Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-22 / 272. szám

2017. NOVEMBER 22., SZERDA KELET Nem sorscsapás: lehetőség A rendezvény egy pillanata FOTÓ: SIPEKI PÉTER Kvízmegfejtés A község 1950-ben Gutácsról vált le, 1965-ig önálló volt, azután ismét Gulácshoz, majd 1973-ban Tarpa községhez csatolták, 1991-től újra önálló közigazgatású lett. b) Tivadar Négy és fél évtized magas színvonalon Egyetlen munkahe­lye, a FETI VÍZIG több kitüntetéssel ismerte el Kertész Imre munkáját. NYÍREGYHÁZA. Kerek életpá­lyával büszkélkedhet Kertész Imre, hiszen arról a munka­helyről ment nyugdíjba több mint negyvenöt év szolgálati idő után, ahol először kezdett el dolgozni. A Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) kötelékébe 1972. augusztus 2l-én lépett, s a na­pokban kezdte meg a nyugdí­jas korszakát. Szakmai kihívások Az immár nyugalmazott disz­pécser, műszaki ügyintéző Nagykállóban született, az általános iskolát is ott vé­gezte el, majd 1972-ben az ÉVISZ-ben érettségizett, s kapott vízügyi technikusi ké­pesítést. Három év múlva a területi vízgazdálkodási tech­nikusi képesítést is megsze­rezte. Negyvenöt éves munka- viszonya a Mezőgazdasági Vízhasznosítási Osztályon kezdődött gyakornokként. Sorkatonai szolgálatát a ha­tárőrségnél töltötte, azután az I. számú szakaszmérnök­ségénél mint vízrajzi előadó, 1979-től mint felügyelőhe­lyettes, illetve őrbiztos, 1981- től mint felügyelő dolgozott. A központi műszaki ügyeletre Kertész Imre munka közben 1992-ben került műszaki ügy­intézőnek. A szakmai kihívások közül a legjelentősebbnek a vízrajzi távjelző rendszer működésé­nek bevezetését tartja. Volt elég rálátása, hiszen részt vett a rendszer fejlesztésében, tesztelésében és működteté­sében is. Visszaemlékezése szerint sokat köszönhetett a szakaszmérnökségen Vas FOTÓ: FETIVIZIG Menyhért felügyelőnek, aki a nyári gyakorlatok ideje alatt megszerettette vele a szakma műszaki és természeti oldalát egyaránt. Elismerések Kertész Imre tartósan magas színvonalon végzett munká­ját az igazgatóság vezetője főmunkatárs címmel ismerte el, emellett több kitüntetést is kapott: 1985-ben, 1988-ban és 2016-ban kiváló dolgozó címet, 2001-ben igazgatói di­cséretet, 2007-ben pedig a 35 éves munkaviszony után járó aranygyűrűt vehette át. Két lánya és két lányuno­kája van, s a nyugdíjas éveit főként a családjának szeretné szentelni, mert - mint mond­ja - minden velük eltöltött nap egy ajándék, emellett szeretné folytatni kedves idő­töltését, a kertészkedést is. A szakember eddig is rendsze­res kapcsolatban volt a víz­ügyesek nyugdíjas klubjával, most már aktív tagja is lesz. NÁDASI ZOLTÁN A legjobb negyedikesek FOTÓ: CSORDÁS DÁVID BÉLA Nemzetközi mesemondó verseny Csengerben CSENGEK. Kedden folytatódott Csengerben a városi művelő­dési központ szervezésében a XVI. „Őszi Meseszüret” Nem­zetközi Mesemondó Verseny. Az öt napon át tartó meg­mérettetésen több mint százötven gyerek ad számot tudásáról. A verseny nemzet­közi, hiszen a határ túlolda­láról is érkeztek versenyzők, Csenger testvérvárosából, Kovásznáról, illetve Szatmár­németiből. KM Az eddigi eredmények Az óvodás korcsoport eredményei: I.: Juhász László (Csengerújfalu); II.: Soltész Dóra (Porcsalma), Fogarassy Zsombor (Szamossályi); III.: Tóth Szilárd Péter (Porcs- alma), Szórádi Ádám Endre (Csengerújfalu); Kütöndíj: Juhász Ákos (Csengerújfalu), Laskai Lili (Kocsord), Szabó Anna (Csenger), Kun Hanna (Tyúkod). A negyedik osztályos tanulók eredményei: I.: Bartha Boróka (Kovászna); II.: Jakocs János Tihamér (Kovászna), Kerekes Károly Kevin (Kovászna); III.: Juhász Gábor (Csenger), Imre Boglárka (Mátészalka); Különdíj: Zámbó Dávid (Csenger), Szamosvári Lilla (Nyírcsaholy), Ambrus Krisztina (Szatmárnémeti), Kis Dominik László (Tyúkod). Élménypedagógiával az adótudatosságért Középiskolásoknak tar­tottak előadást a NAV munkatársai. NAGYKÁLLÓ. A NAV Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóságá­nak munkatársai az „Európai Szakképzési Hét” elnevezésű programsorozat keretében kedden végzős középiskolás diákoknak tartottak előa­dást az adótudatosságról a nagykállói Budai Nagy Antal Szakgimnáziumban. A NAV szakemberei az önkéntes adófizetésre és a közteherviselésre hívták fel a tanulók figyelmét. Az él­ménypedagógiai módsze­rekkel fűszerezett tréningen az előadók rávilágítottak a közteherviselés jelentősé­gére, megismertetve a diá­kokkal a főbb adónemeket, a NAV szervezetét és feladatait, a családi költségvetés és az államháztartás összefüggé­seit. A diákok megismerhették, milyen javakban részesülhet­nek az adóbevételek révén, illetve képet kaphattak az általuk finanszírozott kiadá­sokról.- A jövő nemzedék adó­tudatos magatartásának ne­velése, támogatása kiemelt jelentőségű a NAV számára. Munkánkkal az önkéntes jog­követés kialakítására törek­szünk. Fontos, hogy a munka- vállalás előtt álló diákokban növeljük a közteherviselés társadalmi elfogadottságát, ami később pozitívan hathat az adómorál változására is - nyilatkozta lapunknak Földe­siné dr. Péter Ildikó adóügyi főosztályvezető a program­mal kapcsolatban. km © Találd meg az utad Skóciába! A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium játékos kulturális vetél­kedőt szervezett hetedik és nyolcadik osztályos tanulóknak Find Your Way to Scotland címmel kedden, fotó: janics attila Az autizmussal kapcso­latban tartottak klub- foglalkozást az érintett szülőknek a Csodavár­ban. nyíregyháza. Jövő év elején Budapesten is megnyitja ka­puit a Csodavár - a gyerekek korai fejlesztésére specializált intézmény a nyíregyházi min­tájára fog működni. A modell sajátossága - amit a Rejtett Kincsek Down Egyesület munkatársai álmodtak meg -, hogy egy fejlesztő intézmény és egy játszóház működik egy térben, így a játék során a ti­pikusan fejlődő és az eltérő fejlődésű gyermekek minél korábbi életszakaszban talál­kozhatnak, ismerkedhetnek. Ez a modell előkészíti a tár­sadalmi befogadást, a másság elfogadását. A fővárosi intézmény veze­tője a kapcsolatépítés, egymás segítése jegyében a napokban nyíregyházi szülőknek tartott klubfoglalkozást, amelynek témái az autizmussal kap­csolatos mindennapi nehéz­ségek, a problémák mögötti lehetséges okok és megoldási javaslatok voltak. Emelkedik a számuk- A legfrissebb kutatások sze­rint az autizmus spektrum za­var a népesség egy százalékát, mások szerint még nagyobb arányát érinti - mondta elöl­járóban Antal-Valecsik Zsófia, hozzátéve: a diagnózisok szá­ma évi három-négy százalék­kal emelkedik, ennek okait még kutatják; az sem kizár­ható, hogy a növekvő arány csak a javuló diagnosztikai feltételeknek „köszönhető”, de számos más tényező is hozzájárulhat.- Az autizmus spektrum zavar egy idegrendszeri el­A diagnózi­sok száma évről évre emelkedik. ANTAL­VALECSIK ZSÓFIA Nagyon fontos a korai felismerés ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET térés, melynek összetett ge­netikai háttere van. A Cso­davárban a gyerekek korai fejlesztésén van a hangsúly, valamint a komplex, egyén­re szabott terápián, amely a családra is kiterjed, hiszen a szülő a gyerek legjobb isme­rője, ezért - a szakemberrel együtt - ő tudja megtalálni a megfelelő fejlődéshez veze­tő utat, és ő a legfontosabb, mindennapokhoz nyújtott segítség. A klubfoglalkozás fő célja, hogy a szülők kérdéseit követően trükköket, techni­kákat ismertessünk, amelyek segíthetnek a mindennapi szituációkban, a nehézségek leküzdésében - tért rá az au­tizmus spektrum pedagógiája szakirányos gyógypedagógus a Szülők vagyunk elnevezésű klub lényegére. Már vannak jó példák- Az érintett gyerekek visel­kedése három fő területen tér el az átlagostól: a kölcsö­nös kommunikációban, a kölcsönös társas interakci­óban, jellemző rájuk a szűk körű érdeklődés, a sztereotip viselkedés, a rugalmatlan gondolkodás. A jeleket a leg­első körben a védőnőknek és házi gyermekorvosoknak, valamint a pedagógusoknak kellene észrevenniük, mégis az a jellemző, hogy a szülők­ben merül fel a gyanú. A korai felismerés azért fontos, hogy a család minél hamarabb hoz­zájusson a kora gyermekko­ri intervencióhoz, ami még gyermekcipőben jár hazánk­ban, de néhány jó gyakorlat már létezik. „Én könyv” A workshopon - több szak­ember és rokon mellett - szép számmal képviseltették ma­gukat az érintett szülők: egy ikerpár szülei óvodáskorában kezdtek gyanakodni az egyik lányuk problémájára, egy anya a zeneterápiától a lovag­lásig sok mindent kipróbált már, egy másikuk gyermeke nem beszél, nagyon ragasz­kodik a tárgyakhoz, és már az ötödik bölcsődébe jár, ahol végre jól érzi magát. Akadt olyan szülő is, aki úgy látta, eleinte minden rendben ment a gyermekével, ma viszont - egy évtizeddel később - már felismerné az intő jeleket.- A szülők eleinte sorscsa­pásnak érzik, pedig ez egy le­hetőség: különleges gyerme­ket, szemléletet, látószöget ismerhetnek meg az autizmu- son keresztül, amire egyéb­ként nem lenne lehetőségük- hangsúlyozta Antal-Valecsik Zsófia, s szinte mindenki szá­mára volt javaslata. A szak­ember többek között kiemelte a motiváció jelentőségét, s el­árulta: a legtöbb autizmussal élőnél nem ebbe a kategóriá­ba tartozik a dicséret, hiszen nem tudják értelmezni.- A legtöbbjük memóriája másképp működik, főként adatokra, nem pedig érzelmi telítettségre emlékeznek. Az „Én könyv” egy olyan nekik szóló mesekönyv, ami a gyer­mek családjáról, lakóhelyéről szól, fotókat tartalmaz, s így segít a visszaemlékezésben- említett egy másik hasznos eszközt. KM-HP A skála Az autizmus egy spektrumállapot, ami azt jelenti, hogy a tünetek nagyon változatos formában és intenzitással jelenhetnek meg, és emiatt minden gyermek esetén egyedi megoldások­ra lehet szükség. Az autizmusban érintettek is elsősorban gyerekek, jogaik, kötelezettségeik és vágyaik vannak, ezt mindenkinek szem előtt kell tartania. "••Vv

Next

/
Thumbnails
Contents