Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
2017. SZEPTEMBER 27., SZERDA 6 Hazai tájakon Rácz Mártonná nyugállományú postai dolgozót több évtizedes szolgálatáért Mizser Zsolt köszöntötte fotó: ifj. kovács Géza Másfél évszázada segíti a kapcsolatot a világgal Zsidó emlékek nyomában I. 1840: megszűnt a tiltó rendelet Nyíregyháza közgyűlése már 1843-ban döntött arról, hogy az erdő nyugati részén lévő területet átengedi a zsidóknak temető céljára fotó: m. magyar László tiszadaoa. Ebben az évben éppen 150 éve annak, hogy Tiszadadán a kiegyezést követően megalapították a posta- és távírdahivatalt. A jeles évforduló tiszteletére a helyi önkormányzat, a Postakürt Alapítvány és a tiszadadai bélyeggyűjtő szakkör jóvoltából színvonalas eseményt rendeztek. Az elmúlt héten péntek reggel virággal és emléklappal köszöntötte a helyi posta dolgozóit Mizser Zsolt polgár- mester és Kovács Géza önkormányzati képviselő. A polgár- mester megköszönte a közért végzett szolgálatot, amely munka - megszakítás nélkül - immár másfél évszázada teszi lehetővé Tiszadadán is a kapcsolattartást a világgal. A nap további részében „Ti- szadada postatörténete 1867- 2017” címmel nyílt szabadtéri filatéliai kiállítás a főtéren, amit a Postakürt Alapítvány „Történelmet kézbesítünk” elnevezésű postakamionjának érkezése koronázott meg. Az ünnepélyes megnyitó, a vers és a beszédek elhangzását követően a település polgármestere virágcsokorral és díszoklevéllel köszöntötte Rácz Mártonná nyugállományú postai dolgozót, aki férjével több mint két évtizedig vezette a helyi postahivatalt. Az egykori viseletben A 150 éves posta történetét bemutató utazó kiállítást a délután folyamán több mint ötszázan tekintették meg. Többen emlékfotót is készítettek a virtuális postással, illetve felpróbálhatták a postások egykori viseletéit is. A helyi filatelisták jóvoltából a rendezvényen emlékbélyegzőt is használtak és díszes levélzáró bélyeg is készült - tájékoztatta lapunkat ifj. Kovács Géza közművelődés-szervező. KM Onnantól kezdve rohamosan nőtt a nyíregyházi zsidó lakosok száma. NYÍREGYHÁZA. A Helytörténeti esték című sorozatban Nyíregyháza és megyénk zsidó emlékeiről tartott előadást a napokban a megyei könyvtárban Somos Péter, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője. Mivel a zsidóság története nem annyira közismert, kérésünkre lapunkkal is megosztotta az elhangzottakat. Sorozatunkban szó lesz a zsidóság múltjáról, a zsidók tárgyi emlékeiről és szellemi értékeiről. Pecsétnyomó Rakamazról- A nyíregyházi zsidóság története 1840-ben kezdődik. Addig volt érvényben ugyanis az a szerződés, amelyet 1753- ban gróf Károlyi Ferenc kötött evangélikus vallású szlovák telepesekkel, és amelynek egyik pontja megtiltotta görögök és zsidók letelepedését Nyíregyházán - olvasható mindez dr. Riczu Zoltán Zsidó emlékek és épületek Nyíregyházán című, 1992-ben megjelent könyvében. Ez az a könyv, ami kötelező olvasmány azok számára, akik a nyíregyházi zsidóság történetével szeretnének foglalkozHárom évvel a betelepedésük után temetőt l / igényeltek. ~ . SOMOS PÉTER ni - mondta Somos Péter. - A megye területén letelepedett zsidókról az első források a törökök kiűzése utáni időkből valók. A legrégibb tárgyi emlék, a rakamazi pecsétnyomó koráról Jósa András és Vám- béry Ármin egymástól eltérően nyilatkoztak. Annyi bizonyos, hogy 1698-ban Szatmár megyében hat árendás családot írtak össze. Rituális fürdő és imaház- Az 1840-es 29. törvénycikk aztán lehetővé tette, hogy a Magyarországon született vagy törvényes letelepedésre itt engedélyt kapott zsidók szabadon élhessenek országszerte, kivéve a bányavárosokat, bár szigorú követelményeket állítottak a beköltözők elé. Ettől kezdve aztán már rohamosan nőtt a nyíregyházi zsidó lakosok száma: 1880-ban több mint 2 ezer, 1900-ban több mint 3 ezer, 1930-ban pedig több mint 5 ezer zsidó lakosa volt az akkor mintegy 53-500 fős városnak. Ez volt a csúcs. Három- Ugyanebben az évben, vagyis 1868-ban következett be a zsidóságon belüli szakadás, mégpedig azon az országos kongresszuson, amelynek összehívását báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter azért kezdeményezte, hogy egységes zsidó vezetést hozzanak létre - folytatta Somos Péter. - A terv már röviddel a kongresszus kezdete után meghiúsult, mivel az ortodoxok elhagyták a tanácsévvel betelepedésük után a zsidók temetőt igényeltek a várostól, 1862-ben rituális fürdőt építettek, három évvel később imaházat, 1868-ban pedig már iskolát is nyitottak. KM-MML termet. A végül mégis megalakult csúcsszervezet a neológ, más néven kongresszusi zsidóságot képviselte. Néhány évvel később az ortodoxok is létrehozták a maguk vezetőségét. A vidéki hitközségek egy része - főleg az ország keleti részében - nem csatlakozott egyik nagy szervezethez sem. Ehelyett létrehozták a status quo ante irányzatot, amely a szakadást megelőző állapotot kívánta fenntartani. Egység helyett szakadás A névadó emlékezete: aki több mint testőr FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Találkozás a meseíróval sényő. Víg Balázs meseíró tart interaktív előadást az Országos Könyvtári Napok keretében a sényői könyvtárban szeptember 28-án 15 órától. Mesekavics címmel kreatív foglalkozásra várják a fiatalokat szintén a könyvtárba október 3-án 13 órától. A résztvevők Jékely Zoltán egyik meséjét dolgozzák majd fel a foglalkozáson. km Kvízmegfejtés 1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért Indult perben kiderült, hogy a kálvinisták száma 142, míg a görög-római katolikuso- d) Ajakon A névadó életével ismerkedtek meg a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium diákjai. kisvárda. Az iskola hagyományaihoz hűen az idén is részt vett a Bessenyei Emléktúrán a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 9. évfolyama. - Az eddigi hagyományainktól eltérően ebben az évben a túrát a Minősített Tehetség- gondozó Műhely keretében szerveztük meg az Új Nemzedék Központ támogatásával - fogalmazott Bíró Gábor igazgató, aki az újításon kívül tradicionális is eseményekre kitért: - A túra során Bessenyei György életének meghatározó helyeit járjuk körbe Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. Koszorúzás a szülőháznál A hagyományosan kiváló közösségfejlesztő esemény az iskola előtti parkban kezdődött a Bessenyei-szobor megkoszorúzásával, illetve szavalatok meghallgatásával (Czap Liliána 9. c, Katona Eszter 9. e) és a Himnusz eléneklésével. Ezt követően a közel 200 fős első évfolyam hat busszal Ti- szabercel felé vette az irányt, ahol megtekintették Bessenyei György szülőházát. A Tiszabercelen a szülőháznál ház falára koszorút helyeztek el a tanulók, miközben Kor- ponai Zsófia 9- d osztályos tanuló tolmácsolásában meghallgathatták Bessenyei életének rövid történetét. Innen a diákok útja Nyíregyházára vezetett, ahol a neves testőr-költő sírját koszorúzták meg az Északi temetőben. A napot a bakonszegi emlékház megtekintése zárta, ahol az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói (Danes Adrienn, Pajti Ildikó és Szakács Eszter) népdalt énekeltek. A tartalmas napba az újdonsült besisek beiktatták a Debreceni Egyetem meglátogatását is. A patinás épület falai között és a szépen rendezett parkban eltöltött idő alatt a Besi legifjabb tanulói elgondolkodhattak a pár év múlva esedékes pályaválasztáson is. - tájékoztatta lapunkat Kovács Bertalan. km Nagyecsed táncai immár a szellemi kulturális örökségben A település elzártságának köszönhetően változatlan formában maradt meg e jellegzetes tánckészlet. nagyecsed, nyíregyháza. Busójárás Mohácson, a mezőtúri fazekasság, tikverőzés Mohán, Sárköz népművészete, a szil- valekvárfőzés szatmári-beregi hagyománya, Krisztus-katonák Hajdúdorogon... - és tovább is sorolhatnám azt a 29 örökségelemet, amelyek az elmúlt 10 év alatt, hazánk 19 megyéjének különböző szegletéből kerültek az UNESCO által létrejött magyarországi szellemi kulturális örökségek körébe. A reprezentatív nemzeti jegyzék minden évben gazdagodik érdekesebbnél érdekesebb szokásokat, ábrázolási-, kifejezési formákat, egyedi tudást vagy készséget éltető közösségekkel. Ez év szeptemberében a kulturális örökség napján hivatalosan is kihirdették, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét tekintve „a táncé a főszerep”, méghozzá a nagyecsedi magyar verbunké, lassú és friss csárdásé, cigány szólóé, páros szólóé, botolóé és ci- gányos csárdásé, amelyeket napjainkban is együtt táncolnak fiatalok és idősek, magyarok és cigányok. A település elzártságának köszönhetően változatlan formában maradt meg e jellegzetes tánckészlet, a gazdag, egyedi motívumanyag, a dalkészlet s a tánNagyecsedi táncosok a színpadon cokhoz kapcsolódó szokások, így a „Nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok” az elkövetkezendő években tovább öregbítik az örökségelemek sorát. Egy elhatározás, egy terv tehát újra megvalósult, azonban az út, amely eddig vezetett, hosszú volt és gyakran rögös is. Mindazonáltal tudjuk, hogy nagy dolgok erőfeszítések nélkül nem születnek. Látni kell, látni érdemes, hogy nem kis feladatra vállalkoznak azok a közösségek, akik úgy döntenek, hogy szeretnének részesei lenni ennek a szervezetnek. A tennivalók komoly munkára, összefogásra, kitartásra, türelemre, egymással való kommunikálásra, elfogadásra, kompromisszumok sorára sarkallja a résztvevőket. A jelölési adatlap nyolc főbb pontja és azok sok-sok alpontja az eddig oly természetesnek tűnt hagyományt velejéig részletezi: kik, mit, hol, mikortól, most hogyan tesznek. Előkerül tehát a megmásíthatatlan, büszke múlt és a reményteljes jövő terve, mert ahhoz, hogy ezt az adatlapot elfogadják, mindennek pontosnak, hitelesnek és részletesnek kell lennie. De itt még nincs vége, mert kell l térkép, 36 fénykép és 1 film is, amely dokumentumok mind alátámasztják és egyben reprezentálják a közösség hagyományának valós múltját, jelenét és egyben jövőjét is. Büszkék lehetünk Nagye- csedre, hagyományaira és azokra, akik e munka mozgatórugói voltak. Jó volt látni, ahogyan a nagyecsedi tánc életérzésként elevenedett meg a kulturális örökség napja megnyitóünnepségén. RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT (a Szellemi Kulturális Örökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakmai referense)
