Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-12 / 239. szám

2017. OKTÓBER 12-, CSÜTÖRTÖK Torajaföldön kultusza van a halottnak Sziklába vá|t temetkezési helyek fotók: magán archívum A vízibivaly húsából pörköltszerű, csípős étel készült: a helyiek fekete pácba mártják a húst és így sütik ki. Indonézia. „Amikor Indonézia szóba kerül, szinte mindenki Balira, a fehér homokra és a tengerpartra gondol, esetleg a Borobodur templomra. Csak­hogy az ország a különleges kultúrák és lenyűgöző tájak kimeríthetetlen tárháza. Mivel huzamosabb ideje Indonézi­ában tartózkodom, mindeze­ket már láttam, és valami újat szerettem volna megtapasztal­ni. És akkor jött a lehetőség” - kezdte élménybeszámolóját a kisvárdai születésű, 27 éves Rácz Gergő Zsolt, aki tavaly végzett a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem jogi karán. Je­lenleg az indonéziai Atma Jaya katolikus egyetemen tanul angol nyelven, az ottani jogi fakultánson. „A barátnőm családjának az egyik ága a toraja népcso­porthoz tartozik. Az egyik ro­konnal nemrégiben sikerült is találkozni, aki meg hívott minket magukhoz. Hogy kik „A toraják nem a földbe, ha­nem a sziklába kivájt üregek­be temetkeznek, és sokszor koporsó nélkül. A hiedelem szerint azt jelképezi, hogy a toraják az égből érkeztek. így védekeztek az ellen, hogy az áradások kimossák vagy a ra­gadozók kiássák a halottakat. Szerencsénkre a ma ne ne nevű szertartást azután kezd­a toraják és hol élnek? Egy őslakos csoportról van szó Su­lawesi (Celebesz) közepéről. A nevük azt jelenti, hogy „az emberek, akik a hegyekben él­nek”. Torajaföld három dolog­ról híres a leginkább: a kávé, a sajátos építészet és a halotti kultuszuk. Jakartából indul­tunk, és körülbelül két óra repülőút után érkeztünk meg Makassarba, ami Dél-Sulawe­ték meg a helyiek, hogy meg­érkeztünk. Ennek a lényege, hogy a halottat évente, a halála évfordulóján kihozzák a sírból és egy új réteg anyaggal kötö­zik át. Erre nem csak a család, de a barátok és családtagjaik is hivatalosak. Európai szem­mel meglepő, hogy a temetők mennyire a közösségi élet kö­zéppontját jelentik”. si tartomány fővárosa. Innen indulnak a speciális távolsági buszok a kiszemelt térségbe. A 8 órás buszút meglepően kényelmesen telt, és lehetősé­get adott arra, hogy láthassuk Dél-Sulawesi rizsföldekkel tar­kított sík vidékét, háttérben a célunkat jelentő hegyekkel. Az út végén a rokonok háza előtt szálltunk ki, a mi szállásunk a Bua nevű terület volt. Másnap reggel a kötelező kávé és kiadós reggeli után ta­lálkoztunk a helyi „idegenve­zetőnkkel”. Azért idézőjelben, mert a barátnőm egyik rokona, de mivel a toraja családok egy magyar nemesi családnál is szerteágazóbb családfával ren­delkeznek, körülbelül a máso­dik magyarázat után feladtam, hogy megértsem a rokoni kap­csolatot. Az egyik nevezetessége a torajáknak a halottakkal szemben tanúsított tisztelet. Itt egy temetés egy évig tart a különböző szertartások mi­att. Amikor a torajáknál meg­hal valaki, hosszú ideig úgy tesznek, mintha az illető még mindig köztük lenne. Ráadják a kedvenc ruháját, a lakásban a kedvenc helyére ültetik pár napra. Beszélnek hozzá, a ked­venc ételét viszik neki, meg­érintik és megölelik. Ezután az ágyába fektetik pár napra. A szertartássorozat első körének Rácz Gergő Zsolt barátnőiével lezárását az jelenti, hogy az elhunytat a koporsóba teszik, de még mindig a lakásban van. A következő egy évben együtt élnek vele. A tényleges halotti szertartás csak ezután kezdő­dik, amelynek során vízibölé­nyeket és malacokat áldoznak fel. A számok szigorúan meg vannak szabva, a felső kasz­tokhoz tartozóknak 60-100 vízibölény áldozat a kötele­ző. Ez az állat a toraja kultúra egyik alappillére: 200 ezertől 700 ezer forintig terjedő árban lehet megvenni, attól függően, hogy milyen nagy, mekkora a szarva és milyen a színe. Áldozatokat mutatnak be „A közlekedést leginkább a robogó jelenti. Mi naponta körülbelül 2000 forintért bé­reltünk egyet. Az első megálló egy ismerős család otthonába vezetett, ahol elhunyt a nagy­mama. A megérkezés után érezhető volt az indonézek­re jellemző vendégszeretet. Kávéval és helyi édességgel kínáltak minket, amit a tong- konánnak nevezett közösségi összejövetelek céljául szolgá­ló jellegzetes toraja épületnél ülve fogyasztottunk el. A családfő mesélt az éle­tükről és a szokásaikról, ami egy halotti tort juttatott az eszembe. Nem tudtam meg­állni, hogy ne kérdezzem meg: miért ilyen hosszú a szertar­tásuk? Annak ellenére, hogy a többségük a keresztény vallást követi, még mindig tartanak bizonyos régi eszméket. Úgy gondolják, hogy a halála pilla­natában mindenki istenné vá­lik és a testén keresztül lehet vele kommunikálni. Ez az oka annak, hogy évekkel, sőt évti­zedekkel később is visszajár­nak a halotthoz vagy a sírhoz szertartásokat és áldozatokat bemutatni. Az előkészületek után tettük tiszteletünket a halottnál, aki kényelmesen „pihent” a kedvenc székén a nappali helyiségben. „Az utolsó napon már csak a barátnőmmel kettesben voltunk. Elsőre a Londa nevű helyet vettük célba, ami a felső kaszthoz tartozók ha­gyományos temetkezési he­lye. Egy sziklacsúcs aljában, a természetes repedésekben alakították ki. A bejárat fölött a legnevesebb elhunytak fá­ból készített szobrai voltak, a fal tövében pedig koporsók, csontvázak és koponyák cso­portjai. A barlangokba csak idegenvezetővel és lámpá­val lehetett bemenni. Bent a repedésekben csontvázak voltak, több is áldozati aján­dékokkal (cigi, pénz) elborít­va. A napot Wisata Lemóban fejeztük be, ahol az egyik legrégebbi temető van. A sziklából kivájt sírok között a bent lévők szobraiból van­nak sorok kialakítva. Az esti búcsúvacsoránkra toraja kü­lönlegességeket készítettek. Személyes kedvencem volt a vízibivaly húsából készített pörköltszerű, csípős étel. A helyiek fekete pácba mártják a húst és így sütik ki. Ösz- szességében véve lenyűgöző volt Tanah Toraja. A kilá­tástól kezdve az embereken át egészen a helyi ételekig. Meglepően sok külföldivel ta­lálkoztunk, ezért bátran lehet állítani, hogy a régió fel van készülve az európaiak foga­dására” - jegyezte meg vége­zetül Rácz Gergő Zsolt. km Akik az égből érkeztek RÉKA KEDVENCE Iondon Chouse an album TELE VAGYUNK JÓ AJÁNLATOKKAL. UGORJ BE HOZZÁNK! Sen «9« Fehérgyarmat Kisvárda Mátészalka Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Petőfi Sándor u 2. Szent László u. 22 Hösök tere 3 Zrínyi u. 4 Nagy Imre tér 1. ' Pazonyi út 36 Rákóczi út 18-20 HUAWSI *T Réka, kommunikációs szakértő kedven', mobiltelefonja Az ajánlat 2017.09.14. - 10.18. között vagy a készlet erejéig érvényes, 2 év tarifamegtartással, meghatározott új Telenor Blue előfizetés vásárlása esetén. A Huawei P9 Lite 2017 teljes ára 17 820 Ft A Telenor Blue M tarifacsomag havidíja készülékvásárlással, 2 év hűséggel, e-Komfort csomaggal 7 690 Ft További információért kérdezd értékesítőnket! telenor.hu Mozgólépcső, lift a várban A lovas huszárok megjelenésekor fényképek sokasága készül FOTÓK: M. MAGYAR LÁSZLÓ A Halászbástyán immár fizetni kell, ha a tete­jéről akarunk gyönyör­ködni a panorámában. BUDAPEST, NYÍREGYHAZA. Ma már egy jól kifogott telekocsi- val - na meg persze ha olyan az M3-as autópályán a forga­lom is - mindössze két óra a távolság Nyíregyháza és gyö­nyörű fővárosunk, Budapest között. Sajnos, bármilyen közel is van immár, mégis olyan ritkán jutunk el oda. Ha pedig mégis odaszólít ben­nünket magánéletünk vagy a hivatali munka, nem győ­zünk betelni szépségével. Az elmúlt szombaton apa-lánya program keretében úgy dön­töttünk, felkeressük a Budai Várnegyedet, hiszen legalább 15-18 év is eltelt azóta, hogy utoljára ott voltunk együtt. Első állomásként irány a Várkert Bazár. Az autók elől lezárt terület, az előtte lévő sok fehér sátor nem sok jót sejtetett. Mint kiderült, a nagy sürgés-forgás a másnapi visegrádi négyek találkozó­jának szólt, de most szeren­csénk volt: a nyáron ugyanis szintén a V4-ek képviselői találkoztak ott éppen akkor, amikor arra jártunk, a biz­tonságvédelmi szakemberek lezárták az egész környéket, de most még gyalogosan be­mehettünk megcsodálni a várkertet. Utána aztán szé­pen sorban megtekintettük a vár további nevezetességeit a Sándor-palotától a Halász- bástyáig, közben ámultunk a sok változáson: mozgólép­cső és lift is segíti a várban a közlekedést, a Halászbástyán pedig immár fizetni kell, ha a tetejéről akarunk gyönyör­ködni a panorámában. Talán mondanom sem kell, az ott eltöltött órák alatt szív­tuk magunkba a várnegyed épületeinek és az előttünk fekvő főváros látványának minden szépségét. S az em­ber a sok élménytől feltöl­tődve magában így sóhajt fel: ide gyakrabban kellene eljön­nünk... KM-MML Őrségváltás a Sándor-palotánál Mindent a turistákért 1 \ HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents