Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-22 / 195. szám

2017. AUGUSZTUS 22., KEDD KELET Szélrózsa 11 Csökken az Utasellátó kapacitása a váltástól ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■II Festői környezetben él nyíregyháza. A MÁV-START az Utasellátó szervezeti egy­ség gazdaságos működteté­séért arról döntött, hogy több nemzetközi vonaton csökken­ti, illetve megszünteti az étke­ző- és hálókocsi szolgáltatást a 2017/2018-as menetrend de­cember io-i életbelépésétől. A nemzetközi utazások folyamatos népszerűsíté­se ellenére az Utasellátó az elmúlt években - különös­képpen 2016-ban - jelentős veszteséget termelt, ezért a személyszállító vasúttár­saság részletes gazdaságos- sági vizsgálatot rendelt el minden nemzetközi járatra vonatkozóan a kihasznált­ságuk (utasszámok), bevé­teltermelő képességük és a jövőbeli piaci lehetőségek elemezésével, és az eredmé­nyeket összevetette a járatok által felmerülő közvetlen és Elemeztek, majd pedig döntöttek FOTÓ: KM-ILLUSZTRÁCIÓ J közvetett költségekkel. Több nemzetközi járat étkező- és hálókocsi nélkül közlekedik a decemberi menetrendvál­tástól, a Metropol EuroNight pedig Berlin helyett csak Prágáig közlekedik. A válto­zások viszont nem érintik az Adria, Beograd, Dacia, Hun­gária, Kálmán Imre, Varsovia és Wiener Walzer elnevezésű nemzetközi járatokat. km » Sanzonok, operettek Csengerben Fizetek, főúr! címmel Tóth Éva, Nyertes Zsuzsa, Heller Ta­más, Leblanc Győző és Siliga Miklós sanzonokkal, operette­kei, humoros jelenetekkel szórakoztatta a csengeri művelő­dési központ közönségét. fotó: kákos Dávid AContiTech Magyaror­szág Kft. munkatársa autodidakta módon sajátította el az ecset­vonásokat. nyíregyháza. A Continental cégcsoport nyíregyházi telep­helyén, a ContiTech Magyaror­szág Kft. üléslégrugó üzemé­ben dolgozik Szanyi András, aki idestova húsz éve hódol a hobbijának, a festészetnek. Manapság a tájképeiről és portréiról is ismerik a kollégái. Folyamatosan kísérletezett- Tizennégy éve kezdtem el itt dolgozni, amelynek akkor még Phoenix Légrugó Tech­nológia Kft. volt a neve. Tu­datosan, barátaim ajánlására választottam ezt a munkahe­lyet - jó döntésnek bizonyult. Ma is egy stabil, a térségben az egyik meghatározó mun­kahelyteremtőként ismert cég munkatársa vagyok - fej­tegette Szanyi András. Az ábrázolás művészete már gyermekkorában elbű­völte, azonban az általános iskolában még nem derült ki a rajztehetsége.- Nyolcadik osztályos ko­romban volt szerencsém látni a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját. Ez fordulópontot jelentett az életemben. Azóta is nagyra értékelem Munkácsy művé­szetét, és örömmel látom, hogy a magyar festő nem csak a nagyvilágban, de itthon is egyre népszerűbb.- Eleinte a saját kikapcso­lódásom volt a cél, viszont idővel a sok pozitív vissza­jelzés önbizalmat adott, és A munkahelye Is támogatja a hobbiját fotó: a szerző ma már szívesen festek azért is, hogy ezzel másoknak örö­met szerezzek. Több képet ismerősöknek, barátoknak névnapra vagy születésnap­ra vittem ajándékba, és ezek után további megerősítése­ket kaptam. Folyamatosan kísérleteztem: az első próbál­kozásokon még látszottak a határozatlan ecsetvonások, a későbbieken már sokkal hatá- rozottabbak a színek és vona­lak. Kezdetben vízfestékkel és temperával, 2000-től pedig elsősorban olajjal és néha ak- rillal alkotok. Rendszeresen részt veszek egy budapesti alkotóműhelyben is, ahol ér­tékes tapasztalatokat és se­gítséget kapok a profiktól. A képeim realista felfogásban születnek, valós élmények vagy fotó alapján szoktam tájképeket festeni. Az igazi kihívást a figurális ábrázolás, ezen belül a női alakok meg­formálása jelenti, mindig tö­rekszem a természetességre, a valóság leképezésére. A nagyközönség 2008 óta tekintheti meg az alkotásait kollektív és egyéni kiállításo­kon.- Igazán büszke lehetek, hiszen tavalyelőtt májusban- A „szabadidőm szabadidejé­ben” szoktam festeni, amely megnyugtat, kikapcsol. Oly­kor annyira belemerülök egy- egy kép készítésébe, hogy egyszerűen nem tudom le­tenni az ecsetet, és van, hogy már órák is eltelnek, amikor az egyik fővárosi galéria, egy hónappal később pedig a munkahelyem adott ott­hont a műveimnek. Mind ezidáig megközelítőleg 160 festményt és 60 grafikát ké­szítettem. Az évek során képeim eljutottak amerikai, kanadai, angliai és németor­szági gyűjtőkhöz. Nagy meg­tiszteltetés, hogy a tehetsé­ges amatőr festőket elismerő David Arts Alkotói Nívódíjjal jutalmazták a munkásságo­mat kétszer is. A festészetnek más terü­leten is hasznát vette: ja­nuárban a cége részt vett a nyíregyházi jégszoborfaragó versenyen, ahol első helye­zést ért el a csapata.- Nagyon látványos alkotá­sunk született, amelyhez én is hozzájárultam. Ebből is lát­ható, hogy mi mindenre lehet használni némi tehetséget és fantáziát. A ContiTech Ma­gyarországnál végzett mun­kám mellett a festészetet is folytatom, mint eddig is, au­todidakta módon fejlesztem tovább az eddig megszerzett tudásomat. Hálás vagyok a munkahelyemnek azért, hogy lehetővé tették a kiállí­tásomat, illetve támogatják a hobbimat. ILOSVAJ BOGLÁRKA abbahagyom. Jelenleg egy, az évszakokat női alakokkal megjelenítő képsorozatot ter­vezek. Nem tagadom a sze­mélyes kötődést, a kedvesem arcvonásai fognak megjelenni a vásznakon - árulta el Szanyi András. Ecset a kézben órákon át Augusztus 25. péntek 19 óra Nagyszínpad R.AKJO$KA, DÁN KIRÁLYFI A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház előadása, válthatók a Móricz Zsigmond Színház Szervező- és Jegyirodájában, ágzászló tér 6. Tel.: 42/507-006,42/507-007; Nyitva: hétköznap! nyíregyháza, 2017. AUG. 25.-SZEPT. 2. A KOSSUTH TÉREN FEUÉPNEK TÖBBEK KÖZÖTT: MARGARET ISLAND RUMBANAMÁ PUNNANY MASSIF IRIE MAFFIA ZAGAR 2017. AUGUSZTUS 25.-SZEPTEMBER 2 ELECTRICSWING CIRCUS A Kossuth-díj eredetéről Több mint hetven esztendeje alapították az egyik legmagasabb magyar állami kitünte­tést nyíregyháza. A nemzeti ün­nepen állami kitüntetéseket nyújtottak át a Sándor-palotá­ban. A rangos díjaknak komoly szerepük van az alkotók meg­ítélésében. A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmaga­sabb magyar állami kitüntetés, ami Kossuth Lajosról kapta a nevét. Dr. N. Szabó József, a Nyíregyházi Egyetem Társa­dalomtudományi Intézetének professor emeritusa e konk­rét plakett eredetét kutatta, amelyről a Magyar Tudomány augusztusi számában írt: Erkölcsi megbecsülés „Az 1945 után alapított díjak között a Kossuth-díj volt az egyetlen folytonosságot je­lentő, legnagyobb presztízsű állami elismerésnek számító kitüntetés. A Magyar Kommu­nista Párt (MKP) 1947 elejé­től egyfajta hegemonisztikus hatalomgyakorlást valósított meg. A diktatórikus hatalmi gépezet „sikeres” kiépítése mellett a kommunistáknak vi­lágossá vált, hogy a rendszer politikai és társadalmi elfoga­dottság nélkül nehezen mű­ködtethető, ezért szükség van a legitimációs támogatásra. Az MKP-nak a legitimáció részeként már 1945-től nagy fontossága volt az értelmiség, különösen a tudományos elit támogatásának. A párt a tudo­mányos elit megnyeréseként az életszínvonal-emelés, a Dr. N. Szabó József FOTÓ: SIPEKI PÉTER státusrendezés és a kutatá­si feltételek javításáért több lépést tett. Az intézkedések hatására bizonyos csoportok kezdték feladni az MKP-val szembeni bizalmatlanságu­kat, azonban sokan nem fo­gadták el a kommunistákat. Ebben a helyzetben a pártnak a nagyobb társadalmi támo­gatottság megszerzésére volt szüksége. A hatalomnak az erkölcsi megbecsülés azért is vált sürgetővé, mert a második világháború után megszüntet­ték a korábban alapított kitün­tetéseket - három éven át nem adtak át díjakat. A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága szerint különösen az ország termelő­erőinek hatalmas fejlesztésére volt szükség, ami szükséges­sé tette, hogy jutalmazzák az ország legkiválóbb tudósait, alkotóművészeit, mindazokat, akik az újjáépítés sikeréhez ki­váló teljesítményükkel hozzá­járultak. A Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslat 1948. február 5-én került a parla­ment elé. A beterjesztést az ellenzéki pártok képviselői ­bizonyos fenntartásokkal, de támogatták. A polgári erők a kitüntetések átpolitizálásától tartottak. A kommunista poli­tikusok a díjat azért tekintet­ték jelentősnek, mert az állam a maga ügyének tekintette a tudomány és a művészet fej­lesztését, és hogy a demokrá­cia elismerte az egyéni telje­sítményeket. A centenárium alkalmából 1948. március 15- én huszonkilenc tudós része­sült Kossuth-díjban. Közülük tizenkilenc volt természet- tudós, tízen pedig a humán tudományok képviselői közül kerültek ki. A természettu­dósok között több baloldali professzor volt, illetve a két világháború között mellőzött kutatókra is akadt példa. Meg­lepő, hogy a Kossuth-díjasok között szerepelt Szent-Györ- gyi Albert és Laki Kálmán is, akik nyugatra emigráltak és nem tartózkodtak Magyaror­szágon. Az elismerésben ré­szesültek között többen voltak olyanok, akik már 1945-1946- ban beléptek a Magyar Kom­munista Pártba, illetve egyet­értőén támogatták az MKP-t. A humán tudományok képvise­lői közül csupán hárman nem voltak baloldali kötődésűek, a bölcsészek közül többen már az illegális kommunista párt tagjai voltak, néhányan pedig a háború után lettek kommu­nisták. A felterjesztést determi­náló háttér ismerete ellenére kijelenthetjük, hogy az első Kossuth-díjas tudósok magas szakmai, tudományos szín­vonalat képviseltek, későbbi munkásságukkal bizonyítot­ták, hogy rászolgáltak a kitün­tetésre”. KM HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents