Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-04 / 180. szám
2017. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK KIÚT Csodás panoráma nyílik Reykjavíkra és környezetére a Hallgrímskirkja tornyából. Az evangélikus templom - Izland legmagasabb épülete - a város szinte minden pontjáról látható Izland egyetlen vasútvonalának emlékét őrzi a gőzös a főváros kikötőjében A Seljalandsfosst körül is járhatja, aki nem fél az elázástól Gleccserekbe botlunk lépten-nyomon Izland: Az időjárás és az árak csöppet sem barátságosak, mégis pompás Izlandon turistának lenni. IZLAND. Holdbéli táj. Már a repülőtérről a főváros felé buszozva fogadásokat kötöttünk, nyolcfős társaságunkban hányszor hangzik majd el ez előbbi szókapcsolat az Izlandon töltött néhány nap alatt. Az összesítés végül elmaradt, ám kétségtelen: a végtelen lávamezők és egyéb különleges felszíni formák láttán nem volt nehéz elcsépelni. Nyíregyházányi főváros Az Atlanti-óceán északi részéből kiemelkedő sziget turisztikai vonzerejét legfőképpen vulkanikus eredetének köszönheti, földművelésre alkalmas területet vagy erdőt viszont alig találni. Az ország 103 ezer négyzetkilométernyi területéből 12 ezer gleccser, 3 ezer tó, 11 ezer lávamező, 4 ezer sivár homok, 52 ezer egyéb terméketlen terület. A terméketlenség következtében a népsűrűség mindössze 3,1 fő négyzetkilométerenként (hazánkban 110), s mivel az ország szinte mindenből behozatalra szorul, az árak - magyar szemmel - nagyon magasak. Egy pékségben különösebb erőfeszítés nélkül hagyhatunk 15 ezer forintnyi koronát, ezért nem is mélyedtünk el a helyi gasztronómiában, kivéve persze a az ezer foss országa FOTÓK: A SZERZŐ A Jökulsárlón gleccserlagúna és a kétéltű turistaszállító sörválasztékot, amit röviden is könnyű jellemezni: rossz. A világ legészakibb fővárosát nagyjából annyian lakják, mint Nyíregyházát, az izlandi parlament épülete számos megyénkbeli kastély mögött elbújhat. Reykjavik (a városnévjelentése: füstös öböl) közel fekszik az északi sarkkörhöz, ezért a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, nyár közepén ugyanakkor nem sötétedik be - ez jól jön városnézéskor, az elalvást viszont megnehezíti. Káprázatos jégvilág A szigetország annyi látnivalót tartogat, hogy a fővárosban nem időztünk sokat, egy nap alatt megnéztük a nevezetességeket. Mindeközben csak a tájékozódás okozott némi nehézséget, az izlandi nyelv ugyanis annyira hosszú és bonyolult szavakból épül fel, hogy az átlagos turista csak az utca- és egyéb földrajzi nevek kezdőbetűjét képes megjegyezni. A települések szinte kizárólag a parton találhatók, mivel az ország belseje lakhatatlan, kopár vidék, ahol legfeljebb terepjáróval lehet közlekedni. Az óceán mellett haladva viszont mindig van mit nézni: hegyek, gleccserek, vízesések sorakoznak, ameddig a szem ellát. Az utóbbi végre izlandi nyelven is könnyen megjegyezhető: foss. Miután útba ejtettük a Skógafosst, a Gullfosst és Seljalandsfosst, utunk fénypontja következett: a Jökulsárlón gleccserlagúna. A környék rengeteg madár otthona, a víz tele van hallal, ami odavonzza a fókákat. A turisták tömegeit kétéltű járművekkel viszik körbe, a jegypénztárban pedig egy magyar lány fogadott bennünket. A gejzírek névadója Izlandon könnyen hozzáférhető a geotermikus energia, ez abból is látszik, hogy lépten-nyomon szökőforrásokba botlunk. Ezek közkeletű neve az izlandi Geysirtől származik, amely a mi utazásunk méltó befejezéséül is szolgált. HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyi§kelet.hu Fekete homok az Atlanti-óceán partján Minden szökőforrás névadója, a Geysir kitörése
