Kelet Magyarország, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-13 / 264. szám
2017. NOVEMBER 13., HÉTFŐ Márton-napi lámpás felvonulás Kisvárdán KISVÄRDA. Az elmúlt évek hagyományaihoz híven az idén is tartottak Kisvárdán Márton-napi lámpás felvonulást, mely péntek délután fél négykor, a Szent György Görögkatolikus Iskolából indult útjának.. A lovas hagyományőrzők hintóval és parasztszekérrel (igaerővel, fogatokkal vontatott és teherszállításra használt, fából készült, négykerekű jármű) vonultak fel. A Szeregnyi György által hajtott hintót Marozsán János parasztszekeres fogata követte, ebben libák is voltak, a fogatot pedig Kiss Attila hajtotta. Bizonyos távolságokként egymást váltották a hintókon és a szekereken a vendégek, azért, hogy a lehető legtöbben utazzanak a lovas „járműveken”. A libanapon résztvevők nagy érdeklődése kísérte a lovasfogatokon ülő és a lámpásokkal felvonuló gyerekeket. Az óvodások és az iskolások Szent Márton ünnepén saját kezükkel festett kis lámpásaikkal „fényt vittek” a város utcáin, a szeretet „fényével” igyekeztek Kisvárda utcáit megvilágítani. „Szent Mártonnak ünnepén, égő lámpást viszek én...” - harsogott az utcákon a gyerekek éneke. Pislákoló kis lámpásaikkal a város főterén és a sétáló utcán haladtak végig, egészen a görög katolikus templomig. Az utcákon lévők tapssal hálálták meg, hogy valami nagyon szépnek, kedvesnek és különlegesnek lehettek a részesei. A lámpás felvonulás Szent Márton emlékét őrzi és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. A néphagyomány úgy tartja: „Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik.” A résztvevőkre ez nem vonatkozott, hiszen az est zárásaként, a sétától kellemesen elfáradva, jóízűen fogyasztották el a templom előtti téren a finom libazsíros kenyeret és a forró teát. VINCZE PÉTER Acél, hogy a gyerekek érdeklődjenek az informatika és a robotika iránt. nyíregyháza. Másodszor találkozhattak a nyíregyházi Gárdonyi Géza Tagintézmény kisdiákjai Naóval, a táncoló robottal. A kicsik göndör kacajjal, tapssal jutalmazták a humanoidok családjába tartozó eszköz produkcióját, és szájtátva hallgatták Nagy Roland előadását. A Nyíregyházi Egyetem óraadó tanárának nemcsak a munkája, a hobbija is a robotika, amiről szabadidejében szívesen mesél gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.- Szinte mindenki azonnal a szívébe zárja a kis robotot, hiszen olyan, mint egy aprócska ember: .van arca, keze, lába, lépeget, táncol, tehát egészen komoly technológiáról van szó. Többféleképpen programozható, ezért akár a legkisebbek is köny- nyen megértik és elsajátítják a használatát. Tölthető akkumulátorral működik, a wifi- kapcsolatnak köszönhetően okostelefonnal is irányítható- sorolta Roland Nao jó tulajdonságait, majd hozzátette: hármat vásároltak egy japán gyártótól, s bár megjelentek már az újabb verziók is, ez áll a legközelebb a szívéhez, többek között azért, mert nagyon strapabíró. Sikerélményt ad- Kevés hasonló robotot látni a magyar felsőoktatásban, annak ellenére, hogy az iparban nagyon sokan használják. Nehéz tapasztalatot gyűjteni a témában és hozzájutni az eszNagy Roland és Nao a Gárdonyi iskola diákjainak gyűrűiében közökhöz, pedig a gyermekek nyitnának a robotika felé, s jómagam is szorgalmazom, hogy minél több diák ismerkedjen meg a tudomány és technika ezen vívmányaival.- A gyerekekkel közösen építettünk már LEGO-robo- tokat, természetesen nem ilyen szinten, de fontos, hogy a lehetőségeinkhez mérten fejlesszük a fiatalok ez irányú gondolkodását, logikáját. Sok eszköz esetében a programozás fogja meg az általános iskolásokat, mert érdekli őket, hogyan kerüli ki az akadályokat vagy fényképezi le őket a robot. Azonnal reagál, tehát pillanatokon belül kiderül, hogy jól dolgoztak-e vele, és a sikerélmény is rögtön jelentkezik. Minél több a sikerélmény, annál nagyobb a Segítőtársa a betegeknek Naót 2008 és 2012 között 45 országban vásárolták meg 2600 példányban, ami egy 12 ezer eurós (3,4 millió forintos) humanoid robot esetében példa nélküli. A hatvan centiméter magas „emberkét” azonban nem csak az oktatásban használják. Felismeri az arcokat, felolvassa az újságot, az elektronikus leveleket, lejegyezi és elküldi a neki diktált választ. Fontos segítőtársa lehet a mozgásképtelen, Alzhei- mer-kórban szenvedő betegnek vagy a kórházban fekvő gyermekeknek. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR lelkesedésük, ami rendkívül fontos oktatási szempontból - mutatott rá az egyetemi tanár, akinek célja, hogy a gyerekek szeressék az informatikát és a robotikát, s ne féljenek beleásni magukat a részletekbe akkor sem, ha otthon nem adott minden feltétel a tanuláshoz. Nagy Roland ugyanis azt tapasztalta, hogy a Gárdonyi iskolához hasonlóan sok intézményben támogatják az informatika és robotika iránt érdeklődő gyerekeket, km-csa Akár a legkisebbek is könnyen megértik és elsajátítják a használatát. NAGYROLAND A felvonulás egy pillanata FOTÓ: SZERZŐ A Kelet-Magyarország régi számaiból taUőztunk Kétszázötven orvhallgatót lepleztek le a rádió ellenőrei „Átadták az újjáépített csengeri filmszínházat” - adtuk hírül ötven évvel ezelőtt FOTÓK: KM-ARCHÍVUM Összeállításunkban felidézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. november 15., szombat Orvhallgatókat lepleztek le A rádió műszaki igazgatóságának emberei öt napon keresztül tartottak nagyszabású ellenőrzést Nyíregyházán, hogy rendet teremtsenek a rádió- dzsungelben és leleplezzék az orvhallgatókat. Mint értesültünk, az ellenőrzés nem várt eredménnyel végződött: Nyíregyházán 250 orvhallgatót lepleztek le, akik nem jelentették be a rádiókészüléküket és előfizetés nélkül hallgatták rádiójukat. Ezen kívül számos olyan rádióst találtak, akik nem hallgatták ugyan a rádiót, de engedély nélkül tartottak lakásukon készüléket vagy alkatrészeket. Az' orvhallgatók ellen a rádió műszaki igazgatósága folyamatba tette az eljárást. Nevüket a rádió útján közlik majd a nyilvánossággal, és amennyiben nem fizetnek elő idejében, a készüléküket is elkobozzák a pénzbírságon felül. Hatvan éve írtuk 1957. november 13., szerda Kivágják az ősgyümölcsöst Szamoskér határában, a Szamos folyó partján 65 hold dzsungelszerű gyümölcsös terül el, amelynek korára a falu legöregebb emberei sem emlékeznek. Annyira terméketlenek és elvadultak a dzsungel fái, hogy minden hatodik-hetedik esztendőben hoznak csak kevés termést, amely fanyar íze miatt élvezhetetlen. Ez az ősgyümölcsös igen sok bosszúságot okozott már az itt lakóknak. A dolgozó parasztok féreggyárnak nevezték el, mert az új telepítésű, korszerűen kezelt gyümölcsösök termését nem lehetett megmenteni az ősgyümölcsösből özönlő kártevők millióitól. Most alakult meg a községben egy gyümölcstermesztő szakcsoport, amelynek tagjai elhatározták, hogy társadalmi munkával kipusztítják a kártevők fészkét, az ősgyümölcsöst. Erre a munkára már mintegy nyolc- vanan jelentkeztek a faluból. Ötven éve írtuk 1967. november 14., kedd Tv-figyelő szolgálat Tv-figyelő szolgálatot szervezett a vásárosnaményi járási művelődési ház, s ez előre jelzi azokat az előadásokat a járás művelődési otthonainak, amelyeknek a csoportos megtekintése és feldolgozása helyes és fontos. A járásban nyolcvan közületi televízió működik, ezeket esténként mintegy ezren látogatják. Negyven éve írtuk 1977. november 13., vasárnap Történelmet idéző periratok Szokatlan ügyiratokba botlottunk a vásárosnaményi járásbíróságon. Kortörténeti dokumentumként vették sorra a legérdekesebb perek anyagait, hogy feldolgozzák a járásbíróság több mint 50 éves történetét. Ma már hitetlenkedve olvassuk az 1920-as, ’30-as évek iratait, amelyek között gyakoriak a vallás elleni kihágások. Sok embert feljelentettek ebben az időben, mert ünnepnapon dolgoztak. Például 1924. január 20-án G. Aladár 24 éves tarpai lakost tetten érték, midőn igavonó állataival a község utcáján az erdőből fát fuvarozott, minek láttára a jobb érzésű, templomba menő emberek meg- botránkoztak. Ezért a tettéért a bíróság ezer korona pénz- büntetésre Ítélte. Csempészek felett is ítélkezett a járásbíróság, főleg tojást, baromfit vittek a határ menti községekből cseh területre. Az 1921-30 közötti években háromezren vándoroltak ki a járásból Amerikába, ez az örökösödési perekben is éreztette hatását. Harminc éve írtuk 1987. november 17., kedd Színes fotó Nyíregyházáról A gép reggel jó munkát kíván, majd kéri a kezelőjét, hogy ellenőrizze a paramétereket. A „csodamasina” egy Fuji színeskidolgozó gépsor, amely- lyel a Nyíregyházi Fényszöv helyben oldja meg a megyében készült színes fotók előhívását. Nem volt olcsó: 6,8 millió forintért vásárolták. Az összeszerelésében egy japán mérnök segédkezett. A próbaüzem kitűnően sikerült, bebizonyosodott, hogy a papírkészítő rész óránként valóban 900 képet dob ki magából. Jönnek is sokan a csodájára, mert nemhogy Magyarországon, hanem Európa egyetlen szocialista államában sem működik ilyen automata gépsor. Nem közömbös sem a Fényszöv, sem a fotósok számára, hogy ezen túl a színes tekercseket nem kell a fővárosba küldeni. Attól sem kell tartam - ami korábban gyakran előfordult -, hogy a filmek összecserélődnek. Gyorsabb lesz a szolgáltatás, a háromnapos expressz és a tíznapos normál vállalási időn túl bevezetik a szuper- expressz határidőt: akinek nagyon sürgős, egy órán belül előhívathatja a képeit! km Negyven éve írtuk: „Szaloncukordobozokat készít a Szerencsi Csokoládégyár megrendelésére a nyíregyházi papírgyár” 1977-ből: „Az új nagykállói postahivatal távbeszélőközpontjában naponta tízezer helyi beszélgetést, kétezer átmenő és ugyanennyi indító távolsági beszélgetést kapcsolnak”
