Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-24 / 248. szám
2017. OKTÓBER 24., KEDD Anyanyelve: magyar Bevallom őszintén: nem tudom, hol tartunk, illetve holt tart Ukrajna. Egyesek szerint egy korszerű oktatási törvényt kreáltak, mások szerint viszont ilyen jellegű nyelvtörvényt, vagy oktatási törvényt - mindegy, minek nevezzük - csak olyan országvezetés hoz, melynek ibolyaszínű sejtelme sincs arról, mi a nemzeti kisebbség, milyen jogok illetik. Megdöbbenésemhez egyelőre keresem a szavakat, mikor olyan nyilatkozatokat olvasok, mint amit az ukrán oktatási miniszter asszony volt kedves a napokban közhírré tenni, hogy úgymond azoknak a gyerekeknek az érdekében született a törvény, akik lényegében ukránok, csak magyar származásúak (!), s így joguk van az állam nyelvét perfekt módon elsajátítani. Ebben csak az a bökkenő, hogy eddig tanulhatta Tarasz Sevcsenko nyelvét bármely kisebbség, az új törvénnyel viszont elvész az az elemi joga a nemzetiségeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak szülőföldjükön. És itt a hangsúly a szülőföldön van! Mert nem mindegy, hogy valaki önként vállalja a kisebbséget, mert el- vagy kivándorol, vagy az országhatárt tologatják a nagyhatalmak tetszésük szerint jobbra-balra. Egy másik vad megnyilatkozás szerint tarthatatlan, hogy az ukrán állam pénzén tanuljon a nemzeti kisebbség az anyanyelvén. Első hallásra nem is értettem, mit akar a tótumfaktum, hisz az ukrán állam pénze is polgárainak adójából jön össze (vagy mégsem?), melyet a kisebbség ugyanúgy gyarapít, mint a „szín” ukrán. Annak idején a szovjet birodalomban is volt lehetősége a magyarnak, hogy anyanyelvén tanuljon. Most meg nem lesz? Árpád ukrán földjén beszéljen ukránul a magyar? Akkor meg milyen irány ez, ha a kisebbség az ukrán alkotmányban rögzített alapjogát sem gyakorolhatja? Ez lenne az út Európába? GYÖRKE LÁSZLÓ Kárpátaljai magyarok: „Ezt is túléljük” Az új ukrán oktatási törvény eddig soha nem látott visszhangot keltett a környező országokban. ungvár Mindenkinek tudnia kell annak az országnak a hivatalos nyelvét, ahol él. Ez egy általánosan elfogadott tézis, amire Ukrajna is hivatkozik, amikor a törvényhozás az oktatási törvény 7. cikkelyének első pontjában kimondta: „A tanintézményekben folyó oktatás nyelve az államnyelv”. Mi ezzel a gond? - kérdezheti a kívülálló. Egy kis történelem Kárpátalját az elmúlt évszázad során fél tucat államformáció között dobálták a történelem viharai. Még ma is akad olyan idős ember például Nagyszőlősön, aki élete során hat országban is megfordult, miközben ki sem tette a lábát az otthonából. Mindezen hányattatások során azonban legalább egy dolog maradt stabil: az itt élő magyarok mind a mai napig - még a legvadabb sztálini időkben is - az anyanyelvükön tanulhattak. Ukrajna az önállósodása óta keresi a saját önmegvalósításának útjait. Ismeretes, hogy az ország lakosságának mintegy harminc százalékának orosz az anyanyelve. Az, hogy a lakosság közel egyharmada az orosz nyelvet használja, idegessé tette a hazafias és nacionalista érzelmű többséget. Megszületett hát az új jelszó: UkrajnáUkrán nyelvóra egy kárpátaljai magyar iskolában ban mindenki köteles ukránul tanulni és beszélni. A magyarokon csattant Mivel a keleti végeken élő orosz ajkúakkal kialakult fegyveres konfliktus is egy nyelvtörvényi vita következménye, az ukrán vezetés már elcsépeltnek vélte az oroszokkal példálózást, így az oktatási törvény nyelvi kitétele tekintetében a kárpátaljai magyarokban találta meg az újabb bűnbakot. Egy ideje összevont sajtóhisztéria alakult ki Ukrajnában azzal kapcsolatban, hogy Kárpátalján tulajdonképpen egy magyar nyelvű gettó (!) jött létre. Riportok tucatjai szóltak arról, hogy az ukrajnai magyarok nem is akarnak ukránul megtanulni. Arról persze elfeledkeztek: az ukrán állam a fennállásának negyedszázaid. Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója Élhetetlen az ország A becsült adatok szerint Ukrajna munkaképes lakosságának mintegy tíz-húsz százaléka mostanság Nyu- gat-Európában próbál megélhetést találni. E probléma megoldása helyett azonban váratlanul az oktatás nyelve lett a legégetőbb gond az országban. „Nem elég a keleti agresz- szor, a kormány most még nyugaton is ellenségeket keres magának” - állapította meg az oktatási törvény ominózus cikkelyével kapcsolatban Hennagyij Moszkal, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Szerinte a szóban forgó törvényi kitétel megvalósíthatatlan Kárpátalján, ahol mintegy száz magyar oktatási nyelvű iskolában közel 16 ezer gyerek tanul. da alatt nem volt képes megteremteni a feltételeit annak, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek megfelelő szinten tudják elsajátítani a ország hivatalos nyelvét. így hát most az országban élő magyarok lettek a bűnbakok, akik mindennek ellenére nem hajlandók maguktól, parancsszóra megtanulni ukránul, ami tulajdonképpen állampolgári kötelességük volna. Megvalósíthatatlan törvény- Én optimista vagyok. Szerintem ez a törvény ebben a formában nem fog működni- mondja Maha László, a magyar tannyelvű csapi Széchenyi István Iskola igazgatója. Bizakodásának alapvető oka, hogy már most is jelentős a tanárhiány Kárpátalján. Ha a törvény szerint három-négy év múlva az ötödik osztálytól kezdve, egy-két kivétellel minden tantárgyat ukránul kell majd tanítani; honnan teremt elő az állam annyi tanerőt, amivel ennek eleget tud tenni? A magyar iskolákban jelenleg dolgozó pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy máról holnapra ukránul kezdjék meg a szaktan- tárgyuk oktatását. Az ukrán nemzetiségű tanítók közül pedig ugyan ki fog vállalkozni arra, hogy minimális fizetésért isten háta mögötti színmagyar falvakba költözzön? Magyar gyerekek ukránul?- Egy gyerek csakis a saját anyanyelvén képes a legjobban elsajátítani a tananyagot- szögezi le Zsoffcsák Klára, a magyar határtól tíz kilométerre fekvő Szűrte iskolájának igazgatója, ahol magyarul és ukránul is folyik az oktatás. Egy gyerek a saját anya- nyelvén képes a legjobban elsajátítani a tananyagot. Hazafias sarok magyar és ukrán zászlóval ZSOFFCSÁK KLÁRA első évfolyamot. Háromezer hrivnyás (30 ezer forint) kezdő fizetésért ugyan ki akar manapság tanító lenni? - teszi fel a költői kérdést Tyahur László igazgatóhelyettes. Az ungvári egyetemen sem bizakodóak. Ha nem lesznek magyar iskolák, akkor magyar anyanyelvű tanárokra sem lesz szükség. Dr. Spenik Sándor dékán szerint a kiút csak a magánszektor lehet. Szerencsére az IT-cégek egyelőre sorban állnak a karon végzett fizikusokért és matematikusokért. Ha pedig elfogy a diák a tanszékek munkatársai előtt még mindig nyitva áll a tudományos munka. Fény az alagút végén? A nemzetközi felháborodás és az Európa Tanácsnak az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatosan megszavazott elítélő álláspontja nyomán a kijevi kormányzat és azon belül az oktatási szaktárca újabban puhulni látszik. Pavlo Klimkin külügyminiszter jelenleg sorban járja végig a háborgó országokat, hogy biztosítsa őket a kifogásolt törvénycikk félreérthetőségéről. Lilija Hrinevics oktatási tárcavezető pedig már kifejtette, hogy az oktatás nyelvét szabályozó cikkely tulajdonképpen csak egy rugalmas kerettörvény, ami nem is azt tartalmazza, amit benne megfogalmaztak. Kijevet szemmel láthatólag észre térítette az a magyar ígéret, hogy a szóban forgó törvényi kitétel jelen formájában alkalmazása akár Ukrajna európai uniós társulási egyezményének végét is jelentheti. Mindenesetre most mindenki a Velencei Bizottság állásfoglalására vár. PALKÓ ISTVÁN FOTÓK: NEMES JÁNOS Jelenleg az iskola 276 tanulójából 160 tanul ukrán tannyelvű osztályokban, köztük magyarok is. A kérdésre, hogy milyen az utóbbiak előmenetele a magyar osztályokban tanuló társaikhoz képest, eleinte kitérő választ ad. Végül - a magnó leállítása után - elárulja, hogy sokkal nehezebben sajátítják el a tananyagot, mint a párhuzamos magyar osztályokban tanuló társaik, sőt az ukrán nyelvű érettségin sem teljesítenek jobban. Mi lesz veled, tanárképzés? Kárpátalján jelenleg három felsőfokú tanintézményben képeznek pedagógusokat a magyar tannyelvű iskolák részére. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a Munkácsi Állami Egyetem tanítóképző karán, és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási- Tudományos Intézetében. Munkácsról szomorú hírt kaptunk: a magyar tagozat három évfolyamán mindösz- sze 36 diák tanul, és az idén kellő számú jelentkező hiányában nem is nyithattak Ukrajna ígéretet tett - meghívást kapott a miniszter Balog Zoltán: Ukrajna nem változtat a magyar nemzetiségi oktatáson a Velencei Bizottság döntéséig. KIJEV. Magyarország ígéretet kapott, hogy addig nem vezetnek be semmilyen változtatást Ukrajnában a magyar kisebbség oktatásában, amíg nem születik meg az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalása az új ukrán oktatási törvény erre vonatkozó részeiről - közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a napokban Ki- jevben Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után. Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyar kormány elsősorban a kárpátaljai magyarság érdekeit tartja szem előtt, továbbra is velük egyetértésben kívánják folytatni a megbeszéléseket a kijevi vezetéssel. Javaslatok az asztalon Szavai szerint jogos az ukrán kormány elvárása, hogy Ukrajnában mindenki jól beszélje az államnyelvet, beleértve Kárpátalját is, ahol fontos megerősíteni az ukrán nyelv oktatását. Megjegyezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek számos szakmai javaslata van arra vonatkozóan, miként lehet hatékonyabbá tenni az ukrán nyelv oktatását a magyar kisebbség számára. Az ukrán oktatási miniszter és a külügyminiszter is megerősítette, hogy az 1991-ben megkötött magyar-ukrán alapszerződés továbbra is érvényben van, ami pedig biztosítja az ukrajnai magyar Balog Zoltán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2017-es tanévnyitó ünnepségén, Beregszászon fotó: mti. nemes János kisebbségnek az anyanyelvű oktatást minden szinten.- Éppen ezért azt várjuk, hogy ne csökkenjen az anyanyelvi oktatás jelentősége és szintje a jövőben - fűzte hozzá Balog Zoltán. Mások is tiltakoztak A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd Meghívás a miniszternek Balogh Zoltán megjegyezte, hogy az elmúlt hat évben rendkívül sokat tett a magyar kormányzat a Magyarországon élő ukrán nemzetiségűek támogatásáért. Azért, hogy erről az ukrán oktatási miniszter személyesen is megy- győződhessen, meghívta őt magyarországi látogatásra. MTI
