Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-07 / 209. szám

2017. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK KELET Oktatás, nyugdíj 7 Tornatermek, tornacsarnokok épülnek a mindennapos testneveléshez Kétezer milliárd fo­rinthoz közelít a teljes oktatási rendszerre költött éves összeg. hejőpapi. Tornacsarnok épül Hejőpapiban - az Észak-Ma- gyarország tavaly év végi be­számolójából kiderült, hogy a beruházás része a közneve­lés infrastruktúráját fejlesztő kormányzati programnak. A Mezőcsáti járásban található település kulcsrakészen kapja a tizennyolcszor 30 méteres alapterületű épületet, amely Hejőpapi központjában, az is­kola közelében épül. Az építkezés jelentős fej­lesztés a község életében, de nem egyedi beruházásról Ezek kifeje­zetten pozitív és előremu­tató változá­sok. PALKOViCS LÁSZLÓ van szó. Ezek hátterében az oktatást érintő koncepcioná­lis változás áll: a mindenna­pos testnevelést 2012 őszén vezette be a kormány. A fel­menő rendszer értelmében a 2015/2016-os tanévtől már mind a 12 évfolyamon köte­lező a heti öt testnevelésóra. 2010-ben a tanköteles korú fiatalok mintegy 75 százaléka kizárólag a test­nevelésórák keretében vég­zett bármilyen sportjellegű testmozgást, ami az akkori óraszámban nem volt alkal­mas a korosztály egészséges mozgásigényének biztosítá­sára. 20l6-ban már 1,2 millió gyermek mozgott rendszere­sen minden tanítási napon. A mindennapos testneve­lés feltétele viszont a meg­felelő sportinfrastruktúra. Hogy ezzel is kövessék a változást, ennek érdekében indította el 2014-ben a kor­mány a Nemzeti Közneve­lési Infrastruktúra Fejlesz­tési Programját, melynek keretében Magyarország „Sok probléma volt” A köznevelési rendszer átalakítását célzó, 2012-ben indult folyamat révén ke­rültek állami fenntartásba az iskolák - ezt kifejezet­ten pozitív és előremutató változásnak nevezte a lap­csoportunknak adott inter­júban Palkovics László fel­sőoktatási államtitkár. „A korábbi, főleg ön- kormányzati fenntartású rendszerben nem tudtuk garantálni, hogy az iskolák egyforma finanszírozáshoz jussanak. Nagyon sok prob­léma volt” - mondta a többi között. költségvetésében azóta min­den évben rendelkezésre áll mintegy 9 milliárd forint forrás a nevelési-oktatási intézmények felújítására és a mindennapos testneve­lés-feladatellátás biztosítá­sához tornatermek és tan­uszodák építésére. A tények 25 vidéki településen létesül új tornaterem, 5 helyen már átadták ezeket. Idén várható­an további 19 tornatermet ve­hetnek birtokukba a diákok. Tanuszoda szintén 25 tele­pülésen épül, 22 esetben már zajlik a kivitelezés, idén pedig 21 uszoda átadása várható. Tudott róla? Az oktatásra fordított kiadások 2010-ben valamivel 1572 milli­árd forint alatt alakultak. 2016-ban ez az összeg megha­ladta az 1793 milliárd forintot. 2013 és 2016 között az alapfo­kú oktatásra fordított összegek 22 százalékkal, a középfokú és felsőfokú oktatásra fordított kiadások 6,3, illetve 5,8 száza­lékkal nőttek. A pedagógusok relatív kerese­te közel 50 százalékkal emel­kedett ___________________ Jövőre csaknem 120 milliárd fo­rinttal többet fordít a kormány a költségvetésből az oktatási rendszer és a pedagógusok fi­nanszírozására, mint idén, s meghaladja a 2000 milliárd fo­rintot a teljes oktatási rendszer­re fordított éves összeg. Emellett 2010 és 2016 kö­zött a köznevelési intézmé­nyekben 341 új tornaterem és tornaszoba jött létre. A 2016/2017-es tanévben így 242-vel több nevelési-oktatási intézmény rendelkezett tor­natermekkel, tornaszobákkal, mint a 2010/2011. évben, ékn Testnevelésórán (felvételünk illusztráció) FOTÓ: ÉKN Életpálya, megkövetelt minőséggel A pedagógus hivatás meg­becsülésének helyreállítása érdekében a kormány 2013. szeptember l-jétől bevezette az új pedagógus-életpálya- rendszerét, amely felmenő rendszerben évenként biz­tosítja mindenki számára a béremelést. Az új rendszer megköveteli a minőséget, el­várja a folyamatos önképzést és innovativitást, és ehhez rendeli az anyagi és erkölcsi elismerést. Az állam 2014-ben a meg­előző évhez képest 121 mil­liárd forinttal költött többet a pedagógusok bérére, amit 2015-ben és 2016-ban további 34-38 milliárd forintos éven­kénti emelés követett. Míg egy közel 20 éve a szakmájá­ban dolgozó, egyetemi vég­zettségű pedagógus 2013-ban bruttó 173 ezer forintot kere­sett, ez az összeg 2016 őszén már 294 ezer forint volt. A pedagógusok bére további 3,5 százalékkal nő idén szep­tembertől, és így az OECD-or- szágok gyakorlatának meg­felelően az átlagjövedelem eléri, illetve meghaladja majd a diplomás-minimálbér 80 százalékát - hívja fel a figyel­met a kormányzati összegzés. „Igenis megérdemlik a pihenést” Torökné Müller Éva fotó: ém Élt a lehetőséggel, 40 év után ment nyugdíjba a pedagógus. szalaszend. Törökné Müller Éva az Észak-Magyarország hasábjain ezen a nyáron be­szélt róla, hogy a nyugdíjat választotta. Negyven évig dol­gozott első és egyetlen mun­kahelyén, a szalaszendi óvo­dában, ahová ösztöndíjasként került, és amelynek végig a ve­zetője volt. Hogy milyen érzés 40 év után nyugdíjba menni, arra azt felelte: „Nagyon örü­lök, hogy 40 év munka után le­© A Nó'k 40 programról jogi háttérként ajánljuk: www.nyugdijguru.hu hetőségem van elmenni nyug­díjba. Úgy érzem, azok a nők, akik a család mellett a munka­helyükön is helytállnak, igen­is megérdemlik a pihenést, a »könnyebb napokat«. Néhány hétig még a régi életritmus jellemezte a mindennapjai­mat, de az embernek el kell fo­gadnia a változást, és újra kell szerveznie a napjait.” Számtalan szép emléket őriz a szívében Szalaszendről, az óvodáról és óvodásairól. Na­gyon szerette a munkáját, ami egyben a hobbija is volt - tette hozzá. „Sikerült egy szeretet­teljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvodát megte­remtenünk. Nevelésünk lehe­tővé tette a gyermekek szemé­lyiségének fejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatá­sát. Óvodánk pedagógiai prog­ramja partnereink elvárásának figyelembevételével készült el. Több évtized alatt nagyon sok óvodán kívüli programot szer­veztünk, melyek a gyermekek mindennapi életét tették szí­nesebbé, tartalmasabbá, és új ismereteket is szereztek ezál­tal” - sorolta, amire büszkén emlékezhet vissza. A nyugdíjas életre így készül: „a háztartás mellett szeretnék sokat olvasni és volt vezetőtár­saimmal további jó kapcsolatot ápolni, az óvodai élet változá­sait nyomon követni.” Közel kétszázezren csatla­koztak eddig a Nők 40 prog­ramhoz. Ezt 2011-ben vezette be a kormány azzal a céllal, hogy elismerje a nők háztar­tásban és a munkahelyen vég­zett kettős erőfeszítését. A 40 év szolgálati időt szerzett nők azóta teljes nyugdíjra jogosul­tak életkoruktól függetlenül. A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfel­tétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell: legalább 40 évi (kereső- tevékenységgel és gyermek- neveléssel) szerzett jogosult- sági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell kereső­tevékenységgel (munkával) szerezni, és azon a napon, amelytől kezdődően az öreg­ségi teljes nyugdíjat megálla­pítják az érintett hölgy szá­mára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony­ban nem állhat. ékn Tudott róla? 2 177 922 ember részesül je­lenleg Magyarországon nyug­ellátásban ________________ 2 034 759 az öregségi nyug­díjasok száma Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Több lett a nyugdíj, és többet is ér Méltányos és igazsá­gos, hosszú távon is kiszámítható nyug­díjrendszer működik Magyarországon. Budapest. Június elején - a témáról ellenzéki kezdemé­nyezésre rendezett - par­lamenti vitanap teremtett alkalmat rá, hogy Rétvári Bence, az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának ál­lamtitkára összefoglalhassa, mit tett 2010 óta az Orbán- kormány a nyugdíjasok érde­kében. A kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárló- értékét - emlékeztetett Rét­vári Bence -, és ezt meg is tartotta, a juttatásokat több mint 23 százalékkal emelte 2010 óta, azok vásárlóértékét pedig 9,5 százalékkal, vagyis egytizedével. Az államtitkár meglátása szerint mindezt úgy tette a kabinet, hogy köz­ben a nyugdíjkassza egyensú­lyát is megőrizte. A nyugdíjba vonulás egyre kevésbé jelenti az elszegé­nyedést - mondta. Míg a szo­cialisták kormányzása alatt az embereknek a nyugdíja­zásuk után a korábbi jöve­delmük mintegy 54 százalé­kából kellett gazdálkodniuk, jelenleg annak 67 százalékát kapják meg. Az államtitkár kitért a Nők 40 programra is, amellyel eddig 194 ezren éltek. Felhívta a figyelmet emellett arra is, hogy nem­csak az idősek bevételeit növelte a kormány, hanem a kiadásaikat is csökkentette. Míg korábban a jövedelmük több mint 20 százalékát vitte el a rezsi, annak csökkentése után már alig több mint a 17 százalékát, amellyel - állítá­sa szerint - háztartásonként csaknem százezer forintot spórolnak a nyugdíjasok. Élvezik az előnyét Rétvári Bence emlékeztetett, amikor az előző kormány el­vett egyhavi nyugdíjat min­den magyar nyugdíjastól, érintetlenül hagyta a köz­műszolgáltatók garantált 8 százalékos luxusprofitját, amelyet azok kivittek az or­szágból. Közölte: 2010-ben meggyengült a nyugdíjrend­szer, az akkori kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a kasszát, holott meg­szorításokat is végrehajtot­tak. „Jött egy brüsszeli utasí­tás, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat, és amit Brüsszel kért, vagy az IMF, azt rögtön, kritika nélkül végrehajtották” - fogalmazott. A jövő évi büdzsé az első olyan költségvetés, amely több mint 32 milliárd forint­nyi nyugdíjprémiumot tartal­maz - hangsúlyozta az állam­titkár. MTI/ÉKN Nemcsak az idősek bevételét növelte a kormány, de a kiadásaikat a is csökken- [3. tette. RÉTVÁRI BENCE A. Az öregségi átlagnyugdíj váltó: Magyarországon 2007 2008 2009 2010 2011 2012 78 500 forint tozásai 87 500 forint *0 7^7/1. 93 000 forint kormányváltás 101 000 forint 97 000 forint 104 000 forint 118 000 forint 112 000 forint 121 000 forint 115000 forint 122 000 forint 2013 2014 2015 2016 2017 0 30000 60000 90000 120000 150000 t GRAFIKA: INFORM MÉDIA. FORRÁS: KSH TÉMATÁMOGATÁS. KÉSZÜLT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL.

Next

/
Thumbnails
Contents