Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-06 / 258. szám

2017. NOVEMBER 6., HÉTFŐ KELET A csoport tagjai Vajdahunyad váránál FOTÓ: ISKOLA Erdélyben kirándultak a nábrádi tanulók NábüAd. Három felejthetetlen napot tölthettek Erdélyben a nábrádi Bornemisza Géza Általános Iskola hetedik osz­tályos tanulói a Határtalanul pályázatnak köszönhetően. Jártak Böjté Csaba dévai gyermekotthonában, Arany János életének emlékhelyein Nagyszalontán, meglátogat­ták Nagyváradot, Vajdahu­nyad várát is. km A folyó sodrát hasznosítva hozza-viszi utasait a komp Otcs- va és Olcsvaapáti között. fotó: hoványi Péter <@> Átkelés a Szamoson Kvízmegfejtés 1664-ben vármegyegyűlést tartottak a településen. a) Fülesden A helytörténet ktesesbányái A ■ ^ a A — - . SÜMifi T olón ninrr ír olinn fala. A Jósa András Múzeum kutatóműhelyeibe te­hettek virtuális látoga­tást az érdeklődők.- Talán nincs is olyan tele­pülés a megyében, amelynek nincs dokumentációja nálunk - utalt dr. Bene János törté­nész-muzeológus a történeti adattár gazdagságára, ugyan­is a település-, épület-, iskola­történeti munkáktól a honis­mereti pályázatokra érkezett művekig megannyi kincset őriznek. A közel kétszáz éves kéziratos himnuszgyűjtemény a múzeumi könyvár egyik féltett kincse fotó: pusztai Sándor nvíre&yhAza. Tizennegyedik állomásához érkezett a na­pokban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helytörténeti esték című so­rozata. Az érdeklődők ezút­tal a Jósa András Múzeumba látogathattak virtuálisan, s megtudhatták, hogy az intéz­mény a tárak tárháza: az előa­dásokban a kevésbé közis­mert részlegeket vették sorra, mégpedig a szakkönyvtárat, a történeti és régészeti adattá­rat, valamint a fotótárat. Jósa és a méltó utód- A könyvtár alapításának pontos ideje nem ismert, lét­rehozása - akárcsak a múze­umé - Jósa András nevéhez fűződik - kezdte a történeti visszatekintéssel L. Szőlősi Katalin könyvtáros.- Az alapító tekintélyes könyvtárat örökölt szintén orvos nagyapjától, jogász édesapjától, és ő is köny­vekkel vette körül magát otthonában, rendelőjében. A köteteken olvasható fel­jegyzései arra utalnak, hogy a kezdetektől gyűjtött a mú­zeumi könyvtár részére. A méltó utód, Kiss Lajos 1912. december elsején állt mun­kába, s még aznap nekilátott a mintegy háromszáz kötet leltározásának. Akárcsak a múzeum, a könyvár is mos­toha körülmények között működött a vármegyeháza egyik helyiségében, főként ajándékozás útján gyarapo­dott. Míg a múzeumi tárgyak biztos helyen vészelték át Nyíregyháza 1944-es bom­bázását, a könyvtár komoly károkat szenvedett, ám Kiss Lajos-korszak végéig (1948) így is 1400 kötetesre gyara­podott. A gyűjtemény 1974- ben nyert méltó elhelyezést, amikor a múzeum a jelenle­gi helyére költözött, s mára mind összetételében, mind nagyságrendjében jelentős tudományos szakkönyvtárrá fejlődött. A mintegy 39 ezer kötet elsősorban a régészet, a történelem és a néprajz tu­dományterületeit öleli fel; a helytörténeti irodalmat a tel­jesség igényével gyűjtjük, a szépirodalom esetében a he­lyi szerzők műveit szerezzük be. A könyvtár korlátozottan nyilvános, előzetes bejelent­kezéssel és engedéllyel nyitva áll a kutatók előtt - mutatta be a részleget L. Szőlősi Kata­lin, s néhány érdekességről is szólt: náluk található a Nyír­vidék című lap legteljesebb állománya - amely online is elérhető -, és őriznek pél­dául egy 1826-os kéziratos himnuszgyűjteményt is.- A régészeti adattár célja a do­kumentációk összegyűjtése, nyilvántartása, kutathatósá­gának biztosítása - ezt Simon­ná Asztalos Henrietta mondta el. - A kezdetekben a régészek maguk dokumentálták az ása­tásaikat, s ezek alig néhány mondatot tartalmaztak, így nehezen lehet megtalálni a helyszíneket. Ma már részle­tes dokumentációk készül­nek, amelyek nyilvántartása, Hatalmas képeslapgyűjtemény- Komoly ’56-os gyűjtemé­nyünk van, amelyben egya­ránt szerepel a forradalom és az ellenforradalom megneve­zés, őrzünk olyan ritkaságo­kat, mint az első világháború­ból származó élelmiszerjegy, hatalmas képeslapgyűjtemé­nyünkben nemcsak az ösz- szes, megyénket érintő lapot őrizzük, hanem más magyar- országi, illetve partiumi, kár­pátaljai darabokat is. Jelentős a választástörténeti gyűjte­ményünk: a rendszerváltás óta vadásszuk az országgyű­lési választások plakátjait, szóró- és szavazólapjait is - emelt ki végezetül néhányat a szakember a Jósa András Múzeum kincsei közül, km-hp kutathatósága nem a régészek feladata, így a saját szakterü­letükkel foglalkozhatnak. A régészeti adattárhoz tartozik a fotótár is, amelyben 50 ezer felvételt őrzünk Szabolcs-Szat- már-Bereg megye múltjából, közöttük a Kelet-Magyaror- szág fotósai - Hammel József, Elek Emil -, valamint Zsák Zol­tán munkáit. A fotók igazgatói engedéllyel hozzáférhetők - taglalta az adattáros. Kelet-fotók a múzeumban A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Tengerjáró hajó érkezik hamarosan a nagyari Tisza-kanyarba 1987-ből: „Verseny a Hímes homokbányáiban” fotók: km-archív Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. november 9., vasárnap Harci zaj és lőporfüst között Harci zaj és lőporfüst között indult meg lapunk 1944. no­vember 9-én. Egy kissé olyan volt ez a munka, mint a hadi- tudósítók munkája, és nem vagyunk szerénytelenek, ha úgy véljük, hogy hasonlított a partizántevékenységhez újságírói munkánk, amely- lyel a felszabadítók oldalán kivettük a részünket a fa­siszta hordák üldözéséből. Kétségtelen, hogy nem volt bátorság és áldozatok híján az a munka, amit akkor az új­ságszerkesztés jelentett Nyír­egyházán. Amikor villanyvi­lágítás a messze jövőben volt csupán, géppuskák, ágyúk dörgése hallatszott, s még az A paszabi népművészetet mutat­tuk be negyven évvel ezelőtt elhagyott front képét mutatta a város. Vezettük a romelta­karítás nehéz munkáját, nem fogta le toliunkat az opportu­nizmus akkor sem, ha magas hivatali tekintélyekkel áll­tunk szemben. Betűink lelep­lezték a korrupciót, börtönbe juttatták a sikkasztót, és ha a nép érdekei úgy kívánták, a magas rangú hivatalnokokat is. Büszkék vagyunk arra a szolgálatra, amelyet Nyíregy­háza dolgozóinak tettünk, és arra a felvilágosító munkára, amit a megye lakossága érde­kében végeztünk. 1947. november 11., kedd Hekus Dönci az akasztófa árnyékában Mindenki élénken emlékszik még a Párizsi Áruházban el­követett bestiális kéjgyilkos­ságra, amelynek áldozata H. Erzsébet, egy részeges ván- csodi foltozóvarga elzüllött 17 éves leánya volt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a tettes az alvilágban Hekus Dönci nevet viselő többszörös betörő volt, aki egy rendőrt is meggyilkolt. A napokban sikerült kézre kerí­teni Hekus Döncit, s kihallga­tása során kiderült, hogy már három ízben szökött meg az akasztófa alól. A nyíregyházi rendőrség fogházából 1945- ben szökött meg. Felbontot­ta a cella falát, majd betört a rendőrkapitány hivatali szobájába és rendőrségi iga­zolványokat, körpecséteket lopott onnan. A szökésről mostani kihallgatásán úgy nyilatkozott: Nyíregyházán ment a legkönnyebben, de Baktalórántházáról is arány­lag egyszerűen pucolt meg. A statáriális bírósági tárgyalás tegnap egész nap tartott, ma folytatják. 1947. november 12., szerda Meglopták a betörőt Érdekes eset történt néhány napja Balkány község mel­lett. Éjszaka betörő járt özv. G. Mihályné tanyáján, a fel­tört pincéből tíz liter pálinkát és egy bődön zsírt vitt el. A rendőrség a pince homokjá­ban talált lábnyomok alapján elfogta a tettest a meglopott asszony egyik „jó” ismerőse, B. Ferenc személyében. B. kihallgatása során elmondta: amikor a zsákmányával ha­zafelé tartott, nem állhatta meg, hogy meg ne kóstolja a pálinkát. Mindig többet kor­tyolgatott belőle úgy, hogy berúgott és elaludt az úton. Amire felébredt, a pálinka és a zsír eltűnt mellőle - ellop­ták. A rendőrség szerint való­színű a betörő állítása, mert a házkutatás során bűnjeleket nem találtak. Hatvan éve írtuk 1957. november 6., szerda Kiváló rizstermés a Szikrában A múltban gondolni sem mer­tünk arra, hogy a panyolai ha­tárban rizs teremjen. Szövetke­zetünk azonban a múlt évben már nem csak gondolkodott ezen, hanem hozzá is fogott a rizstelep megépítéséhez. Azok, akik nem szívesen látják a Szikra Tsz fejlődését, csak mosolyogtak rajtunk, mások pedig figyelmeztettek, hogy a Túr vizéből nem tudunk ön­tözni, mert az lúgos. Ennek el­lenére megkezdtük a telep épí­tését, el is készült volna 1956 őszén, ha az ellenforradalom meg nem akasztja munkánkat. Ez év tavaszán nagy erőfeszí­téseket tettünk, hogy a félbe­maradt munkát befejezzük. A tizenkét hold területből még csak tíz alkalmas árasztásra, s a vetéssel is megkéstünk kicsit, ennek ellenére 26 mázsás hol- dankénti termésátlagot értünk el. A jóakaróink úgy beszélnek, hogy ilyen termésről álmodni sem mertek. (L. K.) Ötven éve írtuk 1967. november 6., hétfő Hajóüdülő a Tiszán Hajót vásárol a fehérgyarma­ti Rákóczi Halászszövetke­zet, méghozzá nem is akár­milyent: tengerjáró hajót. A MAHART-tól kiselejtezett hajó fedélzetén halászcsárdát, táncos szórakozóhelyet lehet berendezni, negyven kabin­jában üdülők pihenhetnek. Ha minden úgy megy, ahogy szeretnék, a kicsinosított hajó jövőre már ott fog ringatózni a nagyari Tisza-kanyarban, ahol egy kis üdülőtelep kör­vonalai máris kibontakozóban vannak. Fürdésre kiválóan alkalmas e táj, romantikáját dúsítja, hogy előtte úsznak el a Tuzsérnál összeállított tuta­jok. Egy megegyezés szerint a túlsó parton, Tivadarnál a szomszéd járás „szembefej­leszti” a maga üdülőkörze­tét. Néhány esztendő, és egy nagy telep, vidám strandélet, kemping, csárdák jelzik majd a kezdeményezés helyessé­gét, és a nagy hajó érkezése alighanem sok évvel sietteti a kibontakozást, hiszen ez egy valóságos vízi szálloda lesz. A hajót már Budapesten befes­tik, berendezik, ennek a költ­ségét pedig úgy hozzák be, hogy a Dunán, Jugoszlávián át maga a felvontatás is egy üdülőút lesz. KM

Next

/
Thumbnails
Contents