Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-25 / 224. szám
2017. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ KELET Háttér ■mm ■■■■■■■■Mi Tirpák ízek: az iskolák főzőversenyét a Kállay Rudolf szakképző iskola nyerte (képünkön), míg a felnőttekét a Lugas Étterem fotó: racskó Tibor egy százötven év alatt ide- szivárgó szlovákoktól, akik nagyrészt a római katolikus vallást követték - ismertette dr. Bodnár Zsuzsanna. A Sóstói Múzeumfalu népraj zkutató-muzeológusa kifejtette: Nyíregyháza határának megművelése napi ki- és hazajárással nem volt megoldható, így egy sajátos településtípus alakult ki: a bokortanyák vagy tanyabokrok. Itt 10-15 lakóépület és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek egy tömböt alkottak a határban, körülöttük a megművelendő szántóföldekkel. A várost a bokortanyák egész sora fogta és fogja ma is körül.- A tirpák lakosság életmódja a betelepüléstől kezdve kettős volt: tavasztól őszig a bokortanyákon, télen pedig a városban laktak. Kinn csak az állatokra felügyelő cselédek vagy családtagok maradhattak. Gazdálkodásukat kezdetben az állattenyésztés jellemezte, s ezért a legeltetés idejére nyári szállásokat építettek. Az állattartás fellendülésével azonban szükségessé vált, hogy a jószágot télen is kint tartsák, s hogy az ember is egész évben kint éljen. A földművelés terjedése is hozzájárult a bokortanyák állandó népességének kialakulásához: a tirpák gazdák cselédei, majd a tirpák gazdák utódai is itt laktak. A Bokortanyák Lakosságáért Egyesület 2003-ban alakult, céljuk ébren tartani a jelen és a jövő lelkiismeretét, múltunk, őseink tetteit, hagyományait, és követni példájukat.- Az első betelepítési kísérlet óta eltelt idő velünk élő, általunk írt történelem, hiszen még állnak a sárból és vesszőfonatból készült falak, megvannak a nádfedeles tetők, a ma már tizedik nemzedék viselte, többnyire szláv eredetű, számunkra történelmi nevek. Őseink e több mint negyed évezred során megéltek itt mindent: a boldogulásukat jelentő robotot, közösségi és családi ünnepeket, tűzvészt, pusztító ragályt, nem beszélve a szokásaik, nyelvük, vallásuk, életmódjuk mássága miatti gúnyról és üldöztetésről - jegyezte meg Gyebrószki János. Az egyesület elnöke hozzátette: hogy a tirpák elnevezés már nem a gúny kifejezése hazánk távoli tájain sem, az a 260 esztendővel ezelőtt idetelepült őseinknek, és szorgalmas, takarékos, előrelátó utódaiknak köszönhető.- A bokortanyák népe - napjainkban 60 sajátos település- forma ad hajlékot és termőföldet nekik, nekünk - hatalmas tetteket vitt véghez. Összekapaszkodva, közösségükért élve és munkálkodva teremtettek maguknak és az utánuk következő nemzedékeknek templomot, majd iskolát, azaz jövőt. km-csa,pi Leküzdve minden nehézséget építették fel városukat a „szabad menetelül tót jobbágyok” A nyíregyházi tirpákok múltiáról Kujbusné dr. Mécséi Éva, a megyei levéltár igazgatóia szolgált további információkkal lapunknak. Több mint 300 család érkezett 1753-tól Békés megyéből, és sokan jöttek később a Felvidékről is. Az új lakosok átformálták Nyíregyházát. Mivel döntő többségben lettek, közülük kerültek ki a közösség ügyét eldöntő bírók, és a földesúrtól kapott kedvezményeknek köszönhetően ők váltak a legtekintélyesebb gazdákká is. Magukat szabad menetelő tót jobbágyoknak vallották. Hithű evangélikusok voltak, akik azonban II. József türelmi rendeletéig csak korlátozottan és titokban gyakorolhatták vallásukat. Sajátos településszerkezetet alakítottak ki, létrehozva a határbeli bokortanyákat. A jó piaccal bíró állattenyésztéshez a szomszédos településeken földeket is béreltek. Sokat dolgoztak, leküzdve minden nehézséget „hitből és homokból" felépítették a városukat. A Szabolcs megye közepén magyar reformátusok, katolikusok gyűrűjében élő. növekvő létszámú, felvidéki iparosokkal, sőt nemesekkel is gyarapodó nyíregyházi szlovák közösséget, amely szokásai, sajátos életmódja és helyi tájszólása miatt különbözött a más településeken élő szlovákoktól, lassan kezdték tirpákoknak nevezni. Talán a sokat tűrő, szenvedő gazdákra utal az elnevezés, talán máshol kell a szó jelentését keresni. Ennek a szorgalmas, és az evangélikus hit által is összekovácsolt közösségnek az érdemeit mutatja az a különleges és egyedi fejlődés, amelynek révén a 18. század közepén még pusztuló faluból bő másfél évszázad alatt virágzó város lett. A betelepítésnek és a folyamatos bevándorlásnak köszönhetően mint a megye legnépesebb települése, 1786-ban négy országos vásárra feljogosított mezővárosi kiváltságot kapott. Országosan különleges lett azáltal, hogy 1803-ban és 1824-ben pénzen megváltotta földesúri terheit, majd 1837- ben újabb privilégiumot kapott az uralkodótól. Ettől kezdve választottak polgármestert a város vezetőjének. A hajdani, poros Nyíregyháza a 19. század utolsó harmadában újabb látványos fejlődést tudhat magáénak: lett kövezett útja, közvilágítása, formálódott a városcentrum is, az emeletes városháza környékén a legrégebbi és legnagyobb evangélikus templom mellett újat emeltek a görög és római katolikusok, valamint a reformátusok is. Bankok létesültek, üzletek, boltok, áruházak nyíltak. Befutott az első vonat, a vasút környékén áruraktárak sorakoztak, az átutazók már szállodában szánhattak meg. Megkezdte munkáját a törvényszék, az itt állomásozó katonaság számára laktanya épült, de volt színház, fürdő és a vidéki gyermekeket is fogadó gimnázium. Mindinkább közkedveltté vált a városszéli Sóstó; 1876-ban pedig Nyíregyháza lett Szabolcs megye székhelye. A „tót ajkú" gazdák közül ekkor már sokan kiköltöztek végleg a tanyákra, nagycsaládi közösségükben sokáig őrizték még nyelvüket, szokásaikat. Amikor a tisztviselők, kereskedők, katonák egyre többen lettek a városban, mind gyakrabban lehetett magyar szót hallani, sőt, a nyelv művelésére és ápolására, a tudás közkinccsé tételére egyesületek, testületek is alakultak. Parkokat hoztak létre és szobrot állítottak mindazoknak, akiket példaképnek tekintettek: Bessenyeinek, Kossuth Lajosnak, majd Benczúr Gyulának. A köztéri alkotások sorát a sok áldozatot követelő I. világháború hőseire emlékező alkotás is gyarapította. A második világháborúban a soha vissza nem térő katonák miatt érzett fájdalom mellett el kellett szenvednie a nyíregyháziaknak a bombatámadást és több mint 1300 ember málenkij robotra hurcolását. A traumát lassan feledve a város talpra állt és azóta is folyamatosan épül, megújul. Az előrelépés, a modernizálás mellett a 21. századi városban a karbantartott építészeti emlékek, a történelmi fordulópontokra emlékeztető szobrok és emléktáblák, a város történetét feldolgozó kiadványok és a régi századokat idéző olyan rendezvények, mint a Tirpák Fesztivál is hozzájárulnak a múlt megismeréséhez, a hagyományok ápolásához. Még állnak a sárból és vesszőfonatból készült falak, megvannak a nádfedeles tetők. NYÍREGYHÁZA. - Az évenkénti mestervacsorákon a legmodernebb technológiákkal készült, legújabb ételeket és trendeket mutatjuk be, a Tirpák Fesztivál célja azonban az, hogy megismerjük a gyökereinket - mondta a megnyitón Tóthné Medved Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség regionális szervezetének elnöke, aki azt is elárulta: a szombaton bemutatott több mint negyvenféle étel nagy része a tirpákság örökségét hordozza zamatéban, de a hagyományos magyar ízekről sem feledkeztek meg. A rendezvény második napján, vasárnap pedig bográcsban és grillen készült étkek, valamint számos pálinkafőzde párlatai közül válogathattak a látogatók. Bokortanyák a határban- A tirpákok a 18. század közepétől az I. világháború végéig a Felvidékről Nyíregyházára és annak határába települt szlovák anyanyelvű népességet jelentik, akik magukat leginkább tótnak, és nem szlováknak vallják. Első nagyobb csoportjuk 1753-ban gróf Károlyi Ferenc hívására jött Békéscsabáról, Szarvasról, Mezőberényből, Orosházáról és Tótkomlósról. Evangélikus vallásúak, ez különböztette meg őket a mintŐseink a több mint negyed évezred során megéltek itt mindent. GYEBRÓSZKIJÁNOS varos Egy hitből és Ellenőrzésekre számíthatnak NYÍREGYHÁZA. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 39. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket: hétfőn Nyíregyházán és Ibrány- ban, kedden Vásárosnamény- ban, szerdán Mátészalkán és Ópályiban, csütörtökön Nyírbátorban és Nyírbogáton, míg pénteken Nyírturán és Sényőn. A NAV munkatársai elsősorban a nyugta- és számlaadást ellenőrzik. km Kelet kvíz Itt született (1851-1940) Kosutány Ignác jogász, kolozsvári és szegedi egyetemi tanár. a) Mátészalkán b) Fehérgyarmaton c) Nyírbátorban d) Tornyospálcán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön szerint fontos a hagyományok megőrzése, ápolása? Darkóné Pusztai Ágnes A hagyományok átadása fontos, hiszen azokon keresztül ismerhetjük meg a szűkebb világot, amiben élünk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az édesanyák, nagymamák igyekeznek átadni konyhai tudásukat arányaiknak. Ágoston László A magyar népi hagyományok megőrzése, ápolása a zsige- reimben van, hiszen négy évtizede néptáncolok. Az elkövetkező generációk csak úgy ismerhetik meg táncainkat, ételeinket, értékeinket, ha átadjuk a tudásunkat. M .... Nagy Andrea Gyűjtöm a régi családi recepteket, képeket, sokat beszélgetünk. Fontosnak tartom, hogy mindazt, amit a szüleimtől, nagyszüleimtől megtanultam, egyszer én is továbbadhassam a saját gyermekeimnek. Szakosné Éva Hagyományőrző vagyok, tirpák elődeink örökségét igyekszem továbbadni a fiatalabbaknak. A tánc, az ének és a tirpák ételek tesznek minket azzá, akik vagyunk, s arra törekszünk, hogy ezt gyermekeink is megértsék. ® Dr. Alban a Tirpák Fesztiválon A kilencvenes évek sztárja, a nigériai születésű svéd fogorvos-énekes, Dr. Alban adott koncertet szombaton a nyíregyházi Kossuth téren. fotó: racskó tibor Levelek 950 éves múltja előtt tisztelegtek A község vezetője a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozza. levelek. - A századi apátság 1067 körül kiadott eredeti alapítólevelében már említik Leveleket, ezért bátran kijelenthetjük, hogy a település az idén 950 éves. Jó ideje számon tartjuk már ezt a jeles évfordulót, s bő egy éve az önkormányzat képvi- selő-testülete megkezdte az előkészületeket. A magyar kultúra napján, január 22-én kezdődött az ünnepi programsorozat, gyermeknapon a legkisebbek is megemlékeztek a jubileumról, augusztus 19-20-án a történelmi egyházak hívei ünnepeltek, ma pedig a településen élők teszik ugyanezt - mondta köszöntőjében Borsodi László polgármester vasárnap délelőtt a leveleki művelődési ház színháztermében.- Sokan sokféleképpen értelmezik a múlthoz és a jelenhez fűződő viszonyunkat. Van, aki nem szeret hátranézni, a múlton rágódni, én azonban Jókai Annával értek egyet: a jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha ezt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet. Nincsen ház alap nélkül, s nem élhet a fa gyökerek nélkül. Fontos, hogy ismerjük településünk múltját, lássuk, hogy honnan jöttünk, mert úgy könnyebb meghatározni, hová tartunk. Ez az évforduló pedig nagyszerű lehetőség minderre. Kovács Sándor országgyűlési Az ünnepségen bemutatták Sípos Gergő és id. Borsodi László helytörténeti kiadványait is fotó: pusztai Sándor képviselő arról beszélt, hogy a levelekiek keresztényi hitüknek, nemzeti hovatartozásuknak, magyar nyelvüknek köszönhetően maradhattak fenn ezidáig, s feladatuk, hogy a következő ezer esztendő is így teljen el.- Az olyan összetartozó közösségek jelentik a jövőt számunkra, mint amilyen a leveleki is. Az emberek, akik ismerik, szeretik egymást, köszönnek az utcán, tudják a másik gondját, baját, örömét és bánatát. Az ilyen erős kötelékekből épül fel egy megye, egy ország, ezért nagyon fontos, hogy minden egyes település megemlékezzen a saját múltjáról, mert abból tud erőt meríteni, tanulni a hibákból, támaszkodni az erényekre - fűzte hozzá Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Prof. dr. Németh Péter, idősebb Borsodi László és Dávid József településtörténeti, valamint Sipos Gergő vetítéssel egybekötött előadása, a kitüntetések átadása és az istentisztelet után a helyi civil szervezetek és intézmények adtak műsort. km 1
