Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-23 / 196. szám

2017. AUGUSZTUS 23., SZERDA KELET Sä mm Rendszerváltás az építésügyben A nyíregyházi települési arculati kézikönyv ezernyi jó példával szolgál illusztráció: sipeki Péter A szabályozás lehetővé teszi, hogy a közössé­gek hatékonyan óvják meg és fejlesszék a kör­nyezeti kultúrájukat. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A településképi arculati kézi­könyvek a lakosság bevoná­sával készülnek, feltárják és bemutatják a településeken belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jel­lemzőit és értékeit, javaslatot tesznek a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. Augusztus 17-e volt a javas- lattételi, véleményezési határ­ideje Nyíregyháza települési arculati kézikönyvének, ame­lyen most már az utolsó simí­tásokat végzik a szakemberek.- Minden nyíregyházinak készítjük a kézikönyvet. Az a cél, hogy esztétikusabbá, em­beribbé, hangulatosabbá tud­juk alakítani a környezetünket - mondta Veres István. - Ti­zenkét területre osztottuk be a várost; kollégáim több ezer fényképet készítettek és vá­logattak át, így területenként a jó példák ösztönző erejével mutathatjuk meg az építte­tőknek, tervezőknek, hogyan járjanak el a környezet kialakí­tásánál - tette hozzá a megye- székhely főépítésze. Megőrzik az arculatot Ibrányban is gőzerővel dol­goznak az arculati kézikönyv elkészítésén - tudtuk meg a város polgármesterétől, Be- rencsi Bélától, aki elmondta lapunknak, hogy 90 százalék­Jelentős vál­tozásra nem kell számí­tani a szabá­lyozásban. BERENCSI BÉLA ban már össze is állt a doku­mentáció.- A kész anyagot még nem kaptuk meg, de a városter­vezőnk előtt már csaknem teljesen összeállt a kép. A dokumentációt Végh József nyíregyházi irodája készíti el, ugyanis évek óta ők látják el a városunk főépítészi teendőit. Az évtizedek során kialakult településszerkezethez nem kí­vántunk hozzányúlni, jelentős változásra a korábbi évek sza­bályozásához képest nem kell számítani. Az előző régiós fő­építész is felhívta a figyelmün­ket korábban, hogy érdemes megőrizni Ibrány keskeny ut­cákkal jellemezhető arculatát.- Minderre azért volt szük­ség, hogy valamiféle rendszer legyen a településfejlesztés­ben, a jogalkotó nyilván azt szerette volna, hogy inkább a vidékre, a kisvárosokra, a kisebb településekre jellem­ző arculat váljék irányadóvá. Korábban nagy divatja volt a lapos tetős, emeletes épüle­teknek, a városokban egész körzeteket alakítottak ki ilyen módon, s ezt is szerették vol­na visszaszorítani - mondott példát is a településvezető. Zárásképpen hozzátette, hogy a Belügyminisztérium egymillió forintos költségve­tési támogatást adott a kézi­könyv elkészítéséhez, s mivel sikerült a tervezővállalattal is jó megállapodást kötniük, csak elhanyagolható mérték­ben kerül majd többe az elvég­zett munka a településnek.- Az építész- és mérnök­szakmák miniszterelnökség­A Miniszterelnökség Építé­szeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a közelmúlt­ban Nyíregyházán tartott to­vábbképzést Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar településvezetőinek, főépí­tészeinek és az építészkama­rák tagjainak a településkép védelméről szóló törvény végrehajtásával kapcsolat­ban. Dr. Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­hez tartozó helyettes állam- titkársága, valamint a szakma évek óta foglalkozik az épí­tésügyi bürokrácia csökken­tésének lehetőségeivel. Ez az intézkedési tervben tizenhét témakört ölel fel. Ezek egyi­ke a TAK, azaz a települési arculati kézikönyv, melyet jó ötletnek tartok - fogalmazott Végh József, a Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Építész Kamara elnöke.- Amikor a közelmúltban a Magyar Építész Kamara me­gyei Kormányhivatal főigaz­gatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy közös érdekünk a magyar telepü­lések jellegzetes és értékes építészeti, arculati értékeinek megóvása. Kótai Csaba, a kormány- hivatal állami főépítésze ki­emelte: a „Korszerű építés­ügy - minőségi építészet” jelmondat érvényesítése ér­dekében a törvény lehetővé gyei vezetőit a Parlamentben fogadta Lázár János minisz­terelnökséget vezető minisz­ter, Csepreghy Nándor állam­titkár és Füleky Zsolt helyettes államtitkár, természetesen egyebek mellett a kézikönyv is szóba került. Ennek van egy kötött tematikája: polgármes­teri köszöntő, bevezető, a te­lepülés örökségének bemuta­tása, a helység struktúrája, és utána következnek az ajánlá­sok a jó példákkal. A TAK-ban szereplő vázlat után készül el a településképi rendelet. Pozitív újítás- Mivel közeleg az októberi határidő, és korántsem min­den település látott hozzá a kézikönyv elkészíttetéséhez, az időpontot alighanem ki­tolják az év végéig. Minden­képpen pozitív a kicsengése ennek az újításnak, hiszen átfogó képet kaphatunk az ország településeinek jelen­legi és tervezhető arculatáról- mondta végezetül Végh Jó­zsef. KM A határidőt alighanem kitolják majd az esztendő végéig. VÉGHJÓZSEF teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban ha­tározza meg mindazon kö­vetelményeket, amelyeket a településkép védelme ér­dekében támasztani kíván. Ezzel öt önálló - sokszor ne­hezen alkalmazható - önkor­mányzati rendelet és a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezései kerülhetnek egy rendeletbe - olvasható a kormányhivatal honlapján. Rendeletek, szabályzatok összevonása Ők is szívesebben pihennének szenteste napján... A kereskedelemben dolgozóknak is járna a pihenés fotó: thinkstock Aláírásgyűjtést kezde­ményeztek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáért - van rá esély. NYÍREGYHÁZA. Zöld utat kapott a Kúriánál az a népszavazás kiírását megelőző aláírásgyűj­tés, amelyet egy magánsze­mély (Bíró Zoltán) indított el azért, hogy szenteste napja munkaszüneti nap legyen. Régi vágyuk teljesülne Az aláírásgyűjtés élére állt a Magyar Szakszervezeti Szö­vetség, amelynek a Kereske­delmi Alkalmazottak Szak- szervezete (KASZ) is tagja. Összesen 200 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy a népszavazást kiírják. Az alá­írásokat novemberig lehet majd gyűjteni, a szervezett keretekről a kereskedelmi ágazatban a KASZ gondosko­dik.- A kereskedelemben ka­rácsony előtt nagy a hajtás. Vannak, akik még december 24-én délelőtt szerzik be az ünnepi menü hozzávalóit, a boltok pedig 14 óráig tartanak nyitva. A dolgozók közül szin­te senkit nem engednek ilyen­kor szabadságra. A szakszer­vezet részéről azt gondoljuk, hogy a kereskedelmi munka- vállalóknak is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a csa­ládjukkal együtt készüljenek az ünnepre, sőt a kereskedel­mi munkavállalók nyolcvan százaléka nő, többségükben családanyák, akikre otthon, a háztartásban is megnöveke­dett feladatok hárulnak ebben az időszakban. Az idei év különleges- Éppen ezért a boltokban dolgozók régi vágya teljesül­ne, ha sikerülne elérni, hogy december 24-én ne kelljen dolgozniuk - mondta el a Kelet-Magyarország érdeklő­désére Buday Pálné, a Keres­kedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének alelnöke. A tizenkét tagú Nemzeti Választási Bizottság hitele­sítette a népszavazásra irá­nyuló kérdést, mely így szól: „Égyetért-e ön azzal, hogy december huszonnegyediké munkaszüneti nap legyen?” Érdekesség, hogy az idén de­cember 24-e vasárnapra esik, így sokan egyébként sem dol­goznának. KM-LTL A kereske­delemben karácsony előtt nagy a hajtás... BUDAYPÁLNÉ Nézőpont Dankó Mihály Bennünket szolgáljon! Nemrégiben hosszabb kirán­dulást tettem Szatmárban, azokat a régi, patinás telepü­léseket kerestem fel, amelyek szívet melengető emlékeket idéztek fel bennem. Azon irodalmi, tárgyi és építészeti csodákat néztem meg újra, melyek oly tisztán és szeré­nyen hirdetik: az itt élt em­berek alkotásai nem koptak meg még ma sem. Bejárva a falvakat tapasztalhattam, valami azért megváltozott, s nem csak ott. (Ugyanezt érzékeltem egy-egy zempléni kirándulásomon is.) A kör­nyezet, a települések arculata más lett. Modern világunk alkotásai mellett egy kicsit az elmúlás is eluralkodott. A régi porták nagy része elnéptelenedett, üresen, az enyészetre várnak, vagy esetleg az új gazdáik sem iga­zán törődnek velük. Sajnos, azok a bizonyos külterületre szorult „telepek” sem vetnek jó fényt a lakóhelyre. A faso­rok, a rétek sem ugyanazok, mint régen. Hiányoznak a tehéncsordák, a juhnyájak. A szabályozottság mellett itt is fel-felüti fejét a pusztulás. A fejlődés töretlen vidéken is, el kell ismerni, de „attól függ minden, hogy milyen a gazda” hallom a magya­rázatot. Bizony, ez így van mindenhol. S talán nem vé­letlen a településeknél az új arculat megválasztása, a jövő útjának kijelölése. Az értéke­ket meg kell őrizni! Tudom, a múlt nem „betonozható be”, de szépségre lehet építeni. S nem kell mindent lerombolni az új megalkotásához sem. Persze, az uniformizálást is jó lenne elkerülni, hisz nem lehet, hogy ugyanúgy nézzen ki Szabolcsban egy kis falu, mint Somogybán. Arra is fi­gyelni kell: az az otthon, ahol élünk, bennünket „szolgál­jon”. S legyünk rá büszkék, de ehhez magunkénak kell érezni, azonosulni vele. Nem könnyű tehát meghatározni a jövőt, de kell egy terv, egy arculat, amely irányt mutat! mihaly.danko@kelet.hu Kelet-kvíz A falu határát nyugatra és északra erdők borították, amelyeket 1829-ben és az azt követő években irtottak ki. a) Nyírvasvári b) Milota c)Döge d)Tiszadob A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. leztük Ön a városias vagy a falusias jellegű lakókörnyezetben érzi jól magát? Does Árpád A szüleimmel családi házban élünk, nagyon szeretünk ott lakni, nagy a kert, van kemencénk is, apával jókat lehet sütögetni. Állatokat is tartunk, nem cserélném el egy belvárosi lakásért a házunkat. Bakosné Jakab Ágnes Kistelekiszőlőben lakom a családommal, szeretjük, jóval csendesebb, mint a belváros, nem szól minden este a sziréna. Két fiam van, így a mozgásigényüket is tö­kéletesen ki tudják elégíteni a kertben. Kiss Zsuzsanna A megyeszékhely egyik frek­ventált részén, a Szent István utcán élek, közel a kórház­hoz. Jó viszonyban vagyok a szomszédokkal, semmilyen változásra nem vágyom. Egyszer-egyszer azért jólesik kimenni a nyírjesi kertünkbe. Aranyi László Húszéves korom óta lakom Nyíregyháza belvárosában. Nem vágyom falura, de mondjuk egy Nyíregyházá­nál nagyobb városba sem költöznék semmi pénzért. Annak idején sokat jártunk a vidéken élő nagymamámhoz. 10 Hamarosan használhatóak az okospadok A Digitális Magyarország program keretében a megyeszék­hely belvárosába négy internetezésre és telefontöltésre alkalmas pad került, amelyeket rövidesen bárki használatba vehet. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents