Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-11 / 238. szám

2017. OKTÓBER 11., SZERDA KELET Bordélyok és cselédszobák buja titkai Ágyak, szobák, sorsok fotó: janics attila Finom úrinők, szegény cselédlányok és tiszti kéjnők egy helyen. nyíregyháza. Még jó, hogy a Jósa András Múzeum bordély- házában félhomály van: nem tűnik fel, ha a látogató elpi­rul. Márpedig a Csókolj meg, édes című kiállítás függöny­nyel eltakart szobájába lépve nem csak az ágyjelenet hozza zavarba a tárlatra érkezőt, de a falakat borító fényképek is, így teljesen érthető, hogy ezt a részt csak tizennyolc éven felülieknek ajánlják. De a bordélyon kívül is van élet és látnivaló: a kiállítás a XIX. század második fele és a XX. század első része közötti idő­szakot veszi górcső alá, már ami a női sorsokat illeti. Szerelemről szó sem volt Kertész Tünde Fruzsina tár­latvezetését végighallgatva a legtöbb női látogatóban meg­fogalmazódhatott: milyen jó, hogy nem abban a korban él­tünk! Furcsa évtizedek voltak, hiszen úgy tűnik, sem a gaz­Nyiregyházán is működtek bordélyházak. 1873-ban az Egyház utcán lakó Gerhardt Sámuel panaszt emelt a kö­zelükben lévő bordély ellen, amit Blau Mór és felesége, Kolber Regina működtettek. Kérvénye a városi tanácsnál meghallgatásra talált: „...kö­zel a G. Cath. iskolához eső s a közerkölcsiséget teljes mér­dag, sem a szegény hölgyek élete nem volt fenékig tejfel. A lányok először az apjuk, ké­sőbb a férjük fennhatósága alatt álltak, romantikával csak akkor találkoztak, ha lányre­gényeket vettek a kezükbe. A házasságok gazdasági meg­fontolások alapján köttettek, tékben botránkoztató bordély­háznak eltávolítása ... ezennel elhatároztatik”. Később az Orosz (ma Kossuth) és a Jeru­zsálem (ma Keskeny) utcában is működött nyilvános ház - ez utóbbi helyen Horváth János és neje, Cseh Margit működ­tetett bordélyt, mely évtizede­ken át zavartalanul üzemelt. A nem megfelelő higiénia miatt szerelemről a legtöbb esetben szó sem lehetett. A polgári és arisztokrata családokban a lányokat sok mindenre meg­tanították és felkészítették, kivéve azt, mi történik majd velük a nászéjszakán. Szűzen kellett férjhez menniük, a férfiakkal szemben azonban a városban állomásozó kato­nák közül többen is bujakórt kaptak, ezért 1893 után kö­telező lett az ott dolgozó nők rendszeres orvosi vizsgálata. A nyíregyháziakat az egészség- ügyi problémákon túl inkább a bordélyok elhelyezkedése zavarta, a két legjelentősebb kéjnőintézet ugyanis a város szívében működött. nem volt ilyen elvárás, sőt! A legtöbb ifjút az apja kísérte el a bordélyházba, így nem egy­szer megtörtént, hogy nemi betegséggel felvértezve érkez­tek meg a nászéjszakájukra. A férjek a házasságban sem vár­ták el maguktól a hűséget, így feleségeik többnyire boldog­talanok és csalódottak voltak, frusztráltságukat pedig nem egyszer a cselédeken vezették le. Ők sem voltak könnyű hely­zetben, hiszen egyrészt ki vol­tak szolgáltatva a ház urának, aki nem csak azt várta el tőlük, hogy tartsanak rendet és fino­makat főzzenek, de az úrnők is csak azt figyelték, mikor hibáznak. Sok cselédet ejtett teherbe a gazda, ezeket a gye­rekeket elvetették, vagy ami még rosszabb: meggyilkolták születésük után. Erre Nyíregy­A nők előbb az apjuk, később a férjük fennhatósága alá tartoztak. KERTÉSZ TÜNDE FRUZSINA házán is volt példa: 1926-ban az egykori pénzügyőri palotá­ban egy csecsemő összeron­csolt holttestére bukkantak, és később kiderült: az anya az egyik lakásban szolgált cseléd­lányként. Túllépték a limitet Azoknak a nőknek sem volt jobb az életük, akik prostitúci­óból éltek. Az üzletág virágzott a századfordulón, Budapesten közel ugyanannyi bordélyház működött, mint Londonban. Az ott dolgozó lányok pénzé­nek nagy részét elvette a ma- dám, vagy a tulajdonos, még új ruhákat sem nagyon vehet­tek. Náluk kedvezőbb hely­zetben voltak a magánkéjnők, akiknek saját lakásuk volt, ahol a légyottjaikat bonyolít­hatták, de voltak olyan höl­gyek is, akik nem ebből éltek, a szolgáltatásaik csupán jövede­lemkiegészítésként szolgáltak. 1915-től tábori bordélyházak is működtek, ahol a lányok egy része csak a tiszteket, másik részük csak a legénységet ré­szesítette örömökben. Utób­biaknak naponta legfeljebb 12-szeri, maximum 15 perces együttlétet engedélyeztek, ám a feljegyzések szerint a höl­gyek (és az urak) gyakran túl­lépték... KM-SZA Kézimunkákból nyílik kiállítás NYÍREGYHÁZA. A Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szö­vetség egy igazán szép és különleges tárlatra invitálja az érdeklődőket: október 18- án, szerdán 14 órakor a nyílik meg a szépkorúak kézimun­ka-kiállítása a Váci Mihály Kulturális Központ emele­ti galériájában. Köszöntőt mond Ágoston Ildikó önkor­mányzati képviselő, a kiállí­tást Mészáros Szilárd, a köz­pont igazgatója nyitja meg, a tárlatot Szabóné dr. Csiszár Gabriella, a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség elnöke mutatja be. km @ Rendőri irányítás Rendőr irányította a for­galmat a Mező-Bethlen utca kereszteződésében. A járművezetőknek érdemes felfrissíteniük a karjelzések­re vonatkozó ismereteiket. Kéj női n tézete k Nyíregyháza szívében Új pszichoaktív szereket árultak nyíregyháza. A Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírája egy új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt indult ügyben elrendelte J. T. R. és élettársa, M. Á. előzetes letartóztatását. M. Á. új pszichoaktív anya­gokat vett Budapesten, Nyír­egyházára hozta, az élettársa pedig leszállította a megren­delőknek. A pár 2015 nyarától rendszeresen értékesítette a szert. Október 4-én J. T. R. egy nyíregyházi parkolóban adott el szert egy férfinak, a lakásán aznap megtartott házkuta­táson a rendőrség több mint 300 gramm növényi törme­léket foglalt le. A végzés nem jogerős - tájékoztatta la­punkat dr. Torna Attila sajtószóvivő. KM Az egyik legrangosabb búcsújáró hely Ki válaszokért, ki a csoda miatt zarándokol Máriapócsra. MÁRIAPÓCS. Túlzás nélkül ál­lítható: Máriapócsot Európa- szerte ismerik. A történelmi Magyarország egyik leglátoga­tottabb búcsújáró kegyhelye a XVIII. század óta, a Kárpát-me­dencei görögkatolikusok lelki központja. Pócsot az évente is­métlődő búcsúk, zarándokla­tok alkalmával 600-700 ezren keresik fel. Orosz István kegy- helyigazgató atya azt mondja, sokan érkeznek Ukrajnából, Kárpátaljáról, a Partiumból és a Felvidékről is. És nem csak magyarok. Ukrán, román, szlo­vák nemzetiségűek jönnek, ugyanazzal az Istenszülő-tisz- telettel. A napokban tartotta hagyományos zarándoklatát a Nyíregyházi Esperesi Kerület dr. Obbágy László atya veze­tésével, a résztvevők Örökös­földről és Őrösről indultak. Ki mozgás gyanánt, ki hálából, ki felajánlásból. Ismerősök, is­meretlenek; gyerekek, idősek; betegek és egészségesek. Tízezrek a búcsún Máriapócs az a szent hely, ahol az ima, a kérés, a köszönet kü­lönleges módon meghallga­tásra talál. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a te­lepülésre, s ez az esemény is­mertté tette Máriapócs nevét az egész keresztény világban. Az év első búcsúját február 2-án tartották, Gyertyaszen­telő Boldogasszony ünnepén, az utolsót, a pócsi betlehemest december 24-én rendezik. A legtöbben a Nagyboldogasz- szony és a Kisasszony napi búcsúra érkeznek. A kisebb búcsúk idején 4-5 ezren, a na- gyobbakon 10-15 ezren láto­gatnak ide. Szeptember 5-én a kegykép hazahozatalának emléknapját tartották, majd Kisboldogasszony napi búcsú volt - akkor húszezer látoga­tót számláltak. Szeptember 19-én 45 busszal érkeztek a Felvidékről a szlovákiai görög­katolikusok zarándoklatára. A katolikus cigány közösségek számára is rendeztek zarán­doklatot, a Fülöp érsek atya vezette liturgiának pedig a téren összegyűlt zarándokok mellett azok is részesei lehet­tek, akik bekapcsolódtak az élő közvetítésbe. Lelki és testi felüdülés A Mária-kép könnyezése alkal­mával, az 1600-as évek végén több vizsgálatot is végeztek, ahol több száz ember vallott a könnyezés hitelességéről. Ezután jelentették ki, hogy Máriapócs görögkatolikus temploma Mária csodás köny- nyezésének színhelye volt. Aki eljön ide, hisz a csodákban, a Mária-kép előtt fohászkodhat. Mint mondják, gyakorta ered­ményesen - erről vallanak a hálaadó táblácskák, emléktár­gyak. Manapság is érkeznek visszajelzések, ne gondoljuk, hogy csupán egy múltbéli ese­ményen nosztalgiázunk. Sza­bó Tamás örökösföldi görög­katolikus parókus több mint hússzor zarándokolt Pócsra. Mint mondta: Pócsra hazajá­runk, hogy válaszokat, vigasz­talást, önbecsülést kapjunk és önmagunkra találjunk. A Magyar Püspöki Kar 2005. december 1-jén nemzeti kegy­hellyé nyilvánította Máriapó­csot, néhány éve pedig Európa legrangosabb Mária-búcsújáró helyei közé sorolták. A kegy­templom kora reggeltől késő estig látogatható, előzetes be­jelentkezés esetén ingyenes vezetést tartanak. A lelki felü­dülés mellett mód nyílik a tes­ti felfrissülésre is. A kegyhely Boldogság Útja elnevezéssel megnyitotta azt a 7-8 kilomé­teres szakaszt, amelyen végig­haladva testi-lelki táplálékot Az állatotthon lakóinak gyűjtöttek a tanulók Keresik a helyüket és a párjukat Mohácsi János két évtized után tért vissza Nyíregyházára. NYÍREGYHÁZA. László Miklós „békebeli” romantikus komé­diája, Az illatszertár igazi örök­zöld, egyike azon kevés ma­gyar vígjátéknak, amelynek népszerűsége lassan száz éve töretlen nemzetközi porondon is. A félreértéseken alapuló, érzelmes történet számtalan feldolgozást ért meg, novem­ber 25-étől pedig a nyíregyházi közönség is láthatja: az olva­sópróbák kedden kezdődtek a Móricz Zsigmond Színházban. ' A karácsony előtti nosztalgi­kus történetben egy drogéria agyonhajszolt alkalmazottai keresik a párjukat és helyüket Kedden volt az első olvasópróba az életben, sok más magányos, elfoglalt emberhez hasonlóan - például ismeretlen, sosem lá­tott partnernek küldött levelek útján... De mi történik akkor, ha a vágyott igazi mégsem az Óperenciás tenger túlpartján él, hanem mellettünk, akár a FOTÓ: SIPEKI PÉTER közvetlen közelünkben? Az előadást, amelynek bemuta­tóját november 25-én tartják, a remekmű-alapanyagon felül a rendező személye teszi igazi különlegességgé: Mohácsi Já­nos közel két évtized után tér vissza Nyíregyházára. km Több százezren érkeznek évente Máriapócsra FOTÓK: PUSZTAI SÁNDOR kínálnak. A zarándokok Pócs határában is kikapcsolódhat­nak, a közeli nevezetességek meglátogatásához pedig ke­rékpárokat is lehet kölcsönöz­ni. BODNÁR ISTVÁN NYÍREGYHÁZA. A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában az állatok világ­napja alkalmából kisállat-ki­állítást szerveztek a gyerekek a hobbiállataikból. A diákok egy héten keresztül kutya- és macskaeledelek sokaságát gyűjtötték a nyíregyházi állat­otthon lakóinak a pedagógu­sok és a szülők segítségével. Ennek eredményeként több tízezer forint értékű adomány gyűlt össze, amit az Állatbarát Alapítvány képviselője, Tóth Mariann vett át. km FOTÓ: ISKOLA A diákok kutya- és macskaeledelt gyűjtöttek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents