Kelet-Magyarország, 2017. december (74. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-19 / 295. szám
2017. DECEMBER 19., KEDD KELET Interjú Dr. Cserép Edina Edit pszichiáterrel, osztályvezető főorvossal Minden élet érték Az öngyilkosság vagy annak kísérlete egy folyamat vége. Fontos tudni, hogy van segítség! LELKI egészség. Pillanatnyi elmezavar vagy tudatos cselekvés? Gyávaság vagy egyszerű segélykiáltás? A közvélemény sokféleképpen vélekedik az öngyilkosságról. Hajlamosak vagyunk ítéletet is mondani arról, aki problémáira ezt a „megoldást” választja. De mit mond az orvostudomány? Van-e segítség? Mire kell figyelnünk, melyek az árulkodó jelek, hogy valaki végzetes tettre készül? Dr. Cserép Edina Editet, a Miskolci Semmelweis Kórház pszichiátriai osztályának vezetőjét kérdeztem. Lehet-e tudni, mi játszódik le az emberben, amikor öngyilkosságot követ el? A vizsgálatok és a tapasztalatok alapján az öngyilkosság, illetve annak kísérlete már egy folyamat vége. Hátterében általában kezeletlen depresszió áll. Ezért is tartom fontosnak, és örülök, ha teret kapunk rá, hogy beszéljünk a betegségről. A pszichiátria ugyanis még manapság is stigmatizálva van. Sokszor „bolondok házával” azonosítják, ódzkodnak, hogy felkeressék a pszichiátereket, így marad a háziorvos, aki legtöbbször nyugtátokkal igyekszik elnyomni a páciens depressziós tüneteit. Látszólag sikerül is, pedig ezek a gyógyszerek függősséget okoznak és tartós szedésük nem is javasolt. S mivel csak elfedik a tüneteket a nyugtatok, a háttérben a depresszió egyre súlyosbodik. Hogyan ismerhetjük fel a depressziót? Kezdetben legalább két hétig fennálló tartós hangulati nyo- mottság, az örömkészség elvesztése vagy csökkenése, a kezdeményezőkészség csökkenése vagy hiánya jellemzi a beteget. Gyakori, hogy már reggel nehéz felkelni, nehezebben indul a nap a depressziós embereknél. Fontos jel: a korábbi örömszerző elfoglaltságok nem kötik le, romlik a koncentrációjuk, a memóriájuk, nehezebben megy a logikus gondolkodás, a tanulás, a tájékozódás. Feledékenyebbnek érzi magát a beteg, a feladatait nem tudja ellátni. Az alvásuk is változhat, van, akinél a feszültség, a szorongás miatt nem megy az alvás, de előfordulhat az is, hogy a beteg az alvásba menekül a rossz érzések elől. Az étvágy ugyanez a kategória: mindkét irányba változhat. Akinek nincs étvágya, nem bír enni, ha szorong, az fogyni fog, aki pedig bánatában eszik, annak gyarapszik a súlya. A depresszió súlyosbodásával az önértékelés romlik, önvádlásos gondolatok alakulnak ki, reménytelenség, kilátástalanságérzés lesz úrrá a betegen. Beszűkül a figyelme, a gondolatai. Arra fókuszál, milyen rossz neki, nem talál örömet az életében, azt érzi, senki nem szereti, semmi értelme nincs az egésznek. A végén eljut oda, nincs értelme élni, és elkezd azon gondolkodni, valahogy véget kellene vetni az életének. Ha nem kezelik a depressziót, törvényszerű, hogy ide fut ki a betegség? Az esetek döntő többségében igen. Az öngyilkossághoz vezető út egyik stádiuma a „cry for help”, azaz segély- kiáltás. Ilyenkor az egyén fejében már megjelennek az öngyilkossági gondolatok, de azokkal szemben még ambivalens, bizonytalan. Jelzéseket ad a környezete felé, hogy már nem akar élni. A vizsgálatok kimutatták, hogy az öngyilkosságot megelőző egy hónapban a betegek szinte mindig megjelentek az egészségügyben. Az esetek nagy részében nem pszichiátrián. Változatos testi tünetekkel jelentkeznek: gyomorpanaszok, zsibbadás, mellkasi panaszok, szédülés és így tovább. Rendkívül változatos a lista, és ez sokszor tévútra viszi a kezelést. Ezen tünetek hátterében szorongás, illetve depresszió is állhat, ezért fontos, hogy az orvos résen legyen ilyenkor. A segélykiáltás időszakában mire kell még figyelnie a környezetnek? A hozzátartozók felé ebben a fázisban sok az olyan kijelentés, hogy „minek élek, nincs értelme az egésznek”, „jobb lenne, ha nem lennék”. Ezek azok a segélykiáltások, amikre érdemes felfigyelni. Ilyenkor a depressziós embernek ambivalens érzései vannak, és azt szeretné, ha valaki megerősítené abban,. hogy amit gondol, az nem úgy van. Szeretné, ha valaki visszahúzná, segítene neki. Ha a depressziót nem korai szakaszban felismerni, akkor ennél a pontnál már mindenképp érdemes szakember segítségét kérni. Ez az utolsó előtti pillanat? Igen. Ezt követi ugyanis a preszuicidális szindróma. Ekkor már a beszűkülési folyamat oda jut, hogy a beteg nem látja értelmét az életének, meg akar halni, és elhatározza, megöli magát. Elkezd azon gondolkodni, milyen módszert válasz- szón, elkezd felkészülni az öngyilkosságra, például összegyűjti a gyógyszereket, megveszi a kötelet, megnézi, nyitva van-e a tízemeletes ház tetején az ajtó, esetleg búcsúlevelet is ír. Volt egy betegünk, aki a háziorvossal ilyen-olyan tünetekre hivatkozva felíratott gyógyszereket. Gyűjtögette ezeket, majd elment otthonról, mert nem akarta, hogy a családja találja meg. Kivett egy szállodai szobát, azt gondolván, ott majd a kutya nem néz rá, és csak akkor találják meg, ha már meghalt. Szerencsére ez nem így történt, nem sikerült neki az öngyilkosság, és most már jobban is van. Sokszor hallani, az öngyilkosság pillanatnyi elmezavar. Igen, van ez a kategória is, általában krízishelyzetekben fordul elő, ha valami olyan történik, ami az ember életét alapjaiban megrázza, például párkapcsolati krízis, anyagi ellehetetlenülés, közeli hozzátartozó hirtelen halála stb. A hirtelen felindulásból elkövetett öngyilkosságok 80 százaléka - ez saját tapasztalat - ittas állapotban történik. Az alkohol oldja a gátlásokat, rontja a kontrollfunkciókat és a realitáskontrollt, így nincs meg az a kritikai érzék, felelősségteljes gondolkodás, mint józanul, és hamarabb hoz egy rossz döntést, melyet másnapra - kijózanodva - megbán. Ilyenkor megijednek a tettüktől? Egyrészt a tettüktől, másrészt attól, hogy pszichiátriára kerültek. Ha valaki pszichés problémából eredően önmagára vagy másokra veszélyes, az a pszichiátriai felvételnek olyan indoka, ami a beteg akaratának ellenére is Dr. Cserép Edina Edit pszichiáter Mi tudunk ebben segíteni, lehet hozzánk jönni, van ügyeletünk is. DR. CSERÉP EDINA EDIT megtörténhet. Értelemszerűen, aki észleli magán a tüneteket, és segítséget kér, az nem akut részlegre kerül, hanem olyan pszichoterápiás szemléletű részlegre, mely a gyógyulás legjobb feítételeit tudja biztosítani számára. Öngyilkosság szempontjából melyik korosztály a legérintettebb? A fiataloknál és az időseknél kiugróan magas a befejezett öngyilkosságok száma. A kamaszkor egy érzelmi hullámvasút. Az idősek pedig már biztosra mennek. Az ő szervezetük már kevésbé erős, így amit egy fiatal szervezet túlél, az náluk már végzetes lehet. Azt szokták mondani, aki többször próbálkozik az öngyilkossággal, igazából nem is akar meghalni, csak jelezni szeretne a környezete felé. Ez igaz? Nem feltétlenül. Persze van olyan, amikor valaki manipulativ szándékkal próbálja meg az öngyilkosságot, de az egy másik kategória. Meg véletlenül sikerülhet is neki... Igen. Konkrét eset erre: egy alkoholista férfitől elvált a felesége. A válás után a férj a telekre költözött, csendben iszogatott, de a volt felesége gondoskodott róla, mindennap vitt neki ételt, meglátogatta. A férfi szerette volna demonstrálni, milyen rossz neki. Egyik nap leült egy hokedlire, nyakában a kötéllel, melynek másik végét az ajtó fölé rögzítette és úgy gondolta, hajon az asszony, látja majd, hogy mire készül. De az volt a baj, hogy a férfi annyit ivott, hogy elaludt, előredőlt, a kötél pedig megfeszült. Mire megtalálták, meghalt, pedig egyértelműen manipulativ szándékkal próbálkozott. Éppen ezért azt gondolom, minden öngyilkosságot, öngyilkos- sági kísérletet komolyan kell venni... A többszöri próbálkozás és a gyakori öngyilkossággal fenyegetőzés inkább a személyiségzavaros betegekre jellemző. Manapság egyre gyakoribb és nagyon sok embernél észlelhető. Problémások a kapcsolataik, a munkahelyükön nehezen illeszkednek be, nem találják a helyüket a világban, és ettől szenvednek. Itt a személyiségfejlődés zavaráról van szó, amire nem tudunk gyógyszert adni. Pszichoterápiával lehet rajta javítani, módosítani, de az nehéz és lassú, sokszor évekig tartó folyamat. Az a tapasztalat, hogy ritkán csinálják végig az érintettek, mert amikor már érzékenyebb részéhez ér a terápia, „kiugranak” belőle, nem mennek többet. A személyiségzavarosok, ha tehetetlennek érzik magukat, vagy éri őket egy nagyobb kudarc vagy frusztráció, . akkor elkeserednek, és az öngyilkosságot tartják megoldásnak, ez az ő sajátos problémamegoldási módjuk. Emlékszem, amikor elkezdtem dolgozni, az egyik első esetem egy nőbeteg volt, akit gyógyszeres öngyilkossági kísérlet után vettünk fel az osztályra. Elmondta, azért akart öngyilkos lenni, mert a 17 éves fia két héttel azelőtt szerelmi bánatában öngyilkos lett és meghalt. Nagyon sajnáltam őt, nagy odaadással kezdtem foglalkozni vele. Kiderült, hogy a hölgynek már 17 öngyilkossági kísérlete volt korábban. Ezek után nem csoda, hogy a fia az első nagyobb csalódására ezt a megoldást választotta, hiszen ezt a mintát látta. Minta vagy genetika? Minta. Persze lehet benne genetika is, amennyiben egy fel nem ismert pszichés betegség öröklődik a családban. Ha látjuk, hogy valaki öngyilkosságra készül, mit tegyünk, hogyan beszéljük le, kit értesítsünk? A legfontosabb, hogy ne hagyjuk magára! Sokszor egy kis törődés, beszélgetés is elég, aki egyedül van, a telefonos lelkisegély-szolgá- latot is felhívhatja. Komoly öngyilkossági veszély esetén hívják ki a háziorvost vagy a mentőket, akik általában hozzánk irányítják őket, mivel van kiút és tudunk, akarunk segíteni! Az ünnepek közeledte felerősíti a depressziót, meggyorsíthatja a beszűkülési folyamatot? A karácsony a szeretet ünnepe, akarva-akaratlanul, a hozzátartozók hiánya, a magányosság mind-mind olyan tényezők, melyek rá tudják nyomni a bélyegüket az ünnepekre. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, a befejezett öngyilkossági kísérletek száma nem ugrik meg jelentősen karácsonykor, sőt - hála annak, hogy egyre pozitívabb a lelki problémákhoz hozzáállás és a pszichiáterekbe vetett bizalom - sikerült elérnünk, hogy az elmúlt években országosan jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma. De arra biztatnék mindenkit, ha reménytelenséget, szomorúságot érez, kérjen segítséget. Minden élet érték, és őszintén hiszek abban, hogy mindent meg lehet oldani. Mi tudunk ebben segíteni, lehet hozzánk jönni, van ügyeletünk is, és azon leszünk, hogy segítsünk mindenkinek. Több beteg érkezik az osztályra ilyenkor? Érdekes időszak a karácsony, mert akinek van családja, az inkább szeretne hazamenni, viszont vannak, akik azért jönnek be, mert félnek attól, hogy egyedül lesznek az ünnepek alatt. De ami igazán szomorú számomra, és ezt a nyári szabadságolás alatt és karácsonykor is tapasztaljuk, hogy az idősek ilyenkor sokszor „feleslegesek” otthon és a hozzátartozók beküldik őket a kórházba kisebb-na- gyobb indokkal. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik, mert a mi családunkban az a fontos, hogy együtt legyen mindenki, de szembesülnöm kellett azzal, hogy mások nem így gondolják. N. SZÁNTÓ RITA rita.szanto@eszak.hu Ez is eredmény! Magyarországon az öngyilkosság komoly probléma, világviszonylatban vezető helyen állunk annak ellenére, hogy az elmúlt pár évben az öngyilkosságok száma jelentősen csökkent országszerte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében stagnál a számuk az elmúlt pár évhez képest. De a pszichiáter szerint pszichés szempontból ez az egyik legterheltebb megye, így az is eredmény, hogy nem nőtt a számuk. Van segítség! Tudjon róla! Lelkisegély-szolgálatok telefonszámai: Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok: 116-123 Éjjel-nappal, mobilról vagy vezetékesről hívható, mindkettőről ingyenes. Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat 06/80-505-503 Este 6-tól reggel 6-ig, vezetékesről hívható, ingyenes. Ifjúsági Lelki Elsősegély: 137-00 Ingyen hívható hétfőtől szombatig 9-21 óra között vezetékes számról és 30-as mobiltelefonról. De a betegek a kórházak pszichiátriai osztályát is hívhatják, ott is kérhetnek segítséget. Délután telefonszolgálat: lelki segély időseknek 06/80-200-866; este 6-9-ig. Hajdú-Bihar megye Carita Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat: 06/80-505-503 Este 6-tól reggel 6-ig, vezetékesről hívható, ingyenes
