Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-13 / 240. szám

2017. OKTÓBER 13., PÉNTEK ■™Fókuszban: a katalán válság 7 Mi lehet még ebből? És mi is ez egyáltalán? „Senki nem lehet boldog” A katalán függetlenség támogatói, miközben hallgatták Carles Puigdemont elnök beszédét, amely megosztot­ta a függetlenségpártiakat is, sokaknak csalódást okozva fotó: afp/jorge guerrero MADRID. Nem véletlenül kí­sérte osztatlan figyelem vi­lágszerte Carles Puigdemont katalán elnök kedd esti beszé­dét: egy régóta tartó ügyben számított ki-ki az eddigiek valamiféle lezárására: kikiált­ja-e Katalónia függetlenségét Spanyolországtól, vagy eláll ettől a nemcsak a hivatalos spanyol vezetés, de az Euró­pai Unió vezetése által is tör­vénytelen elgondolástól. Ehhez képest nem teljesen egyértelmű, hogy mi is tör­tént, és hogyan kell értelmez­ni Carles Puigdemont szavait: A katalán Európa legnagyobb népességű, önálló állammal nem rendelkező nemzete. Katalónia területe 32 114 négyzetkilométer, lakóinak Brüsszel. Spanyolország „al­kotmányos rendjének teljes tiszteletben tartására” szólí­tott fel az Európai Bizottság nevében Valdis Dombrovskis, az uniós testület egyik alelnö- ke Brüsszelben. Sajtóértekez­letén Dombrovskis újságírói kérdésre válaszolva elmond­ta, hogy a biztosi kollégium szerdai ülésén röviden meg­vitatták a katalán helyzetet is, amelyet továbbra is szorosan figyelemmel követnek. Kijelentette: bíznak benne, hogy az alkotmányos kerete­ken belül mielőbb sikerül ren­dezni a helyzetet. „Támogatjuk a megosztott­ság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányu­ló erőfeszítéseket” - közölte Dombrovskis. Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá vál­jon, de a feszültség csökken­tése érdekében azt javasolta, „várjanak néhány hetet” a párbeszéd érdekében. A spa­nyol kormány hivatalos vá­laszra vár: kinyilvánította-e Katalóniai függetlenségét az ottani kormányzat. Összeállításunkban nem­csak azt próbáljuk áttekin­teni, miként értékelhető a jelenlegi helyzet, de azt is, hogyan jutott ide a szétesés­sel fenyegetett Spanyolország és Katalónia. ékn száma 7,4 millió, a spanyolor- szági népesség 16 százaléka. Földrajzi fekvése révén a Pire­neusi-félsziget európai kapu­jaként szolgált. Brüsszel egyébként előre is üzent: az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk ked­den óva intette Carles Puig­demont katalán elnököt Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánításától, mondván, hogy a lépés lehe­tetlenné tenné a párbeszédet a szembenálló felek között. Kiemelte: nem pusztán az Európai Tanács elnökeként fordul a katalán vezetőhöz, hanem többek között egy et­nikai kisebbség tagjaként, olyan emberként, aki tudja, milyen érzés, ha gumibottal ütik a rendőrök, olyanként, aki megérti és átérzi mindkét ol­dal érveit és érzéseit. Tusk arra kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, hogy találja­nak erőszakmentes megoldást a helyzet rendezésére. MTI Demokráciánk egyik legsúlyosabb pillana­tát éli - mondta a kata­lán ügy miatt a spanyol kormányfő. MADRID. Mariano Rajoy spa­nyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében érté­kelte a Katalóniában a függet­lenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása - és végrehajtásá­nak felfüggesztése - után ki­alakult helyzetet e szavakkal. „Senkinek sem tetszhet” „Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referen­dum egy epizód volt a füg­getlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” - fogal­mazott Mariano Rajoy. A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták köve­telnek, nem létezik egyet­len demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az ok­tóber l-ei népszavazást. Hozzátette: a referendum nem állja ki az átláthatóság, semlegesség legelemibb pró­báját sem. „Senkinek sem tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” - jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy ille­Katalónia esetleges elszaka­dása Spanyolországtól nem­csak Spanyolország területi integritását érintheti, hanem az Európai Unió politikai sta­bilitását is, _______________ Ha egy régió saját döntése alapján elszakadhat, az az unió szempontjából rossz prece­dens, más függetlenségi moz­gális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére. Mint mondta, nincs lehet­séges párbeszéd, sem közve­títés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között. Szimbolikus esemény? De mire reagált így? Carles Puigdemont katalán el­galmak is erőre kaphatnak. Ha nem lesz párbeszéd a spa­nyol kormány és a katalán vezetés között, illetve az nem vezet eredményre, Katalóni- ának önálló államként a fel­vételét kellene kérnie az Eu­rópai Unióba. Feltéve, hogy Európában lévő alakzatként az unió tagja szeretne lenni. nők kedd esti, a katalán parlamentben elmondott beszédére, amely utóbb a spanyol kormány számára is felvetette az értelmezés kérdését. Mariano Rajoy - ugyancsak szerdán - felszó­lította a katalán kormányt: tisztázza, hogy kinyilvá- nította-e a függetlenséget. Erre sajtóértesülések szerint Madridban a jövő csütörtö­kig várják Barcelona hivata­los válaszát. Nem tudni, ha lesz ilyen, az mennyiben tér majd el Jordi Turull katalán kor­mányszóvivő rádiónyilat­kozatától, amelyben azt állította: szimbolikus ese­mény volt, hogy a katalán elnök és a függetlenséget támogató helyi törvényho­zás képviselői egy függet­lenségi nyilatkozatot írtak alá. „A függetlenségi nyilat­kozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó” - mondta. MTl/ÉKN A tények: de miért? Miért akarják a katalánok Katalónia függetlenségét? Gyakran emlegetett vélemény a katalánok panasza: évente 16 milliárd eurót fizetnek be a központi költségvetésbe, de az állami fejlesztéseknél min- dig a sor végére kerülnek. Az elmúlt évek gazdasági problémái növekvő szociális feszültséget jelentenek. Ez fo­kozz aa nemzeti ellentéteket. A függetlenség hívei nem kí­vánnak kilépni az Európai Unióból, de azt szeretnék, ha nem Madrid képviselné őket Brüsszelben, hanem egy füg­getlen katalán kormányzat. Háttér: Katalónia, katalánok Brüsszel üzent: bíznak a tárgyalások erejében Háttér: mit indítana el a katalán függetlenség? Madrid nyomást gyakorol Katalóniára Tucatnyi magas rangú katalán tisztségviselőt tartóztattak le a rendőrök, és több tartományi minisztériumban intézkedtek a függetlenségi népszavazás megakadályozása céljából. Madrid Barcelona CATALONIA11 2010: Az alkotmánybíróság megszünteti Katalónia autonómiájának kulcsfontosságú alapjait. 2012. szeptember 11.: 1,5 millióan vesznek részt egy tömegtüntetésen Barcelonában, ahol a függetlenség is megfogalmazódik. ■ 2012. szeptem­ber 20.: Mariano Rajoy spanyol kormányfő nem volt hajlandó tárgyalni a katalá­nokkal nagyobb költségve­tési önállóságról. 2014. november 9.: Madrid----­heves tiltakozása ellenére alternatív referendumot tartanak, az urnákhoz járuló szavazók 80 százaléka az elszakadás mellett voksolt, igaz, a részvételi arány csak 40 százalékos volt. KÉPEK:ASSOCIATED PRESS, GETTY IMAGES FORRÁS: DIPLOCAT, WIRE AGENCIES GRAFIKA: ÉKN. 0 GRAPHIC NEWS (-■ 2015. szeptember 27.: Szuverinitáspárti képviselők kerülnek többségbe a katalán parlamentben. ■ 2017. március: Két évre eltiltotta közhi­vatal betöltésétől Artur Mas volt katalán elnököt a katalán legfelsőbb bíróság a 2014-es alternatív referendum miatt. Hl Június 9: Carles Puigdemont, az új katalán elnök egyoldalú referendu­mot hív össze október 1 -re.-t Szeptember 20.: A rendőrségi letartózta­tások után Puigdemont kijelentette, agresszió érte Katalóniát Madrid részéről, és rendkívüli kormány­ülést hívott össze az ügyben. r Október 1: Az alkotmánybírósági felfüggesztés ellenére, lényegében illegálisan megtartották a népszava­zást a függetlenségről. A választási névjegyzékben szereplők 43 százaléka vett részt, és közülük 90 százaléknál is többen szavaztak a függetlenségre. Az elszakadást ellenzők nagy része boj- kottálta a referendumot. FRANCE ANDORRA Nemzetközi lapszemle: így értékelték a katalán elnök beszédét liberation. „Barcelona hosz- szabbításra játszik” - írja a francia baloldali lap. Szerin­tük „a válást kimondták, de a hivatalossá tételét elhalasz­tották, mert Carles Puigde­mont nem akarja eljátszani a rossz szerepét”. „Ebben az ügyben minden amellett szól, hogy komoly tárgyalást kell folytatni annak a régiónak a jövőjéről, amelyen az egész országé múlik” - vélte a lap. le figaró. A konzervatív lap szerint a katalán elnök által választott eljárás „különös eljárás, amely megnyithatja az utat a feszültség csökken­téséhez, amennyiben Madrid elfogadja ezt a retorikát”. A lap ugyanakkor ellenzi Ka­talónia függetlenségét, mert „a régiók Európája Európa halála lenne, amelynek már a nemzetek közösségeként is sok dolga akad”. L'OBS. A francia politikai ma­gazin honlapján megjelent írás szerint a katalán elnök keddi beszédével azt szerette volna elérni, hogy „a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”, olyan retori­kát használt, amellyel „meg­próbált kievickélni abból a csapdából, ahova beleesett”. the times. A lap szerkesztő­ségi cikke szerint Madridnak mindenképpen el kell fogad­nia Carles Puigdemont kata­lán elnök tárgyalási ajánlatát. A vezető konzervatív brit na­pilap szerint Madrid túl hosz- szú ideig nem volt hajlandó foglalkozni a katalánok erősö­dő elégedetlenségével, abból kiindulva, hogy a közös gaz­dasági érdekek úgyis együtt tartják Spanyolországot, és ezt az elbizakodottságot csak növelte a törvény erejébe ve­tett vak bizalom. politico. A brüsszeli lap azt írta, hogy Puigdemont bonyo­lult „politikai akrobatamutat­ványt” próbált végrehajtani, de végül csak összezavarta és magára haragította a riválisait és a szövetségeseit is. Puig­demont nyilatkozata „elég messzire ment” ahhoz, hogy elfogadhatatlan legyen Mad­rid számára, ugyanakkor csa­lódást okozott a radikálisabb szeparatista erőknek, ame­lyek „kihagyott lehetőség­nek” vagy egyenesen „áru­lásnak” tartják a történteket - emelték ki a hírportál cikké­ben. THE WALL STREET JOURNAL. Az amerikai napilap európai ki­adása arról írt, hogy a beszéd nem oldotta fel az intézményi és alkotmányos válságot Spa­nyolországban, a „felvizezett nyilatkozat” azonban meg­nehezítette, hogy a spanyol kormányzat határozottabban, akár erőszakosan lépjen fel. Puigdemont időt nyert ah­hoz, hogy elsimítsa a nézet- különbségeket a szeparatista táboron belül - mutatott rá a politikai-üzleti újság. Katalónia ás Spanyolország Barcelonában az egysé­gért tüntettek a spa­nyol nemzeti ünnepen. Madrid. Spanyolország egysé­géért tüntetve tízezrek vonul­tak utcára csütörtökön Bar­celonában a spanyol nemzeti ünnepen, amelyet az ameri­kai kontinens felfedezésének emlékére tartanak ezen a napon. „Katalónia, igen, Spa­nyolország, szintén” - ezzel a jelszóval hirdette meg az ese­ményt a Katalán Civil Társa­dalom (SCC) nevű szervezet. „Éljen Katalónia! Éljen Spa­nyolország!” - skandálták a felvonulás résztvevői, akik­nek számát a barcelonai rend­őrség 65 ezerre becsülte. A katalán városban több utcai megmozdulás is zajlott; szélsőjobboldali mozgalmak is demonstráltak, amelyek közül két csoport összetűzés­be keveredett egymással. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents