Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-09 / 236. szám

2017. OKTÓBER 9., HÉTFŐ KELET Háttér 3 Egyre kevesebb munkáskézre lesz szükség A meglévő technológi­ák alapján ma ötvenöt szakma automatizál­ható Magyarországon. NYÍREGYHÁZA. A technológia fejlődése kiválthatja az élő­munkát, képes lehet átvenni egyes munkakörökön belül bizonyos részfeladatokat, de akár egy teljes munkakört vagy szakmát is. Az automa­tizálható szakmák közé sorol­hatjuk azokat, amelyek logikai alapúak, rutinfeladatok (adat- rögzítés, számítás, ismétlődő ügyfélszolgálati feladatok, válogatás-szortírozás, gyártó­sori munkavégzés) - hívta fel a hallgatóság figyelmét a na­pokban a megyei kereskedel­mi és iparkamara nyíregyházi székházában tartott előadásán a Gazdaság- és Vállalkozásku­tató Intézet munkatársa.- A manipulációs-észlelési, kreatív vagy szociális intel­ligenciát igénylő feladatok a legkevésbé válthatóak ki automatizációval - húzta alá Nábelek Fruzsina, s hozzá­fűzte: hazánkban ma a meg­lévő technológiák alapján öt­venöt szakma esetében nagy valószínűséggel hamarosan megjelenik az automatizáció, a leginkább érintett ágazat az ipar, a szakmák között pedig az irodai munka, a logisztika és a járművezetés. Számokkal Érintett szakmák Irodai adminisztráció (adatgyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, mint például a számlázás, a bérszámfejtés, a könyvelés, a nyilvántartások kezelése); feldolgozóipari szakmák (autógyártás, textilipar, hús-, gyümölcs-, zöldségfel­dolgozás, cipőkészítés; famegmunká­lás, bútorasztalosság); egyes építőipari szakmák (építőipari anyagok gyártása, burkolás, falépítés, tetőfedés); logisz­tika; csomagolás és rakodás, szállítás, áruk előkészítése; járművezetés (kötött pályás járművek). is alátámasztotta mondan­dóját: a NAV 2015-ös foglal­koztatottsági adatai alapján az automatizáció hatásai 513 ezer munkavállalót érinthet­nek, ami a magyarországi dol­gozók 12 százaléka. Ez nem a géprongálás kora Nábelek Fruzsina előadása végén az alábbi következte­tést vonta le: a legtöbb érin­tett a legmagasabb foglal­koztatottsággal rendelkező megyékben és járásokban várható, itt a kérdés az, ho­gyan oldják meg a felszaba­duló munkaerő felszívását. A legsérülékenyebbek éppen a legalacsonyabb foglalkoz­tatottsági szintű, legkevésbé fejlett járások lesznek, ahol a dolgozók számának további csökkenése várható.- A Watt-féle gőzgép feltalá­lása óta Európában kisebb-na­gyobb megszakításokat le­számítva folyamatos az ipari forradalom. Egyes elemzők szerint már a negyediknél tar­tunk, amelynek hatásai nap­jainkban kezdenek megnyil­vánulni a közép-kelet-európai államokban - jelentette ki dr. Ferenczi István okleveles vil­lamosmérnök. A Nyíregyházi Egyetemen oktató főiskolai adjunktus egy szemléletes, a régmúltból vett példával élt, mikor azt mondta: az egykori liverpooli textilipari dolgozók hamar rájöttek arra, hogy a gépesítés az emberi munka­erő rovására megy. Egyértel­művé vált számukra, hogy egyre kevesebb munkáskézre lesz szükség, ezért igyekeztek megrongálni ezeket a gépe­ket, hogy nyomatékosítsák az munkájuk jelentőségét.- Napjainkban sincs ez másként: minél magasabb fokú az automatizálás, minél intelligensebb berendezések kerülnek a gyártósorokra, annál kevesebb emberi mun­kára van szükség. Egy dolgot azonban nem szabad elfe­lejtenünk: ezeket a gépeket valakiknek meg kell tervez­ni, meg kell alkotni, be kell programozni és üzembe kell helyezni. Nagyon fontos nap­jainkban az oktatás szerepe, az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos munkaerő-át­képzés, mert a jövőben egyre inkább egyre magasabb fokú végzettséggel rendelkező munkaerőre lesz szükség - emelte ki a szakember. Megjegyezte: az utóbbi időben megyénkben is meg­figyelhető, hogy a nagy vo­lumenű beruházások egyre kevesebb élő munkaerőt alkalmaznak. Ez annak tu­lajdonítható, hogy egyre korszerűbb, automatizált gyártórendszereket telepíte­nek, amelyek üzemeltetésé­hez kevesebb operátorra van szükség. A szakképzés ugyan igyekszik lépést tartani a kihívásokkal, de a szakkép­zett munkaerőből továbbra is hiány van Szabolcs-Szat- már-Beregben, ugyanakkor számos frissen végzett fiatal tapasztalat hiányában nem tud elhelyezkedni.- A korszerű technológia bevezetésével felszabaduló, sokszor alacsonyan képzett munkaerőt az új ágazatokban csak jelentős átképzés után tudják majd - legfeljebb rész­ben - integrálni. A fővárosból vidékre Dr. Ferenczi István kifejtette: a mezőgazdaság sem ússza meg az automatizációt, hi­szen a korszerű, GPS-alapú mezőgazdasági gépek lassan minden ágazati feladatot megoldanak a szántástól a be­takarításig. Ezen a területen is várható a szakképzetlen munkaerő felszabadulása.- A Budapesten - hisz a főváros adja az ország ipari Az automati­záció hatásai 513 ezer munkaválla­lót érinthetnek, ami a magyarországi dol­gozók 12 százaléka. NÁBELEK FRUZSINA termelésének jelentős hánya­dát - felszabaduló munka­erő az átképzések után más, kevésbé automatizálható ágazatokban lesz kénytelen elhelyezkedni, s nem kizárt, hogy vidéki munkahelyeket fognak „elfoglalni”. Vagyis megfordulni látszik az eddig megszokott trend: nem a vi­dékiek keresnek majd Buda­pesten munkát, hanem egyre többen a fővárosból fognak vidéki munkahelyekre járni. Hasonló jelenség kezd kör­vonalazódni megyénkben is. Noha nem feltétlenül a túl­zott automatizáció miatt, de itt is tapasztalható már az a jelenség, hogy a megyeszék­helyről többen Nyírbátorban vállalnak állást. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyi@kelet.hu- A munkaerőpiac átalaku­lása nem megy végbe egyik napról a másikra, mint azt oly sokan hangoztatják - mond­ta lapunknak Terdik János, a nyíregyházi Termaschinen Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Az ipari nagyberendezések gyártásával foglalkozó cég ve­zetője úgy éli, a jövő nagy ki­hívásai a következők lesznek: az elektromos autók elterje­dése és az átállás a kőolajszár­mazékokról az elektromos és a megújuló energiaforrásokra.- Hasonló szintű fejlődés következik majd be a me­zőgazdaság és a feldolgozás területén is. Gondoljunk például a már most alkal­mazott traktorok műszaki színvonalára. Ezek a fejlesz­tési eredmények lényegesen befolyásolni fogják a szüksé­ges munkaerő minőségét és mennyiségét is, így további komoly társadalmi, népese­dési kutatásokra lesz szükség - tekintett előre az okleveles gépészmérnök, aki szerint a digitalizációval, az automati­zálással, a robotizáció tényé­vel a munkaerőpiac területén mindenképpen számolni kell. Jubileum a sürgősségin Mentőautók a sürgősségi épülete előtt fotó: vincze Péter Tudományos üléssel ünnepelte fennállásá­nak tizedik évforduló­ját a kisvárdai SBO. kisvároa. Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését Kis­várdán a Felső-Szabolcsi Kórházban a térség betegeit ellátó Sürgősségi Betegellá­tó Osztály (SBO). Feladata, hogy a súlyos, életveszélyes, akut fájdalommal küszködő, sürgős ellátást igénylő be­tegeket fogadja. A n ágyas osztály rendelkezik szükség esetén igénybe vehető el­különítő kórteremmel is. Az SBO feladataiból és jellegéből adódóan „hosszú” ápolási tevékenységet nem végez, az állapotstabilizálást, illetve rövid megfigyelést követően a betegeket elhelyezik a szá­mukra végleges ellátást nyúj­tó betegellátó osztályon vagy otthonukba bocsátják. A tízéves működésről ren­dezett tudományos ülésen - melyen jelen volt dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is - a résztvevőket a rendezvény fővédnöke, a vá­ros polgármestere, Leleszi Ti­bor köszöntötte, méltatva az orvosok és ápolók áldozatos, megfeszített munkáját. Elis­meréssel szólt az egészség- ügyi intézmény szakmai és infrastrukturális fejlődéséről, melynek eredményeként egy betegközpontú, emberköze- libb minőségi ellátórendszer épült ki. Hegyi Henrik főigazgató a kórház szívének nevezte az SBO-t, mely egész évben éj­jel-nappal fogadja a betegeket.- A kórházba érkező bete­get a triage nővér fogadja, aki a beteg állapota szerint hatá­rozza meg az ellátás sürgőssé­gi szintjét, ezzel biztosítva a beteg biztonságát és az ellátás megfelelőségét - mondta a főigazgató, majd megkezdőd­tek az előadások. Dr. Sayej Walid osztályve­zető főorvos az elmúlt tíz év munkájáról számolt be a jelen­lévőknek, a sürgősségi orvos­tani képzésről pedig dr. Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem docense adott tájékoztatást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház nyíregyházi és mátészalkai főorvosai a saját területükön szerzett tapasz­talatokról tartottak előadást. A Felső-Szabolcsi Kórház osz­tályvezető főorvosai a belgyó­gyászat, a gyermekosztály, a traumatológiai ellátás, a há­ziorvosi sürgősségi munkáját mutatták be. KM Adótraffipax: itt ellenőriz a NAV NYÍREGYHÁZA. A NAV megyei igazgatóságának munkatár­sai ezen a héten sem pihen­nek. Elsősorban a nyugta- és számlaadást ellenőrzik ma Nyíregyházán, kedden Nyír­bátorban, szerdán Vásáros- naményban, csütörtökön Kisvárdán és pénteken Újfe- hértón. KM Kelet kvíz Itt keltezte levelét 1322-ben a megye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus és négy szolgabírája. a) Szamosbecs b) Cégénydányád c) Szamostatárfalva d) Fehérgyarmat A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön milyen szezonális zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszt szívesen? F MÓRICZ ALIZ Nem URNÉ GYÖRGY KRISZ- GAVALLÉR PÉTER: eszem gyümölcsöt, de TINA: Az almától a Az almát és a szilvát a szőlőt szeretem. zellerig mindent. megeszem. GAVALLÉR MÁRK: Minden formában szeretem a szőlőt. BALOGH ATTILA: A magvakat egyenesen imádom. VARGA ZSOLT: Ilyenkor nagyon sok gombát fogyasztok.- Nem nagyon eszem gyümöl­csöt, ami baj, egyedül a szőlő az, amit nagyon szeretek. Tu­dom, hogy ősszel kell a vita­min, ezért C-vitamin-tablettát szedek - mondta el lapunk ér­deklődésére a nyíregyházi Mó­ricz Aliz. A berkeszi Urné György Krisztina és családja rajong a gyümölcsökért és a zöldsége­kért, gyakorlatilag az almától a zellerig mindent szívesen fogyasztanak. - A szezonális gyümölcsök közül az alma és a szilva az, amit megeszek, inkább a nyáriakat szeretem, s főleg paradicsomot, uborkát fogyasztok - válaszolta a deb­receni Gavallér Péter. Testvére, Gavallér Márk imádja a szőlőt, mint fogalmazott, minden for­mában szívesen fogyasztja. - Érdekes, hogy a sütőtököt nem szeretem, de a tökmagot igen - tette hozzá a Nyíregyházán élő fiú. - Igazán nincs semmi bajom sem a gyümölcsökkel, sem a zöldségekkel, utóbbia­kat főként rántva szeretem. A magvakat viszont egyenesen imádom, jöhetnek minden mennyiségben - mondta a debreceni Balogh Attila. - Örü­lök, hogy itt az ősz, ilyenkor nagyon sok gombát fogyasz­tok. Bár megismerem, nem magam szedem, az a biztos, ha megveszem a zöldségesnél. Gyümölcsök közül főleg almát vásárolok, de abból is csak ha­zait - jegyezte meg a nyíregy­házi Varga Zsolt. km-csa 19 Végre itt a sütőtökszezon! A faragni való tök mellett megjelent a piacokon, üzletekben az édes-krémes sütőtök is. fotó: racskó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents