Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-25 / 198. szám
901768 2017. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK 8 Kiskert KELET A nyár végén kezdődhet a kerti dugványozás nyíregyháza. Rengeteg pénzt spórolhat az, aki időt szán a kerti növények szaporítására. Egy-egy ágat a szomszédok és ismerősök kertjéből is el tudunk kérni, így ingyen bővíthetjük a növényrepertoárt. A dugványozás a legegyszerűbb szaporítási eljárások egyike, amelynek nyár végén van itt az ideje. Az ilyen módon szaporítható évelő növények első kis hajtásait most kell ültetni ahhoz, hogy azok az ősz végéig megerősödjenek. Először ki kell választanunk azokat a vesszőket, amelyek alkalmasak a darabolásra, majd a gyökereztetésre. (Legkönnyebben a fűzfafajták és az aranyvessző ered meg, így ezekkel érdemes legelőször próbálkozni.) Az ideális vesz- sző nem túl zsenge, de nem is túl fás, tehát egy erős, fiatal hajtást válasszunk! Ezt vágjuk fel olyan (kb. 6-10 cm-es) darabolja, amelyeken legalább két rügy (helye) van. Rügy alatt vágjuk el, mert ott bújik majd elő a gyökér. Csak a vesz- sző tetején hagyjunk egy-két levelet, az alsókat távolítsuk el! A legegyszerűbb homokkal (és/vagy tőzeggel) megtölteni az ültetőtálcákat, és abba beleállítani a vesszőket. De a gyökeresedés elősegítésére használhatunk hormonkészítményeket is. Ezután mindig tartsuk nedvesen a talajt, egészen addig, amíg a növények teljesen megerősödnek és kiültethetők lesznek! Néhány nyári dugványozással szaporítható növény: aranyvessző, muskátli, fuk- szia, leander, levendula, rozmaring és számos évelő díszcserje. HAZFORUM.HU A muskátli is szaporítható dugványozással illusztráció: ékn Kvízmegfejtés A község szülötte Balkányi Szabó Lajos 1823-1889 és nótaköltő. neves népregeszerző b) Nyírmihálydi Ez nem egy szakállas tréfa FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Szinte minden kerti talajban jól érzik magukat a szakállas íriszek. nyíregyháza. A szakállas íriszek az íriszvilág pompás királynői, pazar, 15 centiméter átmérőjű virágokkal, melyek esetenként a 70 centiméternél is magasabb száron nyílnak, a színskála minden színében előfordulnak hihetetlen színkombinációt és mintát produkálva - kezdte a virág szaporításának és ültetésének részletezését Hajzer Judit. Eszerint a szakállas írisz májusban nyílik, a.legvirágosabb időszak a május közepe. Hajzer Judit úgy véli, akinek csak egy icipici vénája is van a virágokhoz, a kerthez, azt az első virágzás végérvényesen és visszavonhatatlanul elvarázsolja, lebilincseli.- Mint vágott virágok is megállják a helyüket. A reggeli órákban, bimbós állapotban szükséges levágni a tartósság és a szállíthatóság miatt. Rendszerint a vázában minden bimbó kinyílik, és mivel a bimbók nem egyszerre nyílnak, így vázában a virágzás 10 napig is eltarthat. Az elnyílt virágokat a kertben- Szép szabályos formában ültessük úgy, hogy mindig elöl legyen a rizóma, hátul a levél, és ne temessük túl mélyre, a rizóma 50 százaléka kerüljön csak a talajba, mert kell, hogy süsse a töveket a nap. A gyökereket függőlegesen helyezzük a talajba, hisz ezzel kapaszkodnak, a A különféle íriszek feldobják a kertet is és a vázában is naponta leszedjük, egyszerűen kitörjük, mert némelyikük csepeghet, foltot hagyhat. A szárakat elvirágzás után a talaj fölött kitörjük - sorolja a praktikus tanácsok sokaságát a növénytermesztésben is járatos szakember, majd hozzátette: levelek pedig merőlegesen álljanak a rizóma fölött! így lesznek könnyen kezelhető, szép sorok a kertünkben. Ültetés után már öntözést nem igényelnek. A sok csapadékra érzékenyek, ezért csak nagy szárazságban öntözzünk, hetente egyszer - emelte ki Hajzer Judit. hazánk éghajlati adottságai lehetővé teszik a magas, szakállas nőszirom termesztését. Magyarország július-augusztus hónapjára jellemző napi hőmérsékletnek elsősorban a rizómák beérése szempontjából van különös jelentősége. Ha megfelelően beérett a rizóma, a legkeményebb telet is elviseli, sőt a késő tavaszi fagyok sem károsítják számottevően a nősziromállományt.- Szinte minden kerti talajban jól érzik magukat. Nagyon fontos, hogy a területet, ahova ültetjük a növényeket, naponta legalább 6 órán keresztül süsse a nap. A kemény, kötött talaj javítására durva szemcsés homok használható, de a komposztföldet igen meghálálják. Az ideális pH-érték az íriszek számára 6,8 de ebből a szempontból az íriszek nem érzékenyek - fogalmazott lapunknak Hajzer Judit,akitől megtudtuk azt is: a szakállas íriszek esetében nagyon fontos a talaj-előkészítés. A kijelölt területre kiszórjuk a földdé érett istállótrágyát, komposztot vagy káli-szuper műtrágyát és bedolgozzuk a talajba. Utána jól belocsoljuk és akár a következő nap el lehet kezdeni az ültetést. Szebb virágzásért- A tövek osztását, átültetését célszerű háromévenként elvégezni a szebb virágzás érdekében. Erre legalkalmasabb a július, augusztus, szeptember hónap. Ekkorra már beérnek a rizómák, amelyeket leválaszthatunk éles késsel, ásólapáttal, vagy az egész tő kiásásával és szétválogatásával az anyanövényről. Az ajánlott sortávolság 80-100 centiméter, a tőtávolság 20-30 centi legyen! Ha szép tömött állományt akarunk, akkor lehet két sort egymás mellé ültetni 30 centiméteres sortávolságra, de a kezelhetőség miatt a következő sor már 80-100 centi legyen! A leválasztott egyedek leveleit az egyhar- madára kurtíthatjuk, ha nagyon hosszú a gyökerük, akkor abból is levághatunk egy keveset. km-tg A tövek osztását, átültetését célszerű három- évenként elvégezni. HAJZER JUDIT Kell nekik a napsütés mmíMm Jegyek válthatók a Móricz Zsigmond Színház Szervező- és Jegyirodájában, Nyíregyháza, Országzászló tér 6. Te!.: 42/507-006,42/507-007; Nyitva: hétköznap 9-17 óráig, valamint kezelési költség nélkül a moriczszinhaz.jegy.hu és a www.vidor.eu oldalakon. nyíregyháza, 2017. AUG. 25. - SZEPT. 2. A HERNER FERIKE FATERJA groteszk komédia Szeptember 1. péntek 19 óra Nagyszínpad Mit érdemes még ebben az időszakban vetni? Főzőhagyma fotók: internet Nem mindenféle hagymát lehet ilyenkor vetni, de ha április/májusban szeretnénk friss főzőhagymát vagy júniusban pórét enni, akkor annak most kell elvetni a magját. Ezeket magról vetjük, vagyis most nem a dughagymázás ideje van. Ha főzőhagymát szeretnénk, akkor válasszuk a Fertődi Ezüstfehéret, pórénak pedig a Tétényi Áttelelőt! Habár lehet őket közvetlenül a földbe is vetni, én nem ezt javaslom: vessük őket cserépbe, majd csírázás után néhány héttel, tehát kb. október közepén ültessük őket ki sorokba! A sorokat hagyjuk egymástól távolabb, mint szoktuk, mert tavasszal a sorok közé tudjuk vetni szintén sorokba a sárgarépát, amit így a hagyma megvéd majd a károsítóktól. A hagyma kiültetésekor póré esetében egyesével, a fejesedő hagyma esetében pedig hármasával ültessük őket ki úgy, hogy lyukat fúrunk a földbe, abba tesszük a hagymát, de azt nem betemetjük, hanem vízzel felöntjük, hogy a hagyma feje körül iszapolva legyen a föld. Ez segít majd, hogy a fejek könnyebben fejlődjenek. A kis hagymák sem fognak megharagudni érte, ha szalmával védjük őket a durva fagyok ellen. Lóbab Az áttelelő borsó vetése is mostanában van. Ez a borsó kihajt, pár centire megnő, majd a telet végigdacolja (-20°C-ig bírja), és utána nagyon korán virágba borul és terem. Nem haragszik meg persze, ha kap egy kis szalmás/fóliás borítást télire, mert ha nincs hó, akkor nagyon hideg tud lenni. Mivel borsó, így pillangós virágú, azt pedig ugye mindenki tudja, mennyire fontosak a pillangósok a vetésforgóban. Emellett ismételten nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a talaj fedve és kötve van télire, így nem tudja a szél és az esetleges nagyobb csapadék tönkretenni. Ugyanakkor a borsó nem vesz ki túl sokat belőle, sőt inkább hozzáad. Az áttelelő borsónál leírtak alkalmazandóak a lóbabnál is, a lóbab áttelel, pillangós, védi és táplálja a talajt, termése pedig kiváló fehérjeforrás és ízletes csemege. Még egy érv szól amellett, hogy lóbabot ültessünk: azt biztosan nem találunk sem a boltban, sem a piacon, mivel nálunk nem divat. Pedig párolva, áttörve, pici vajjal, frissen őrölt borssal és mentalevéllel fűszerezve bármely natúr vagy sült hús kiváló körete lehet. Madársaláta A madársaláta egyike azoknak a növényeknek, amik őszi vetésnél tavasszal először állnak készen a szedésre, és így ideális megoldások az angolok által „hungry gap’’-nek nevezett időszak átvészelésére (az az időszak március vége-április eleje táján, amikor az első vetés még nem terem, de a vitaminkészletek már lemerültek, és az emberek már nagyon ki vannak éhezve a friss zöldre). Emellett a madársaláta remek vitamin- és ásványianyag-forrás, igénytelen, könnyen termeszthető növény. Ilyenkor kell elvetni azokat a salátákat, amik hidegben is jól fejlődnek, mint pl. a Meraviglia d’lnverno fajtát. Ezeket is érdemes palántáz- ni. A néhány leveles palántákat megfelelő távolságra kitesszük (kb. 25*25-ös helyet adva, figyelve arra, hogy a tő ne kerüljön a talajszint alá, mert az gátolja a növekedést/fejesedést), majd szalmával vagy fóliával védjük őket a hidegtől. Figyeljünk arra, hogy a salátát hosszabb szárazabb időszakok esetén ilyenkor is kell locsolni valamelyest, mert a növekedése csak nagy hidegben áll le. Ne hagyjuk abba a gyomlálást! A mulcsolás is nagyban megkönnyíti dolgunkat. NYÍREGYHÁZA. A gyomlálást most sem szabad abbahagyni, hisz az elhanyagolt kertet nehezebb később rendbe tenni. A palánták is beérik kevesebb vízzel, ha nem kell gyomokkal osztozni azon. A mulcsolás is megkönnyíti dolgunkat. Ha levágott fűkaszálékkal rendszeresen fedjük a talajt a sorok között és a nagyobb növények tövénél, a gyom is lassabban tör majd elő. km © www.kelet.hu Digitális Kelet. Hírek, fotók, bárhol, bármikor.
