Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-24 / 248. szám
2017. OKTÓBER 24., KEDD f— „Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk...” Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt mondott ünnepi beszédet hétfőn fotó: mti „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk.” Budapest. Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen. „Mementóvá emeltük” A kormányfő beszéde elején kiemelte: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. „Ezért jöttünk ma éppen ide” - utalt a Terror Háza Múzeumra, amely a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt. 2002-ben „pengefallal kimetszettük térből és időből, mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe”, hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk; arra int minket, hogy „nekünk a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte” - mondta Orbán Viktor. Ám „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” - folytatta, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt. „Az emlékezés segít” Arról is beszélt, hogy „a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében”. Hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik.” Az emlékezés segít - fejtette ki a miniszterelnök - farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé akarja gyúrni. Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Mint mondta, „hinni akartuk, hogy soha többé nem lesz dolgunk olyan politikai, gazdasági és szellemi erőkkel, amelyek el akarják vágni nemzeti gyökereinket”, ahogyan abban is, hogy Európában nem ütheti fel a fejét terror és erőszak. De nem így történt, Európát ugyanis elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. A kormányfő szerint ennek belátása helyett „bosszúhadjáratokat indítottak” azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztetettek. Vaskalaposnak bélyegezték azokat, akik szerint Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége. Rasszistának bélyegezték azokat, akik szerint a bevándorlás veszélyt jelent a kultúránkra, kirekesztőnek bélyegezték azokat, akik a kereszténység védelmében szót emeltek - mondta. „Már csak mi állunk ellen” Orbán Viktor szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük. Ezért futott Európa vakvágányra - vont mérleget a miniszterelnök, aki szerint a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. Megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani. A kormányfő szerint már csak mi állunk ellen. „Oda jutottunk, hogy Közép-Eu- rópa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet” - fogalmazott, megjegyezve, ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul. Szerinte a magyarok voltak azok, akik megtörték „a hallgatás jegét”, akik megnevezték az erőket, amelyek el akarják vágni Európát nemzeti gyökereitől. Felhoztuk a fényre, előbb nemzeti, majd nemzetközi összefogást hirdettünk ellenük. „Minden választás sorsdöntő” Orbán Viktor szerint csak „nyílt sisakos küzdelemben”, világos és egyenes beszéddel van esélyünk arra, hogy a határainkat megvédjük, a népvándorlást megállítsuk és nemzeti identitásunkat megőrizzük. Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. A miniszterelnök szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is - mutatott rá. Elmondta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Minden téren, a politikában, a gazdaságban, a szellemi életben és mindenek előtt a kultúrában mély változásokat kell elérnünk - közölte. Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk. Mint mondta, még mindig sokan gondolják azt, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban. A miniszterelnök azt mondta, mi tudjuk: a nép- vándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni. Hozzátette: ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak. „Áprilisban győzni fogunk” Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt. Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”. MTI Közösen koszorúztak ellenzéki pártok Emelkedő pályára állítaná BUDAPEST. A Jobbik emelkedő pályára állítaná Magyarországot - mondta Vona Gábor pártja október 23-i megemlékezésén, Budapesten a Corvin közben. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közölte: egyetért a kormánnyal, hogy „a szabadság nemzete vagyunk”, ugyanakkor értékelése szerint az egész történelem egy folyamatos szabadságharc, s nemcsak a külső hatalmakkal kell megküzdeni. Mint mondta, ma nem a külső hatalmak a legveszélyesebbek, hanem az, hogy a jelenlegi kormány a „szabadság legádázabb ellenfele”. Megjegyezte: október 23-án nem elég a hősökre emlékezni, össze kell vetni a jelennel azt is, volt-e értelme áldozatokat hozni. mti A budapesti Nagy Imre Emlékháznál helyezték el együtt az emlékezés virágait. Budapest. Az ’56-os forradalom évfordulóján közösen koszorúzott Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori budapesti lakóházánál, a II. kerületi Orsó utcában az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), a Párbeszéd és a Szolidaritás egy-egy képviselője. Ápolni kellene örökségét A hétfő délelőtti megemlékezésen Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az 1956-os ifjak nagyon szomorúak lennének, ha megélték volna azt, amit 2017-ben látni lehet. Úgy folytatta: a mai magyar kormány „erősen rímel” a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztálini diktatúrára. Ugyanúgy üldözi a vélemény szabadságát, kontrollálja a sajtót, akadályozza az emberek szervezkedését és a civilek életét ma Magyarországon. Az Orbán-kormány ugyanúgy korrupt, a fideszes, „állampárti” elitet és csatlósaikat gazdagítja - tette hozzá. Kunhalmi Ágnes beszélt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki anno „nagy hangon szónokolt” Nagy Imre újratemetésén, ma valahogy mintha „ki akarná hagyni” a forradalom miniszterelnökét a történelemből. Az elmúlt évben, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján alig jelent meg Nagy Imre neve, pedig örökségét ápolni kellene - fűzte hozzá, majd úgy folytatta: Nagy Imre a magyar történelem egy kritikus időszakában vezetőként felismerte azt, amit Orbán Viktor „soha nem fog”, hogy a magyar nép soha nem egyenlő a hatalmon lévő kormánnyal. A magyarok igazi elnyomói A szocialista szónok szerint a magyarok igazi elnyomói „nem Brüsszelben vannak, hanem itthon, kormányon”, azok, akik „elveszik a nép vagyonát”, elveszik az ország szellemét, „lerombolják” az oktatását, „elveszik a magyarok egészségét, mert lero- hasztják az egészségügyet”. A magyar nép akkor léphet előre igazán, ha nemcsak a külső elnyomó hatalmakkal szemben emeli fel a szavát, hanem a belső hatalom ha- rácsolásával szemben is - mondta Kunhalmi Ágnes. A beszédet követően koszorút helyezett el az emlékháznál Kunhalmi Ágnes mellett Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője, Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke, Mészáros Balázs, a Szolidaritás alelnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányi elnöke és Túri Zoltán, a MoMa III. kerületi csoportvezetője. mti © Emlékforrás A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából állított emlékforrás a Budai várban, az Anjou-sé- tányon október 22-én, az avatás napján. A forrás a Luther-rózsát ábrázolja. FOTÓ: MTI <§> Nagy Imre szobránál Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke (balról), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Gyur- csány Ferenc, a DK elnöke Budapesten, a Vértanúk terén, ahol megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. fotó: mti Andrej Babis alakít kormányt PRÁGA. Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom biztos győzelmet aratott a múlt hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A szavazatok feldolgozása alapján a parlamenti alsóházba 9 párt és mozgalom jutott be. Milos Zeman cseh államfő a jövő héten kormányalakítási tárgyalásokkal bízza meg Andrej Babist. Ezt maga Babis jelentette be hétfőn, miután tárgyalt a köztársasági elnökkel. Közölte: az új képviselőház alakuló üléséről minden parlamentbe bejutott párttal tárgyalni akar. MTI Sorsdöntő lehet a hét Spanyolországban MADRID. Sorsdöntő lehet a hét a spanyol-katalán konfliktus szempontjából; a spanyol parlament felsőháza, a szenátus pénteken dönt, hogy elfogadja-e a katalán kormány eltávolítására vonatkozó javaslatot, a katalán parlament pedig csütörtökön ül össze, hogy választ adjon a madridi tervekre. Á pártok hétfőn kijelölték azt a 27 szenátusi képviselőt, akik helyet kaphatnak abban parlamenti eseti bizottságban, amely a következő napokban megvitatja a spanyol kormány Katalóniáról szóló intézkedéscsomagját. Pedro Sanz, a szenátus elnökhelyettese szerint „nagyon pozitív lenne”, ha Carles Puigdemont katalán elnök személyesen jelenne meg, hogy kifejtse álláspontját. Ezt vagy a bizottság ülésén teheti meg csütörtökön délután vagy másnap a szenátus rendkívüli plenáris ülésén. Elképzelhető, hogy a katalán vezető élni fog ezzel a lehetőséggel, de végleges döntést még nem hozott. mti Devizaárfolyam (2017.10.20.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,03'-0,43 USA dollár 260,95-0,32 Svájci frank 265,57-1,50 Angol font 342,63-0,97 Román lej 66,97-0,20 Ukrán hrivnya 9,83-0,03 Horvát kuna 41,04-0,05 Lengyel zloty 72,57-0,20 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB
