleg - csapvizet töltünk - zárta tanácsai sorát a természet- és környezetvédelmi szakember. KM-HP zoldhullam.blog.hu Sokan esznek túl sokat belőle illusztráció: internet Hogyan helyezzük el? Jegesmedve-menyasszony érkezett A sajtótájékoztató egy pillanata fotó: máthé zoltán/mti A klíma védelmére fordítják az összeget A termetes medvelány Moszkvából érkezett a Nyíregyházi Állatparkba. nyíregyháza. Megérkezett a Nyíregyházi Állatparkba a Moszkvai Állatkert ajándéka, Sznezsana, a hároméves jegesmedve. A 350 kilogramm súlyú állat Oroszországban született, s mivel elérte a tenyész- érettséget, a kitűnő genetikai adottságokkal rendelkező állatot a Nyíregyházán egy éve élő fiatal jegesmedvefiú és egy idősebb nőstény mellé helyezték, remélve, hogy hamarosan utóduk születik. Az idősebb nősténynek már többször született kölyke, így a szakemberek abban bíznak, hogy jó hatással lesz a fiatal párra. Együtt fürdenek Sznezsana hamar beilleszkedett a csapatba, s ő lett a legdominánsabb egyed a sarkvidék élővilágát bemutató kifutórendszerben. A két, régebben itt élő állat is hamar elfogadta, s Fiete, a tavaly érkezett fiatal hím már kerülgeti menyasszonyát - gyakran fürödnek együtt üvegfalú medencéjükben. A termetes medvelány igen jó étvágyú, napi hét kilogramm tengeri halat vagy három-négy egész csirkét fogyaszt, ezt vörös hússal egészítik ki a gondozói. Egyedülálló bemutató készül Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek: nemzetközi tenyészprogram keretében helyezi el őket, mivel az állatkerti jegesmedve-állománynak fontos szerepe van a faj fennmaradása szempontjából. A világ állatkertjeiben ösz- szesen 208 jegesmedve él, Magyarországon tenyészpár csak Nyíregyházán látható. A Nyíregyházi Állatpark jegesmedvéket bemutató területe jelenleg két nagy kifutóból, a háromszáz négyzetméteres medencéből és a légkondicionált barlangból áll, de a tervek szerint továbbfejlesztik, hogy egy Európában egyedülálló sarkvidéki bemutatón lehessen megtekinteni az Arktisz és az Antarktisz élővilágát. A 3,5 milliárdos beruházás a tervek szerint 2018 őszén indul el és 2019 végén fejeződik be. A jegesmedve testfelépítése tökéletesen alkalmazkodott a hófödte tundrához. Enyhén ívelt lábával, öles lépteivel hatalmas távolságokat képes megtenni, s a medvék között egyedülálló talpszőrzetének köszönhetően - mely hőszigetelésen kívül csúszás- gátlóként is szolgál - biztonságos a mozgása a jégen is. Az Északi-sarkkör vidékén él, a térség valóságos emblémaállatává vált. Veszélyben az élőhelye Bár a fajnak nincs természetes ellensége, s remekül alkalmazkodott a zord körülményekhez, egyedszáma napról napra csökken. Élőhelyét veszély fenyegeti; a globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül a természetes élettere, és rohamosan csökken a természetes táplálékbázisa is, ráadásul mivel csúcsragadozó, a táplálékláncban felhalmozódó szennyező és mérgező anyagok is populációi számának csökkenését eredményezik. Jelenleg 20-25 ezer egyed él belőle a világon, a Természetvédelmi Világ- szövetség így a sebezhető kategóriába sorolta. KM © www.kelet.hu Digitális Kelet. Több mint egy újság. BUDAPEST. Klímavédelmi alapítványt hozott létre Ader János. A köztársasági elnök erről szóló sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy megújult az elobolygonk.hu honlap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak Ader János az alapítója, kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő. Az államfő elmondta: az alapítványt abból az összegből hozta létre, amit a Magyarországról kivándorolt Balázs Miklós hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára, s hosszas gondolkodás után úgy döntöttek, az örökhagyó akaratát azzal tudják a legjobban szolgálni, ha megpróbálják hosszú távon jó célra felhasználni. Ader János megjegyezte: erős ösztönzést adott ahhoz, hogy végül klímavédelmi alapítványra fordítsák a pénzt, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs után többen is biztatták a munka folytatására. MTI Sznezsana hamar beilleszkedett Nyíregyházán fotó: állatpark
