Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-05 / 233. szám

2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK KELEJ Üzenet Pásztor Emese hűséges olvasónktól: Az áradó folyó sohasem szomorú, mert elfelejti az elhagyott partokat, és mindig új partok, új mesék és új lehetőségek tárulnak fel előtte. MUIXER PETER Események képekben Érettségi találkozót tartott nemrégiben a nyíregyházi Kölcsey Ferenc gimnázium 1967-ben végzett osztálya. Osztályfőnökük, Tóthné Sólyom Viola levélben köszöntötte egykori diákjait Hangulatos dalcsokrot nyújtott át a Báthori István Nyugdíjas Klub által szervezett kulturális seregszemlén a közelmúltban a Nyugdíjas Értelmisé­giek Egyesületének tagjai Sztanojevné Kiss Erzsébet jóvoltából Ötvenöt éves érettségi találkozójukat tartották meg az idén ősszel a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1962-ben érettségizett tanulói. A találkozón 12 egykori diák és Takács László osztályfőnök vett részt Jalta SSBsoma 1 napi menüajánlata: Paradicsomleves, rántott csirkecomb, sajtos burgonyapüré, savanyúság Ä« Rendezvények, s esküvők i lebonyolítását, 1 hidegtálak készítését R vállaljuk. Napi rendelést reggel 9 óráig fogadunk dl rendelhetők frtssansült ételek kedvező áron! A menü ára egyszeri rendelés esetén: 650 Ft. kiszállítással: 750 Ft. Heti előfizetéssel: 600 Ft. szállítással: 650 Ft. I Nyíregyháza, Tünde u.lo/A »20/571-1373 HIRDETÉS Jó hangulatú, tartalmas ünnepséget szerveztek a „szülinaposok” fotók: olvasóinktól Jubilált az Őszi Levél egyesület Olvasóink írják A tisztesség parancsa 1962-ben született egy kor­mányközi megállapodás, ami a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége között jött létre „szociális ellátás rende­zése” címszó alatt. Segítjük a határon túli testvéreinket kettős állampolgársággal, évi 4 vasúti ingyenes szabad­jeggyel, ápoljuk a kulturális hagyományokat, ez a tisz­tesség parancsa. A trianoni békeszerződésről mi, ma élő emberek nem tehetünk, arról sem, hogy Nagy-Magyaror- szág helyett Csonka-Magyar- ország lettünk. A rendszer- váltás után megszűnt a Varsói Szerződés, a KGST. Kérdezem én, hogy akkor ezt a kormányközi szerződést miért nem szüntették meg? A határon túli testvéreink mai napig igényelhetik és igénylik is, hogy a nyugdíjukat Ma­gyarországon kapják. Nem is keveset költ erre a kormány, évi 10 milliárd forintot. Ki lehet számolni, hogy ez eddig mennyibe került az ország­nak. Egy átlagos ukrán mun­kás, ha a nyugdíját nálunk kéri, 100-110 ezer forintot kap, a főiskolai végzettséggel rendelkező 200-220 ezret. Ezt olyan Ukrajnában élő ember mondta el, aki évek óta él ezzel a lehetőséggel. Az egyik közmeghallgatáson többen példákkal támasztották alá, hogy a környező települése­ken sok olyan lakás van, ahol több ukrán család is be van jelentve. Például Győröcskén egy 2 szobás lakásba, ahol Méltóképpen ünnepelte meg fennállásának huszadik évfordulóját a leveleki Őszi Levél Nyugdíjas Egyesület a Váci Mihály Művelődési Házban. A meghívottak lis­táján ott voltak az alapító és a tiszteletbeli tagok, a támo­gatóink, a helyi vezetők, a megyei nyugdíjasszövetség képviselői, az eszperantista barátaink és az ófehértói nyugdíjas barátaink is. Érde­kes élménybeszámolót hall­hattunk Borbély Árpádné alapító elnöktől, aki 13 évig irányította az egyesületet óriási energiával,szeretettel. legalább 15-20 éve nem lakik senki, 29 család van bejelent­ve! Ezek a „jogosultak” nyug­díjkor átjönnek, felveszik a miénknél jóval magasabb el­látást, és mennek vissza. A já­rási hivatal szerint állítólag ez törvényes, az itt élő emberek igazságérzetét viszont sérti. Dávid József tanár úr hosszú éveken át volt az egyesület titkára, kirándulásszerve­zője. Videofelvételeken is visszaköszöntek az emléke­ink, nem beszélve arról a 24 albumról, tablókról, amelye­ket a kultúrházban kiállítot­tunk. Az ünnepi műsorban az egyesület tagjai alka­lomhoz illő, nyugdíjasokra, illetve Levelekre vonatkozó dalokat, verseket, táncot, vidám jeleneteket adtak elő. Délután az ófehértói nyug­díjasok szórakoztattak ben­nünket műsorukkal. Szabó Irénkével régi slágereket Miért fizetünk ki milliárdokat külföldieknek az itthon meg nem dolgozott nyugdíjukért, hiszen ezért egy kapavágást sem tettek, egy napot sem dolgoztak itt. Ugyanakkor a mai határunkon belül száz­ezrek nélkülöznek, a létmini­mum alatt élnek, ledolgozták énekeltünk, a talpalávalót I Bálint Pál húzta. Aki bené- j zett hozzánk, nem hitte el, hogy nyugdíjasok csinálják ; ezt a jó hangulatot! Bizony, így is lehet élni: vidáman, barátságban, szeretetben! Valamennyi meghívott emléklapot kapott, s tisz­teletbeli taggá fogadtunk 4 személyt, akik sokat tettek az egyesületért: Borsodi László polgármestert, dr. Spisák Ildikó jegyzőt, dr. Kodácsi Gabriella ügyvédet és Asztalos Jánosnét. ÁKLI MÁRTONNÉ, AZ EGYESÜLET ELNÖKE a fél életüket, és 35-40 évi munka után kapnak 60-80 ezer forintot. A tisztesség parancsa azt diktálná, hogy ezt a kormányközi szerződést szüntessék meg, hiszen hol van már a népköztársaság és a Szovjetunió? NAGY ISTVÁN, ZÁHONY Levelesládánkból Kincset érő gyémántpáros Bár egy év eltéréssel, de mindketten meg­kapták a gyémántdip­lomájukat. fehérgyarmat. Előbb a dok- torházaspár férfi tagja, Ka­tona Sándor vállalkozó főor­vos, majd felesége, Katona Sándomé Tassonyi Erzsébet nyugdíjas osztályvezető asz- szony is átvette nemrégiben a gyémántdiplomáját. Erzsébetet 1957-ben avat­ták orvossá, ugyanebben az évben kötött házasságot Sán­dorral. - 1957-től 1963-ig a má­tészalkai kórház belgyógyá­szati osztályán dolgoztam, innen szakvizsgáztam. Innen „igazoltam át” az újonnan lé­Sokat tettek sokakért: a Katona házaspár fotó: kocsis ferenc tesített fehérgyarmati kórház belgyógyászati osztályára, 1973-ban osztályvezetőnek neveztek ki, ezt a pozíciót 1995-ig, nyugdíjba menete­lemig láttam el. A munkámat többször is elismerték külön­féle társadalmi és szakmai szervezetek - mesélte a „gyé­mántpáros” hölgy tagja. Jelenleg Fehérgyarmaton lakik a Katona házaspár, két nagy lányunoka és egy dédu­noka aranyozza be napjaikat. Nem kevesen vannak a város­ban, akik tisztában vannak a lelkiismeretes orvosházaspár elévülhetetlen érdemeivel, be­tegek ezrei emlegetik hálával a nevüket. Ezek egyike vagyok én is, gratulálok az elért sike­reikhez, megbecsültségükhöz, s további egészségben töltött, boldog éveket kívánok nekik. E. NAGY ISTVÁN, FEHÉRGYARMAT <§> Megkezdődött Hosszú előkészületek és sok küzdelem után megkezdődött az új orvosi rendelő és védőnői szolgá­lat épületének kivitelezése Penészteken. A Kelet arcképcsarnoka: Kullmár János, a nyugalmazott, nyughatatlan vállalkozó Egy álmodozó boltos legény lépései az elismerésig Erdőmérnöknek ké­szült, boltvezető lett, egy ideje kulturális magazint szerkeszt. NYÍREGYHÁZA. Gondolom, va­lahányszor közelébe kerül a megyeszékhely belvárosában a gróf Károlyi Ferenc földbir­tokost ábrázoló a szobornak, amin 1753-ban átnyújtja a be­fogadó nyilatkozatot Petriko- vics János csizmadia mester­nek, a Békés megyéből akkor Nyíregyházra települők szer­vezőjének, Kulimár Jánosnak az juthat eszébe, hogy az ő családfája bizony odáig vezet. Elődei is a törökdúlás után elnéptelenedett Nyírségbe jöttek Szarvasról, mert a föld- birtokos itt belső autonómiát és adómentességet garantált nekik, új otthont talált tirpá­koknak.- Ezért vallom én magamat tősgyökeres nyíregyházinak, ahol háborús gyerekként megszülettem 1942. február elején, amikor Örökösföldön laktunk. A szüléink alkalmi munkából neveltek hármón- kat, mivelhogy két lánytest­vérem is volt. Apám a ven­déglátóknál volt amolyan mindenes, sokszor bemen­tem hozzá iskola után hol a Koronába, hol a Vesszősbe megnézni, mit csinál - mesé­li János, aztán elárulja: a 3-as számú általánosba járt, kitű­nően tanult, s olyan osztály­társai voltak, mint a későbbi neves építész, Kulcsár Attila meg a költői szárnyakat bon­togató Mester Attila. Arról álmodozott, hogy érettségi után erdőmérnök­nek tanul majd, végül azon­ban kereskedőtanuló lett. Meg focista: ő volt a megyei ifjúsá­gi válogatott kapusa, együtt játszott bajnoki meccseket az akkoriban legnevesebb, ké­sőbb NB I.-es focistákkal. Já­tékvezetőként is sokra vitte, mindezt kedvtelésből, s rend­szeresen tudósított a megyei lap sportrovatában. A Nyírség szerelmese Boltvezető lett az Árpád utai élelmiszerüzletben, levelezőn elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola el­lenőrzési szakát. Megnősült, két fiuk született. Felesége sajnos fiatalon elhunyt, így az unokáit már nem láthatta. Kulimár János volt az egyik alapítója a Gólya bolthálózat­nak, amely a kereskedők kép­zését is felvállalta.- Sokan tudják rólam azt is, hogy egész életemben érde­kelt az irodalom, nagyon sze­retem a könyveket. A dolgos hétköznapok mellett - nem kevés anyagi áldozatvállalás­sal - számos kiadványt szer­kesztettem és készítek a mai napig is - árulja el, majd mu­tatja is ezek közül a Vérem­ben oldódnak címűt ( 1994), a Soltész Albert festőművész­nek emléket állító A Nyírség szerelmese összeállítást. Megtudom: alapító szer­kesztője volt a Gólya-hírnek, a Periféria kiadványnak, s ő gondozza, szerkeszti a mosta­nában kéthavonta megjelenő Nyírségi Gondolat kulturális magazin számait is. Nem pa­naszkodik akkor sem, amikor rákérdezek, miként értékelték teljesítményét az évtizedek alatt. Halkan válaszol­ja: hétszer volt kiváló dolgo­zó, kapott ki­tüntetést a Belkereske­delmi Mi­nisztérium­tól, a megyei közgyűléstől, de átnyújtot ták neki Buda­pesten a Lant és Toll Díjat is. ANGYAL SÁNDOR Kulimár János já­tékvezetőként is sokra vitte, és toliforgatóként is bizonyított FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents