Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-06 / 258. szám
2017. NOVEMBER 6., HÉTFŐ KELET A csoport tagjai Vajdahunyad váránál FOTÓ: ISKOLA Erdélyben kirándultak a nábrádi tanulók NábüAd. Három felejthetetlen napot tölthettek Erdélyben a nábrádi Bornemisza Géza Általános Iskola hetedik osztályos tanulói a Határtalanul pályázatnak köszönhetően. Jártak Böjté Csaba dévai gyermekotthonában, Arany János életének emlékhelyein Nagyszalontán, meglátogatták Nagyváradot, Vajdahunyad várát is. km A folyó sodrát hasznosítva hozza-viszi utasait a komp Otcs- va és Olcsvaapáti között. fotó: hoványi Péter <@> Átkelés a Szamoson Kvízmegfejtés 1664-ben vármegyegyűlést tartottak a településen. a) Fülesden A helytörténet ktesesbányái A ■ ^ a A — - . SÜMifi T olón ninrr ír olinn fala. A Jósa András Múzeum kutatóműhelyeibe tehettek virtuális látogatást az érdeklődők.- Talán nincs is olyan település a megyében, amelynek nincs dokumentációja nálunk - utalt dr. Bene János történész-muzeológus a történeti adattár gazdagságára, ugyanis a település-, épület-, iskolatörténeti munkáktól a honismereti pályázatokra érkezett művekig megannyi kincset őriznek. A közel kétszáz éves kéziratos himnuszgyűjtemény a múzeumi könyvár egyik féltett kincse fotó: pusztai Sándor nvíre&yhAza. Tizennegyedik állomásához érkezett a napokban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helytörténeti esték című sorozata. Az érdeklődők ezúttal a Jósa András Múzeumba látogathattak virtuálisan, s megtudhatták, hogy az intézmény a tárak tárháza: az előadásokban a kevésbé közismert részlegeket vették sorra, mégpedig a szakkönyvtárat, a történeti és régészeti adattárat, valamint a fotótárat. Jósa és a méltó utód- A könyvtár alapításának pontos ideje nem ismert, létrehozása - akárcsak a múzeumé - Jósa András nevéhez fűződik - kezdte a történeti visszatekintéssel L. Szőlősi Katalin könyvtáros.- Az alapító tekintélyes könyvtárat örökölt szintén orvos nagyapjától, jogász édesapjától, és ő is könyvekkel vette körül magát otthonában, rendelőjében. A köteteken olvasható feljegyzései arra utalnak, hogy a kezdetektől gyűjtött a múzeumi könyvtár részére. A méltó utód, Kiss Lajos 1912. december elsején állt munkába, s még aznap nekilátott a mintegy háromszáz kötet leltározásának. Akárcsak a múzeum, a könyvár is mostoha körülmények között működött a vármegyeháza egyik helyiségében, főként ajándékozás útján gyarapodott. Míg a múzeumi tárgyak biztos helyen vészelték át Nyíregyháza 1944-es bombázását, a könyvtár komoly károkat szenvedett, ám Kiss Lajos-korszak végéig (1948) így is 1400 kötetesre gyarapodott. A gyűjtemény 1974- ben nyert méltó elhelyezést, amikor a múzeum a jelenlegi helyére költözött, s mára mind összetételében, mind nagyságrendjében jelentős tudományos szakkönyvtárrá fejlődött. A mintegy 39 ezer kötet elsősorban a régészet, a történelem és a néprajz tudományterületeit öleli fel; a helytörténeti irodalmat a teljesség igényével gyűjtjük, a szépirodalom esetében a helyi szerzők műveit szerezzük be. A könyvtár korlátozottan nyilvános, előzetes bejelentkezéssel és engedéllyel nyitva áll a kutatók előtt - mutatta be a részleget L. Szőlősi Katalin, s néhány érdekességről is szólt: náluk található a Nyírvidék című lap legteljesebb állománya - amely online is elérhető -, és őriznek például egy 1826-os kéziratos himnuszgyűjteményt is.- A régészeti adattár célja a dokumentációk összegyűjtése, nyilvántartása, kutathatóságának biztosítása - ezt Simonná Asztalos Henrietta mondta el. - A kezdetekben a régészek maguk dokumentálták az ásatásaikat, s ezek alig néhány mondatot tartalmaztak, így nehezen lehet megtalálni a helyszíneket. Ma már részletes dokumentációk készülnek, amelyek nyilvántartása, Hatalmas képeslapgyűjtemény- Komoly ’56-os gyűjteményünk van, amelyben egyaránt szerepel a forradalom és az ellenforradalom megnevezés, őrzünk olyan ritkaságokat, mint az első világháborúból származó élelmiszerjegy, hatalmas képeslapgyűjteményünkben nemcsak az ösz- szes, megyénket érintő lapot őrizzük, hanem más magyar- országi, illetve partiumi, kárpátaljai darabokat is. Jelentős a választástörténeti gyűjteményünk: a rendszerváltás óta vadásszuk az országgyűlési választások plakátjait, szóró- és szavazólapjait is - emelt ki végezetül néhányat a szakember a Jósa András Múzeum kincsei közül, km-hp kutathatósága nem a régészek feladata, így a saját szakterületükkel foglalkozhatnak. A régészeti adattárhoz tartozik a fotótár is, amelyben 50 ezer felvételt őrzünk Szabolcs-Szat- már-Bereg megye múltjából, közöttük a Kelet-Magyaror- szág fotósai - Hammel József, Elek Emil -, valamint Zsák Zoltán munkáit. A fotók igazgatói engedéllyel hozzáférhetők - taglalta az adattáros. Kelet-fotók a múzeumban A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Tengerjáró hajó érkezik hamarosan a nagyari Tisza-kanyarba 1987-ből: „Verseny a Hímes homokbányáiban” fotók: km-archív Összeállításunkban felidézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. november 9., vasárnap Harci zaj és lőporfüst között Harci zaj és lőporfüst között indult meg lapunk 1944. november 9-én. Egy kissé olyan volt ez a munka, mint a hadi- tudósítók munkája, és nem vagyunk szerénytelenek, ha úgy véljük, hogy hasonlított a partizántevékenységhez újságírói munkánk, amely- lyel a felszabadítók oldalán kivettük a részünket a fasiszta hordák üldözéséből. Kétségtelen, hogy nem volt bátorság és áldozatok híján az a munka, amit akkor az újságszerkesztés jelentett Nyíregyházán. Amikor villanyvilágítás a messze jövőben volt csupán, géppuskák, ágyúk dörgése hallatszott, s még az A paszabi népművészetet mutattuk be negyven évvel ezelőtt elhagyott front képét mutatta a város. Vezettük a romeltakarítás nehéz munkáját, nem fogta le toliunkat az opportunizmus akkor sem, ha magas hivatali tekintélyekkel álltunk szemben. Betűink leleplezték a korrupciót, börtönbe juttatták a sikkasztót, és ha a nép érdekei úgy kívánták, a magas rangú hivatalnokokat is. Büszkék vagyunk arra a szolgálatra, amelyet Nyíregyháza dolgozóinak tettünk, és arra a felvilágosító munkára, amit a megye lakossága érdekében végeztünk. 1947. november 11., kedd Hekus Dönci az akasztófa árnyékában Mindenki élénken emlékszik még a Párizsi Áruházban elkövetett bestiális kéjgyilkosságra, amelynek áldozata H. Erzsébet, egy részeges ván- csodi foltozóvarga elzüllött 17 éves leánya volt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a tettes az alvilágban Hekus Dönci nevet viselő többszörös betörő volt, aki egy rendőrt is meggyilkolt. A napokban sikerült kézre keríteni Hekus Döncit, s kihallgatása során kiderült, hogy már három ízben szökött meg az akasztófa alól. A nyíregyházi rendőrség fogházából 1945- ben szökött meg. Felbontotta a cella falát, majd betört a rendőrkapitány hivatali szobájába és rendőrségi igazolványokat, körpecséteket lopott onnan. A szökésről mostani kihallgatásán úgy nyilatkozott: Nyíregyházán ment a legkönnyebben, de Baktalórántházáról is aránylag egyszerűen pucolt meg. A statáriális bírósági tárgyalás tegnap egész nap tartott, ma folytatják. 1947. november 12., szerda Meglopták a betörőt Érdekes eset történt néhány napja Balkány község mellett. Éjszaka betörő járt özv. G. Mihályné tanyáján, a feltört pincéből tíz liter pálinkát és egy bődön zsírt vitt el. A rendőrség a pince homokjában talált lábnyomok alapján elfogta a tettest a meglopott asszony egyik „jó” ismerőse, B. Ferenc személyében. B. kihallgatása során elmondta: amikor a zsákmányával hazafelé tartott, nem állhatta meg, hogy meg ne kóstolja a pálinkát. Mindig többet kortyolgatott belőle úgy, hogy berúgott és elaludt az úton. Amire felébredt, a pálinka és a zsír eltűnt mellőle - ellopták. A rendőrség szerint valószínű a betörő állítása, mert a házkutatás során bűnjeleket nem találtak. Hatvan éve írtuk 1957. november 6., szerda Kiváló rizstermés a Szikrában A múltban gondolni sem mertünk arra, hogy a panyolai határban rizs teremjen. Szövetkezetünk azonban a múlt évben már nem csak gondolkodott ezen, hanem hozzá is fogott a rizstelep megépítéséhez. Azok, akik nem szívesen látják a Szikra Tsz fejlődését, csak mosolyogtak rajtunk, mások pedig figyelmeztettek, hogy a Túr vizéből nem tudunk öntözni, mert az lúgos. Ennek ellenére megkezdtük a telep építését, el is készült volna 1956 őszén, ha az ellenforradalom meg nem akasztja munkánkat. Ez év tavaszán nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy a félbemaradt munkát befejezzük. A tizenkét hold területből még csak tíz alkalmas árasztásra, s a vetéssel is megkéstünk kicsit, ennek ellenére 26 mázsás hol- dankénti termésátlagot értünk el. A jóakaróink úgy beszélnek, hogy ilyen termésről álmodni sem mertek. (L. K.) Ötven éve írtuk 1967. november 6., hétfő Hajóüdülő a Tiszán Hajót vásárol a fehérgyarmati Rákóczi Halászszövetkezet, méghozzá nem is akármilyent: tengerjáró hajót. A MAHART-tól kiselejtezett hajó fedélzetén halászcsárdát, táncos szórakozóhelyet lehet berendezni, negyven kabinjában üdülők pihenhetnek. Ha minden úgy megy, ahogy szeretnék, a kicsinosított hajó jövőre már ott fog ringatózni a nagyari Tisza-kanyarban, ahol egy kis üdülőtelep körvonalai máris kibontakozóban vannak. Fürdésre kiválóan alkalmas e táj, romantikáját dúsítja, hogy előtte úsznak el a Tuzsérnál összeállított tutajok. Egy megegyezés szerint a túlsó parton, Tivadarnál a szomszéd járás „szembefejleszti” a maga üdülőkörzetét. Néhány esztendő, és egy nagy telep, vidám strandélet, kemping, csárdák jelzik majd a kezdeményezés helyességét, és a nagy hajó érkezése alighanem sok évvel sietteti a kibontakozást, hiszen ez egy valóságos vízi szálloda lesz. A hajót már Budapesten befestik, berendezik, ennek a költségét pedig úgy hozzák be, hogy a Dunán, Jugoszlávián át maga a felvontatás is egy üdülőút lesz. KM
