Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-28 / 252. szám

2017. OKTÓBER 28., SZOMBAT REUT Megszavazták a függetlenséget A katalán parlament a függetlenségről, a spa­nyol szenátus a katalán kormány feloszlatásá­ról szavazott. BARCELONA, MADRID. Megszavaz­ták a független „Katalán Köz­társaság” létrehozását célzó javaslatot a katalán parlament függetlenségi pártjai pénte­ken Barcelonában. A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen sza­vazattal, 10-en voksoltak el­lene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóumába. Az eredmény kihirdetését köve­tően a függetlenséget támoga­tó pártok elénekelték a katalán himnuszt az ülésteremben. Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű libe­rális középutas párt, a Kata­lán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) kép­viselői a szavazás előtt elhagy­ták az üléstermet, utóbbiak előtte padjaikat spanyol és katalán zászlókkal terítették le. A baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) párt ugyan részt vett a voksolásban, de képvi­selőinek többsége felmutatta Az eredmény kihirdetését követően a függetlenséget támogató pártok elénekelték a katalán himnuszt FOTÓAFP a nem feliratot tartalmazó pa­pírt, mielőtt leadta szavazatát. Független, szuverén A voksolás előtt Carme For- cadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kor­mányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP) párt po­litikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament. Ebben az sze­repel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Kata­lán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”. Tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én sza- kadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszéd­re szólította fel Madridot. A szavazás eredményét ha­talmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épü­letének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló esemé­nyeket. Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a független­ségpárti katalán polgármeste­rek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak, ahol egy különteremben figyelték a szavazást. Girona városá­nak önkormányzata a döntés hírére azonnal levette hom­lokzatáról a spanyol zászlót. Békére int az elnök Carles Puigdemont katalán elnök békére intette a függet­lenség támogatóit, akiknek szerinte most a békesség és méltóság értékeihez kell ra­gaszkodniuk. Puigdemont a katalán parlament épületé­ben több száz híve előtt hang­súlyozta: a parlament pén­teken megtette azt a régóta vágyott lépést, amelyért már hosszú ideje küzdött, és tel­jesítette a szavazóktól kapott felhatalmazást. mti Törvényellenes és bűncselekmény... A barcelonai törvényhozás lé­pése után Mariano Rajoy spa­nyol kormányfő a Twitteren nyugalmat kért minden spa­nyoltól, és biztosított arról, hogy a jogállamiság helyre fogja állítani a törvényességet Katalóniában. Röviddel ezután a spanyol szenátus elfogadta a kormány előterjesztését a 155- cikk alkalmazásáról. A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi válasz­tásokat írhasson ki Katalóni­ában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati felada­tokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a szavazást követően újságíróknak azt mondta: ami pénteken Ka­talóniában történt, az egyér­telmű bizonyítéka annak, hogy szükség volt a spanyol kormány intézkedéseinek elfogadására. „Ez nem csak törvényellenes, ez bűncselek­mény” - fogalmazott a kor­mányfő. A spanyol kormány meghozza a megfelelő intéz­kedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépé­sek végrehajtásáról - közölte. Az előzmények Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népsza­vazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenes­nek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség beveté­sével igyekezett megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt boj- kottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon. A spanyol kormány szerint a törvényes garanciák nélkül meg­tartott szavazás eredménye nem lehet politikai döntések alap­ja, és úgy vélte: a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország meg­bonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják. Reakciók Európai Unió. Semmi nem változik az Európai Unió szá- J mára azzal, hogy a barcelonai I parlament függetlenségi párt­jai megszavazták az önálló „Katalán Köztársaság” létre­hozását, az EU-nak Spanyol- ország marad az egyetlen tár- I gyalópartnere - hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Ta­nács elnöke a Twitteren. Tusk emellett felszólította a spa­nyol kormányt, hogy az új fej­lemények ellenére is részesít­se előnyben az „érvek erejét” az „erő érvével” szemben. Németország. A német kor­mány szerint a katalóniai regionális parlament ismét megsértette Spanyolország alkotmányát a régió függet­lenségének megteremtéséről szóló javaslat elfogadásával. Steffen Seibert német kor­mányszóvivő szerint a berlini vezetés „aggódva szemléli”, hogy a barcelonai parlament „újabb alkotmánysértése” mi- ! att elmérgesedik a Katalónia helyzete körüli konfliktus. London. A londoni minisz- j terelnöki hivatal közleménye szerint az Egyesült Király­ság nem ismeri el a katalán függetlenség egyoldalú dek­larációját. Gerry Adams, az észak-írországi brit fennha­tóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke ugyanakkor „a demokratikusan megvá­lasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek ne­vezte a függetlenségi dekla­rációt. Egyesült Államok. Az ameri­kai kormányzat szerint Kata­lónia Spanyolország szerves része, és az Egyesült Államok támogatja a spanyol kormány I alkotmányos erőfeszítéseit egy erős és egységes Spanyol- ország megőrzésére - olvas­ható a washingtoni külügymi­nisztérium közleményében. „Nem tudjuk támogatni Ukrajna törekvéseit” Budapest. Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna in­tegrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását - mondta Szij- jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki saj­tótájékoztatóján. A tárcavezető kiemelte: egészen szeptember elejéig Magyarország a leghango­sabb és legaktívabb támoga­tója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de „hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvény elfogadását. „Ma is szívesen lennénk” az ország törekvéseinek támogatói, de csak azon országokat tud­ja támogatni Magyarország, amelyek döntéseikkel, visel­kedésükkel rászolgálnak erre - mutatott rá. Szijjártó Péter emlékezte­tett: amikor az ukrán parla­ment elfogadta az oktatási tör­vényt, jeleztük, hogy a magyar diplomácia minden eszközt felhasznál, hogy az ukrán tör­vényhozásnak vissza kelljen vonnia a jogszabályt, amely „brutálisan megcsonkítja” az országban élő kisebbségek jo­gait. A törvény komoly vissza­lépés a kisebbségi jogok terü­letén, és „ezt nem hagyhatjuk szó nélkül” - tette hozzá. Kijelentette: Magyaror­szág továbbra is készen áll a konzultációra, de nem tudja elfogadni, hogy a törvénnyel jelentősen visszavettek a ki­sebbségek jogaiból. MTI Horvátország ismét vesztett Zágráb. A svájci szövetségi ) bíróság elutasította Horvátor­szág kérelmét, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nem­zetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivó Sanader volt horvát kor­mányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határoza­tát - közölte az Ni horvát hír­csatorna pénteken. A bíróság továbbá 200 ezer svájci frank (53 millió forint) bírósági költ­ség megfizetésére, valamint a másik fél, jelen esetben a Mól Nyrt. költségeinek megtérí­tésére, ami további 250 ezer svájci frank (66 millió forint), kötelezte a horvát államot. A horvát kormány még feb­ruárban fordult a svájci szö­vetségi bírósághoz jogorvos­latért. MTI Devizaárfolyam (2017.10. 271 PÉNZNEM árfolyam változás Euró 311,20 +0,46 USA dollár 267,63 +4,60 Svájci frank 267,66 + 1,87 Angol font 350,25 +2,71 Román lej 67,66 +0.06 Ukrán hrivnya 9,96 +0,16 Horvát kuna 41,42 +0,06 Lengyel zloty 73,17 +0,01 («> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ■ Szaktantermekkel bővült az iskola Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára (b) a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum új szaktantermeinek átadásán Szatmárnémetiben október 27-én. A magyar kormány támogatásával három új szaktanteremmel bővült az intézmény. fotó: mti „Migránsmentes övezet” Orbán Viktor a „Soros-hálózatról” beszélt a rádióban fotó: mti „A Soros-hálózatnak kiterjedt befolyási öve­zete van Brüsszelben.” Budapest. A „Soros-háló­zatnak” kiterjedt befolyási övezete van az Európai Par­lamentben (EP) és az EU más intézményeiben, célja egy kevert népességű Európa lét­rehozása és a migránskérdés- ben vele szemben álló magyar kormány elítéltetése - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hivat­kozva a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumok­ra. Kiderült ezekből: a háló­zat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a beván­dorláskérdésben a Sorosékkal szembenállást foglaló magyar kormányt (...) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorít­sák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját” - fogal­mazott a kormányfő. Kevert Európa létrehozása Közölte: a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködé­sével a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befo­lyásolni igyekvő „Soros-háló­zatot”, hogy megismerhetők legyenek a történések, az, hogy kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magya­rok életét. Az is kérdés, hogy kik azok a magyarok, akik együttműködnek ebben a fo­lyamatban innen, Magyaror­szágról - jegyezte meg. A miniszterelnök megem­lítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” lis­tája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Euró­pa létrehozásához is azokat az EP-képviselőket keresik - folytatta -, akik hajlandók ebben közreműködni, az EP belügyi, állampolgári és igaz­ságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen van, köztük magyarok is. Ez a testület a közelmúltban meg­fogalmazta „a kevert Európa létrehozásához szükséges EP-javaslatot” - tette hozzá. A magyar álláspont szerint A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról szólva kifejtette: egy-másfél éve küzd azért, hogy a miniszterelnökök tanácskozása végén ne szü­lethessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzá­tette, óriási volt a nyomás .rajta, hogy kössön kompro­misszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárítot­ta, és abban maradtak, hogy decemberben, majd a követ­kező év első félévében fog­lalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel. Orbán Viktor megerősítet­te: a magyar álláspont szerint csak az adott tagállam mond­hatja meg, ki tartózkodhat a területén. Ha ugyanis ezt egy ország nem mondhatja meg, akkor vége van. Sze­rinte kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok cso­portja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképze­lését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents