Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-14 / 265. szám

2017. NOVEMBER 14., KEDD Megkezdődött az isztambuli merénylet pere ANKARA. Megkezdődött hét­főn Törökországban az Iszlám Állam dzsihadista terrorszer­vezet által az isztambuli Ata- türk nemzetközi repülőtér el­len végrehajtott 2016. június 28-i támadás 46 felelősének pere. A merényletsorozatban 45 ártatlan ember vesztette életét, 163-an pedig megsebe­sültek. Az ügyészség egyen­ként 46-szorosan súlyosbított börtönbüntetést kért az érin­tettekre. MTI Moszkva szerint nem ijesztett rá PutyinTrumpra Moszkva, Elvetette hétfőn a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov az amerikai Közpon­ti Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának az állítá­sát, miszerint Donald Trump amerikai elnök „megrettent” orosz hivatali partnerétől, Vlagyimir Putyintól. John O. Brennan, a CIA volt főnöke az amerikai CNN hírtelevízi­ónak nyilatkozva vélekedett úgy, hogy Putyin ráijesztett Trumpra. MTI A kormányzó elítéli ezt a viselkedést ungvár. Felháborítónak tartja a Kárpátalja megyei állami köz- igazgatási hivatal a jobboldali tüntetők viselkedését, akik vasárnap füstbombákat dobál­va vonultak fel Beregszászon - közölte Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó. Az előre bejelentett, hatóságilag engedélyezett felvonulást til­takozásul szervezték az ukrán oktatási törvényt érő kárpát­aljai magyar és magyarországi bírálatok ellen militánsok. MTI Antonio Tajani fotó: afp Megduplázná az EP-elnökazEU költségvetését BÉRŰN. Az eddigi 140 milliárd euró duplájára, 280 milliárd euróra (87 ezer milliárd forint) kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Euró­pai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani interjújában kiemelte, a pluszforrást nem a brüsszeli bürokráciára kell for­dítani, hanem a bevándorlás ellenőrzésére, a terrorizmus elleni harcra, a gazdaságélén­kítésre, a védelmi együttmű­ködés fejlesztésére. mti Uniós stratégia készül az álhírek ellen 2018-ra BRÜSSZEL. Az Európai Bizott­ság konzultációt indít és munkacsoportot hív össze az álhírek, az internetes félretá­jékoztatás vizsgálatára a tu­dományos élet, az online plat­formok, médiaszervezetek és a társadalmi szervezetek kép­viselőinek részvételével. A cél hozzájárulni a 2018 tavaszára elkészülő uniós szintű straté­gia kialakításához, melynek célja az álhírek terjedésének megakadályozása. mti Szijjártó Péter értékelése a támadás évfordulóján „A százharminc halottat soha nem lehet elfelejteni” A terrortámadás máso­BRÜSSZEL. A két évvel ezelőtti párizsi merényletek óta eltelt idő világossá tette, hogy ha nem védjük meg magunkat, a terroristák el fogják pusztíta­ni az európai kultúrát és civi­lizációt - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügy­miniszterek brüsszeli tanács­kozásának szünetében. Egyre nő a fenyegetés Sajtótájékoztatóján a külgaz­dasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy 2015. no­vember 13-án „a valóság kö­nyörtelen brutalitással ránk rúgta az ajtót”. Elmondta, az események nyomán vilá­gossá vált, hogy „az illegális bevándorlás a kultúránkat és a hagyományainkat ve­szélyezteti, a bevándorlással járó terrorizmus pedig alap­vetően fenyegeti a biztonsá­gunkat”. Kiemelte, hogy a 130 ha­lálos áldozatot követelő ter­rortámadást olyanok követ­ték el, „akik vagy maguk is illegális bevándorlóként ér­keztek Európába, vagy már korábban jöttek, azonban dik évfordulójára em­lékeztek Párizsban. A jelenlegi elnök mellett ott volt az akkori is. PÁRIZS. Emmanuel Mac­ron francia államfő elődjé­vel, Francois Hollande-dal együtt vett részt hétfőn a 2015. november 13-ai, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek máso­dik évfordulójának hivatalos megemlékezésein Párizsban és a fővároshoz közeli Saint- Denis-ben a Stade de France nemzeti stadionnál. Emma­nuel Macron és felesége, to­vábbá Francois Hollandé és Anne Hidalgo párizsi főpol­gármester, valamint az előző és a jelenlegi kormány tagjai ellátogattak a támadássoro­zat valamennyi helyszínére. Az egyszerű és rövid megem­lékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldoza­nem tudtak vagy akartak be­illeszkedni”. „A bevándorlóországokban a biztonsági fenyegetések egyre növekszenek (...), mi azonban nem akarunk be­vándorlóország lenni, mi meg akarjuk és meg is fogjuk véde­ni magunkat” - fogalmazott Szijjártó Péter. Mint közölte, szomorú fejlemény, hogy úgy tűnik, mintha az új elvárások szerint „inkább nekünk kellene al­kalmazkodni az érkezőkhöz”, mint fordítva. „Elképesztő, elfogadhatatlan” Hozzátette, a magyar kor­mány elképesztőnek és egy­ben elfogadhatatlannak tart­ja, hogy ma már a keresztény jelképeket is le kell venni bi­zonyos közterületeken, mti A valóság könyörtelen brutalitással ránk rúgta az ajtót. SZIJJÁRTÓ PÉTER tok neveit olvasták fel a ko­szorúzásokat követően. Emmanuel Macron és fele­sége a támadások valamennyi helyszínén hosszan beszélge­tett a túlélőkkel és a halálos áldozatok jelen lévő hozzá­tartozóival. A Bataclannál ott voltak az Eagles Of Death Metal amerikai rockzenekar tagjai, akik a támadás estéjén léptek fel a koncertteremben. Manuel Valis előző minisz­terelnök a C-News hírteleví­zióban azt mondta, a két év­vel ezelőtti terrortámadások „örökre pieghatározzák” az életét. „A százharminc halot­tat soha nem lehet elfelejteni. Mindenki megértette, a terro­rizmus mindenkire támad, az életmódunkat, az értékein­ket célozza. Az idő múlik, de azoknak a pillanatoknak az érzéseit semmi nem törölheti el” - fogalmazott. Mint ismert: a merényletek elkövetőjeként az Iszlám Ál­lam terrorszervezet jelentke­zett. MTI Emmanuel Macron egy áldozat hozzátartozójával FOTÓ: AFP/ETIENNE LAURENT ® Határon túli magyar diákok az államfőnél Áder János köztársasági elnök határon túli magyar diákokat fogadott a Sándor-palotában november 13-án. A tanulók a Rákóczi Szövetség szervezésében érkeztek Magyarországra. FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS Röviden imp. Ámyékbizottság felállí­tását kezdeményezi az LMP a rendvédelmi szervek, va­lamint az azokat irányító kormányzati tevékenység ellenőrzése céljából, hogy a kormányoldal ne használhas­sa azokat kampánycélra vagy a „kormánypártiak bűnözői tevékenységének elfedésére” - jelentette be Demeter Márta, az ellenzéki párt képviselője. Az MSZP és a DK nem kíván részt venni a munkában, a Job­bik és a többi független képvi­selő várhatóan november vé­gén tárgyalóasztalhoz ül. DK. Kétpilléres nyugdíjrend­szert ígér kormányra jutása esetére á Demokratikus Ko­alíció; a munkanyugdíjat öt­venezer forintos alapnyugdíj­jal egészítenék ki - ismertette Varjú László alelnök hétfői sajtótájékoztatóján. Teljesen mindegy, mit ígérget Gyur- csány Ferenc a nyugdíjasok­nak, mert mindig becsapta és most is be akarja csapni őket - reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igaz­gatója közleményben Varjú László (DK) hétfői sajtótájé­koztatójára. mlp. A Magyar Liberális Párt elnöke közös fellépésre és politikai együttműködésre szólította fel a „demokrata” ellenzéki pártokat. Nem arról kell ábrándozni, hogy hogyan lehet a Jobbikkal együttmű­ködni, hanem végre tettekre van szükség - mondta Fodor Gábor. Kijelentette: nem arról kell beszélni, kinek milyen problémái vannak a másikkal, az alapértékekben a demok­ratikus pártok egyetértenek. A Fidesz a bírálatra: az ellenzékkel van baj Budapest. A Fidesz szerint nem a választási rendszerrel, hanem az ellenzékkel van baj - közölte a nagyobbik kor­mánypárt országgyűlési frak­ciója hétfőn az MTI-vel. A Fidesz képviselőcsoport­ja közleményében arra rea­gált, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője előző­leg újságíróknak azt mondta, a Fidesznek nincs bátorsága ahhoz, hogy egy arányos vá­lasztási rendszerben méret­tesse meg magát 2018-ban. Nem vették tárgysorozatba A szocialista politikus azt követően állt a nyilvánosság elé, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hét­főn nem vette tárgysorozatba az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény- javaslatot, amelynek alapját a Közös Ország Mozgalom javaslatai képezték, és nyolc ellenzéki párt támogatta. A Fidesz-frakció közlemé­nye szerint az ellenzék azért követel kétségbeesetten új választási rendszert, mert re­ménytelen helyzetben van, és képtelen finyerni a vá­lasztók bizalmát. „Mindent és mindenkit hibáztat saját kudarcáért, csak magát nem” - tették hozzá. Azt írták: az ellenzék „hi­teltelen, a nemzeti érdekek ellen dolgozik, migránsokkal akarja betelepíteni az orszá­got, és tele van korrupciós ügyekkel”. mti „Büszkének kellene lenni erre a több ezer éves kincsre” A magyar nyelv ünne­pe: ez és az erre épülő kultúra összetart. BUDAPEST. A Pesti Vigadóban tartott díjátadóval egybekö­tött ünnepséget hétfőn a ma­gyar nyelv napja alkalmából hétfőn az Anyanyelvápolók Szövetsége. Maróth Miklós klasszi­ka-filológus ünnepi beszédé­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelv iránti szeretet nem feltétlenül ott és úgy nyilvánul meg Magyar- országon, ahol kellene. Noha a legtöbb magyar számára fontos a magyar nyelv, még­is megfigyelhető annak „pri- mitivizálódása és romlása” - mondta el. A klasszika-filo­lógus figyelmeztetett a nyelvi műveletlenség és a nyelv ba­bonaszintű ismeretének ve­szélyeire, valamint arra, hogy a közgondolkodásban még mindig élnek régen meghala­dott tudományos elméletek, például a szkíta vagy sumér nyelvrokonítások. A magyar nyelv több ezer kilométerén át vándorolt Szibériából a Kárpát-meden­cébe, ami valóságos csoda, ezért büszkének kellene lenni erre a több ezer éves kincsre - jegyezte meg a kutató. A Kárpát-medencei ma­gyarság genetikailag igen kü­lönböző népelemektől szár­mazik, a magyar népet ezért a közös származás fikciója mellett elsősorban a magyar nyelv és az arra épülő kultú­ra tartja össze - hangsúlyozta Maróth Miklós. Juhász Judit az Anyanyelv­ápolók Szövetsége elnöke, Kováts Dániel nyelvész, főis­kolai tanár, valamint Wacha Imre nyelvész, beszédtanár Arany Kazinczy-díjat vehet­tek át. A Lőrincze-díjat 2017-ben H. Varga Gyula kommuniká­ciókutató nyerte el. A Maróti István-emlékérem idei kitüntetettje Gömöri Ár­pád beszédművelő, középis­kolai tanár lett. Az idén először átadott, fia­tal nyelvészek számára meg­alapított Deme László-ösz- töndíjat Schirm Anita és Pölcz Ádám vehették át. Legfőbb kulturális örökségünk A magyar nyelv napjáról az Országgyűlés hétfői ülésén is megemlékeztek. Kövér László házelnök egyebek között azt hangsúlyozta: ez a nap alkalmas arra, hogy felhívják a magyar közösség figyelmét „legfőbb kulturális örökségünk védelmének és ápolásának fontosságára”. MTI A tények Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a ma­gyar nyelvet hivatalossá, azaz államnyelvvé tévő törvényt. Devizaárfolyam (2017.11.13.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 311,99-0,12 USA dollár 268,01 +0,33 Svájci frank 268,65-0,94 Angol font 350,53-1,55 Román lej 67,06-0,23 Ukrán hrivnya 10,12 +0,02 Horvát kuna 41,33-0,08 Lengyei zloty 73,65-0,13 0 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents