Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-12 / 213. szám

2017. SZEPTEMBER 12., KEDD KELET Forró nyarak, nagyobb viharok jönnek A szakemberek szerint a jövőben drasztikus változásokkal számol­hatunk. NYÍREGYHÁZA. Minden idők második legintenzívebb at­lanti-óceáni hurrikánja söpört végig a napokban a Szélcsen­des-szigetek, a Nagy-Antillák és a Bahama-szigetek térsé­gén, valamint az Egyesült Ál­lamok délkeleti részén. Flo­rida déli és középső vidékein több mint hat és fél millió em­bert evakuáltak az Irma névre keresztelt hurrikán miatt. Elfogyna a vihar ereje- Itt, a Kárpát-medencében nincs mitől tartanunk - szö­gezte le mindjárt dr. Dohány Zoltán főiskolai docens, a Nyíregyházi Egyetem nyugal­mazott tanára, amikor arról faggattunk, hogy bennünket elérhet-e akár csak hasonló pusztítás, mint a Kaliforniá­ban élőket.- Trópusi viharokról be­szélünk, azok pedig nem ala­kulhatnak ki akárhol, csak trópusi óceánok fölött, az Egyenlítő közelében. Az Irma hurrikánhoz hasonló korábbi viharok Afrika partjaitól nem túl távol keletkeztek, és forgó mozgásuknak köszönhetően sodródtak át az Atlanti-óceán keleti medencéjéből a nyu­gatiba, vagyis szubtrópusi területre. Ezeket hol tájfun­nak, hol mauritiusi orkánnak nevezik, attól függően, hogy a Csendes-óceán vagy az In­diai-óceán fölött keletkeznek. Egy ekkora forgó vihar akkor sem tudna elérni hozzánk, ha valamilyen csoda folytán elindulna felénk, mondjuk az Indiai-óceán irányából. Az energiája szép lassan föl­emésztődne a súrlódástól.- Hazánkban egyébként ré­gen is kialakultak szupercel­lák, csak ma gyakrabban hal­lunk róluk. Ezek viszont kis léptékűek, az erejük annyiban különbözik egy hurrikánétól, mintha egy teherautó erejét akarnánk összehasonlítási egy háromkerekű bicikliével. Az azonban tény, hogy a globális felmelegedés következtében a Kárpát-medencében is egyre szélsőségesebbé válik az időjá­rás. Drasztikus változásokra is számítanunk kell a közeljövő­ben: nem lesznek átmenetek az évszakok között, minden nyár nagyon forróvá válik, és egyre többször kell számíta­nunk olyan nagy energiájú viharokra, amelyek kis sávban fognak pusztítani. Ám még ezek is kis, lokális képződmé­nyek maradnak a tájfunokhoz, orkánokhoz és hurrikánokhoz képest - tette egyértelművé dr. Dohány Zoltán. Osztályba sorolt települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságát elsősorban az ár- és a belvizek veszélyez­tetik. A nagy folyóink, így a Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna veszélyeztette terü­leten több mint 200 ezer em­ber él - kezdte helyzetelem­zését Gyenge László tűzoltó alezredes, megyei polgári vé­delmi főfelügyelő.- Ezt a helyzetet fokozza, hogy a folyók vízgyűjtő te­rületének nagyobb része a határainkon túl található, és az esetlegesen kialakuló ár­hullám rövid idő alatt eléri a magyar határt. Az elmúlt években az egyre korszerűbb modellezési módszereknek köszönhetően tisztában va­gyunk az egyes területek veszélyeztetettségével. A szakemberek felkészítik a polgármestereket, jegyzőket és a települések közbizton­sági referenseit, ugyanis ők azok, akiknek a védekezést irányítaniuk kell. Hasonlóan fontos a lakosság felkészíté­se, mert ez a pánik megelő­zésének az egyik hatékony eszköze - hangsúlyozta az alezredes. Megyei és települési tervek- Minden településnek van ve­szélyelhárítási terve, valamint elkészültek a leírások, melyek rögzítik azokat a lényeges feladatokat, amiket egy eset­leges kitelepítés vagy befoga­dás során végre kell hajtani. Emellett rendelkezünk me­gyei összesített tervvel is. A megyében tizenkét I-es, száz- hatvankét Il-es és ötvenöt III- as katasztrófavédelmi osztály­ba sorolt település található, amelyek közül az I-es a legin­kább veszélyeztetett.- Míg korábban a háborúk, napjainkban a természet hor­dozza a legtöbb kockázatot, így az óvóhelyek fenntartá­sa nem volt indokolt - ezek mostanra kikerültek a ka­tasztrófavédelmi rendszer­ből. Veszély esetén a reagálás megtervezésekor a helyi és a távolsági védelem jöhet szó­ba. Előbbi értelemszerűen a helyben szervezett védelmet jelenti, az utóbbi során pedig a kritikus területen tartózko­dókat mentjük ki a veszélyez­tetett övezetből. km-bm, mj A csapadék­víz-elvezetés egyre több gondot fog okozni a jövőben. VÉGH JÓZSEF Amiben jobban állunk még az amerikaiaknál is- Egy komolyabb időjárási ha- vária esetén az első gondunk az, hogyan vezessük el a csa­padékvizet a háztól, házról, s utána ezt a vizet még be kell fogadnia a közműhálózatnak- kezdte csokorba szedni Végh József, a megyei építészkama­ra elnöke mindazt, mire gondol először egy építész a viharok kapcsán. - A csapadékvíz-el­vezetés egyre több gondot fog okozni a jövőben is. Újabban a műszaki gyakorlat része, hogy valamilyen mértékben kötele­ző a felesleges esővíz vissza­tartása. Ilyenkor letelepítenek egy hatalmas tárolót, ami fel- töltődésig visszatartja a vizet, néhány órányi haladékot adva a közműveknek. A külső ví­zelvezetéshez a legbiztonsá­gosabb a csatornázott magas tető, a lapos tetőknél pedig úgy oldják meg a problémát, hogy vésztúlfolyókat szerel­nek. Ezáltal elkerülhető, hogy egy lapos tetős csarnok fedése a nagy súly alatt beszakadjon. Ma már az EU a tartószerkeze­ti tervezésre vonatkozóan is fogalmaz meg szabályokat, és nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a szél ne vigye le a tetőt s az épület ne dőljön ösz- sze. Mi e tekintetben jobban állunk az amerikaiaknál: ná­lunk nem annyira elterjedtek a szerelt szerkezetű épületek, a szilikátbázisú falazott háza­ink és a négyzetméterenként 36-45 kilogrammot nyomó kerámia- és betoncserepeink is jobban helytállnak egy vi­harban. Másfelől a mi építési szokásaink és gyakorlatunk, a hagyománytisztelő techno­lógiáink nagyobb biztonságot nyújtanak, ami nem jelenti azt, hogy ne kellene felkészül­nünk az egyre durvuló időjárá­si viszonyok „áldásaira”. Röviden őrizetben. A helyi rendőrka­pitányság járőrei vasárnap Vásárosnaményban elfogtak egy 29 éves férfit, aki ellen a Vásárosnaményi Járásbíróság elfogatóparancsot adott ki, mivel egy korábbi tárgyalá­son nem jelent meg. A rend­őrök a férfit őrizetbe vették. magas koncentráció. Kigyul­ladt egy gázüzemű átfolyós vízmelegítő vasárnap délután Vásárosnaményban. A tulaj­donosnak sikerült eloltania a lángokat. A vásárosnaményi önkormányzati tűzoltók a szellőztetés után is magasabb gázkoncentrációt mértek, ezért hat embernek kellett el­hagynia az otthonát. ÉGETT A SZEMÉT. Egy köbmé­ternyi kommunális hulladék gyulladt meg vasárnap este egy elhagyatott tiszavasvári telephely udvarán. A város önkormányzati tűzoltói vízsu­gárral és kéziszerszámok segít­ségével oltották el a lángokat. nem történt. Kelet kvíz A település nevének előtagja a Tisza folyóra, míg utótagja valószínű, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal. a) Tiszaszalka b) Tiszavid c) Tiszavasvári d) Tiszalök A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: ön szerint Magyarországon kell tartani nagyobb természeti katasztrófától? ■ Fő az egészség Japán nagyvárosaiban már fel sem tűnik, nálunk még szokat­lan, ha valaki maszkkal védi az egészségét a benzingőzös belvárosi forgalomban kerékpározva. fotó: racskótibor áJR« Ar __ TT Iwli m E Még egy kis nyár A gyerekek jókedvűen sétáltak hétfőn a szökőkút- ban, élvezték a napsugara­kat. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Visszavonulót fújt a parlagfű is NYÍREGYHÁZA. Az átvonuló hidegfrontot kísérő csapa­dék hatására az elkövetkező napokban a parlagfű pol­lenkoncentrációja várható­an jelentősen mérséklődik. A csalánfélék virágporának mennyisége továbbra is ala­csony-közepes marad, míg az üröm, a libatop-, a kender-, a pázsitfűfélék és az útifű pol­lenje jellemzően alacsony kon­centrációban van jelen. Elő­fordulhat még egy-egy szem a lórom, valamint a ciprus- és tiszafafélék virágporából is. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően köze­pes-magas szintet ér el - írja az Országos Közegészségügyi Intézet pollenjelentésében. KM Az Ovi-Zsaru program segítségével a gyere­kek játékosan tanulják meg, hogyan ne legye­nek áldozatok. nyíregyháza. Ebben az esz­tendőben is elindult az Ovi-Zsaru bűnmegelőzési program a nyíregyházi Tün­dérkert Keleti Óvoda Ligeti Tagintézményében - tájékoz­tatta lapunkat a megyei rend­őr-főkapitányság sajtóosztá­lya a napokban. Az Ovi-Zsaru játékos, figye­lemfelkeltő, érdekes, párbe­szédre törekvő prevenciós program, amit főként nagy- csoportos óvodások részére dolgoztak ki a szakemberek bűn- és baleset-megelőzési témában. Célja a gyermekek áldozattá válásának megelő­zése, biztonságérzetük erő­sítése és annak elősegítése, A programot óvodások részére dolgozták ki fotó: police.hu hogy szükség esetén tudja­nak és merjenek segítséget kérni a rendőrtől. Könnyen megértik Szeptember első hetében Pre- kupné Potor Hajnalka rendőr főtörzsőrmester tartotta az első foglalkozást, amelyen a kézbábok segítségével bemu­tatta a rendőröket és a ható­ság munkáját. Az interaktív foglakozáson az előadó segí­tői Rendőr Robi, Rosszcsont Ricsi és Rosszcsont Rozi, akik a gyerekek számára feldol- gozhatóbbá és érthetőbbé te­szik az átadott ismerteket. KM Csáki Katalin Én nem hiszem, hogy Magyarországot valaha is nagyobb katasztrófa sújtaná. A kontinensnek ez a szeglete biztonságos hely, nem félek attól, hogy ez belátható időn belül megváltozhat, legföl­jebb elver bennünket a jég. Graholy Dávid Nem tartom kizártnak, hogy előbb-utóbb itt is számolni kell nagyobb katasztrófahely­zetekkel. Egyébként pedig minden álmom, hogy egyszer Floridában is élhessek, és ettől még a hurrikánok sem tudnák elvenni a kedvemet. Piltmann Gergely Sem az ország klímája, sem a fekvése nem indokolja, hogy ilyen katasztrófa előfordul­jon, Magyarország biztonsá­gos hely. A klímaváltozásra fogják, ha egy nagyobb vihar kerekedik, de szerintem voltak ilyenek régen is. Kővári László Nyíregyházát azért szeretem, mert egy biztonságos régió része. Az ország távolabbi helyeiről hallottunk már kisebb földrengésekről, nagyobb viharokról, de itt se árvíz, se hurrikán, és remél­hetően soha nem is lesz. Újra szolgálatba állt Rendőr Robi, Rosszcsont Ricsi és Rozi

Next

/
Thumbnails
Contents