Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-19 / 219. szám
907319 2017. SZEPTEMBER 19., KEDD 8 Hazai tájakon ■u Ne feledje! nnrrrrrir Jiill/Jiii / Ml1®®® te®®»® / , mmSiSS^ mmTMarnr A nagyecsedi táncosok műsorának egyik pillanata FOTÓ: SZŰCS RÓBERT Betáncolt Nagyecsed a kulturális örökségbe Nagyecsed polgármestere pénteken vehette át az elismerő oklevelet. NAGYECSED, DEBRECEN. Keretbe foglalták a nagyecsedi táncosok a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat országos megnyitóját, amelyet az elmúlt pénteken rendeztek meg Debrecenben, a református kollégium dísztermében. A vendégek számára azért is maradtak felejthetetlenek a zárópillanatok, mert a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes és a Gyöngyszemek táncegyüttes tagjai a Bódi Família és a debreceni Szeredás együttes közös muzsikálása mellett megtáncoltattak mindenkit. S hogy miért kapott ilyen kiemelkedő figyelmet ezen a rendezvényen a nagyecsedi tánc? Azért, mert a nagyecsedi magyar és cigány tánc- hagyományok,, a höveji csipkevarrás élő hagyománya, valamint a Gandhi-intézmény került fel az idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Szorosabb együttélés A Felső-Tisza-vidék az 1950- es évektől került a magyar táncfolklorisztikai kutatások fókuszába, amelynek következtében Nagyecsed a magyar néptáncmozgalom egyik legismertebb táncos településévé vált. A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája. A táncnak köszönhetően a cigányság és a magyarság együttélése szorosabbá vált, közös nyelvként a tánc szolgált. A cigány és a magyar táncok a mai napig hatnak egymásra. A nagyecsedi közösség a magyar verbunk, a lassú és friss csárdás, a cigány szóló, a páros szóló, a botoló és a cigány csárdás tánchagyományát élteti tovább. A rangos elismerésről szóló oklevelet Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere vette át az ünnepségen.- Nagy megtiszteltetés valamennyi nagyecsedi táncosnak és a városnak ez az elismerés. A megbecsülés az elődeinknek is szól, akik ránk hagyományozták mindezeket az értékeket - mondta el érdeklődésünkre Tóth Miklós, a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes vezetője. MTI, KM Ismét téma az újjáépítés Az 1944-ben felrobbantott híd egy részlete archív fotó: m. magyar László A balsai Tisza-hídról lakossági tájékoztatót tartanak a Borsod megyei Vissen. balsa, viss. Jelentős szerepet töltött be egykoron az a Tisza-híd, amely Balsa és Kenézlő között ívelt át a folyón, hiszen összekötötte a Nyírvidéki Kisvasutat a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, vagyis köldökzsinór volt a két szomszédos megye között. A hidat végül kisvasúti és közúti forgalom számára alakították ki, s 1930. október 24-én avatták fel. A gazdasági világválság közepén nyílt meg, felpezsdítette a környék gazdaságát. A teherforgalom növekedésnek indult, új közvetlen vasúti kapcsolatok jöttek létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között. Az új hid azonban csak 14 évig állt. 1944 októberének utolsó napjaiban a hátráló német csapatok felrobbantották az átkelőhelyet. Több alkalommal is felvetődött már újjáépítése, ám konkrét lépések nem történtek. Talán most majd lesz előrelépés, ugyanis a balsai Tisza-híd újjáépítése érdekében lakossági tájékoztatót tartanak a Borsod megyei Viss faluházában szeptember 20-án 11 órakor. Először Futás Levente, a civil aláírás szervezője eleveníti fel a híd történetét, majd Katona Kiss Tamás tervező ismerteti a híd újjáépítésének tanulmánytervét. A híd társadalmi szerepéről és fontosságáról Somogyi Szilvia, Balsa polgármestere is elmondja gondolatait, míg a gazdasági szerepét kenézlői, timári, gá- vavencsellői vállalkozások vezetői elemzik. A rendezvény résztvevői a kormányzati előkészítő munkáról, az újjáépítés lehetőségeiről is hallhatnak tájékoztatást. km Emléktáblát kapnak Tiszarád lelkipásztorai A tiszarádi református templom FOTÓ: KM tiszarád. Hálaadó istentiszteletet rendez a Tiszarádi Református Egyházközség Presbitériuma szeptember 23-án, szombaton 10 órától a helyi református templomban, hogy megemlékezzenek a templom fennállásának 90. évfordulójáról, hálát adjanak a reformáció 500 évéért, s hogy emléktáblát állítsanak a Tiszarádon szolgáló lelkipásztoroknak. Az egyházi szertartáson igét hirdet dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházközség püspöke. A tiszarádi református templomot 1926-ban építették. A templom észak-déli fekvésű, déli homlokzata előtti tornya 35 méter magas, belső tere 9,5 méter x 20 méteres, 380 ülőhelyes. km hirdetés
