Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-19 / 193. szám
2017. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT 2 Mindenfelől rair A barcelonai Catalunya téren és környékén százezren emlékeztek az elmúlt két nap terrortámadásainak áldozataira fotó: afp/javie sori ano Merényletek: tizennégyre nőtt a halálos áldozatok száma A barcelonai gázolásos támadásnak magyar sérültje is volt. Barcelona. Tizennégyre nőtt a barcelonai és cambrilsi gázolásos merényletek halálos áldozatainak száma, miután a cambrilsi merénylet egyik terroristája leszúrt egy civil nőt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe - írta Twitter-profilján a katalán sürgősségi szolgálat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy egy elgázolt nő halt bele a kórházba szállítást követően sérüléseibe. Csütörtök délután Barcelona központjában egy feltételezett dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. Az elkövetőnek sikerült megszöknie. A merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vállalta magára a szócsövének számító Aamák hír- ügynökségen keresztül. Antoni Comín katalán egészségügyi tanácsos péntek kora délután elmondta, a barcelonai merénylet sebesültjeinek száma 130, közülük tizenhét sérült állapota válságos és harmincé súlyos. A katalán polgári védelmi főigazgatóság pénteki tájékoztatása szerint 34 országból vannak áldozatok a két merényletben. Az egyik sérült magyar, de már el is hagyhatta a kórházat - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitPéntekre virradóra Camb- rils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el. Joaquim Forn katalán belügyi tanácsos azt mondta: a hat civilt és egy rendőrt megsebesítő gázolásos merényletet ugyanúgy hajtották végre, mint a barcelonait, és kapcsolatot feltételeznek a két terrorcselekmény között. A támadást részben meghiúsító rendőrkára pénteki sajtótájékoztatóján. Százezren emlékeztek A barcelonai önkormányzat szerint péntek délben mintegy 100 ezer ember vett részt a város szívében található Catalunya téren tartott demonstráción, amelyen a résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek a barcelonai és cambrilsi merényletek áldozataira. Közel 30 ezer ember a téren, további 70 ezer ember a környező utcákban emlékezett meg hallgatásával az áldozaség nyomába eredt a terroristáknak, négyet agyonlőtt, egy ötödiket megsebesített, aki később belehalt sérüléseibe. Az elkövetőkön robbanómellények voltak, de Carles Puig- demont katalán vezető az RACl helyi rádióadónak később azt mondta, hogy ezek hamisítványok voltak. A merényletekkel összefüggésben már négy gyanúsítottat vettek őrizetbe. tokról. A résztvevők között volt VI. Fülöp király és Maria- j no Rajoy miniszterelnök is. A spanyol biztonsági erők pénteken, cikkünk nyomdába adásakor keresték Moussa Oukabirt, az egyik elfogott személy 17 éves öccsét, akit a barcelonai gázolás kiterve- lésével gyanúsítanak. Korábban testvérét, Driss Oukabirt tartották a merénylet fő gyanúsítottjának, miután a fivér papírjait megtalálták a furgonban, amellyel a merényletet elkövették. A katalán rendőrség ezért közzétette Driss fényképét, aki, meglátva j saját fényképét a különböző híradásokban, elment a ripolli rendőrségre, ahol bejelentette, hogy ellopták a papírjait. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy Driss valóban részt vett-e a merényletben, | vagy öccse felhasználta személyes dokumentumait. Moussa Oukabir Facebook-ol- dalán azt állította, hogy Ibizán született, Ripollban él, a Barcelonai Egyetemen tanul, és a Coca-Colának dolgozik. Az adatok hitelessége megkérdőjelezhető. MTI Összefoglaló: támadás, két helyen Berlin: a gyász virágai a spanyol nagykövetségnél fotó:afp „Üzenjük: nem félünk!” A magyarországi pártok elítélték a spanyol- országi terrortámadást. Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök kondoleáló táviratot küldött Mariano Rajoy spanyol kormányfőnek a merénylet kapcsán, amelyben a magyar emberek nevében együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek. Leszögezte: „ez a szörnyű támadás megerősíti azon meggyőződésünket, hogy az előttünk álló időszak legfontosabb feladata Európa és az európai emberek biztonságának helyreállítása.” „Biztosíthatom, hogy kormányom továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja közös küzdelmünket az Európát sújtó terrorista-támadásokkal szemben” - zárta a spanyol kollégájához intézett táviratát a magyar miniszterelnök. Részvétét fejezte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke is a barcelonai terrortámadás kapcsán a spanyol képviselőház, illetve a szenátus elnökének. Az Ana Pastor képviselőházi és Pío García-Escudero szenátusi elnöknek címzett, az MTI-nek pénteken megküldött leve- } lében Kövér László azt írta, Magyarország határozottan elítéli az ilyen értelmetlen és embertelen cselekedeteket, és messzemenő támogatásáról biztosítja Spanyolországot a terrorizmus ellen folytatott közös harcban. mti A pártok reakciója a spanyolországi terrortámadásokra Visszafogottabb lesz a kampány BERLIN. A német pártok megállapodtak abban, hogy visz- szafogottabban kampányol- nak, tekintettel a barcelonai merényletre - jelentette be Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, miután telefonon egyeztetett a szeptemberi választásra készülő pártok vezetőivel. A kancellár reggel telefonon fejezte ki a részvétét Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek. A merénylettel kapcsolatban azt mondta, „a terrorizmus keserű és gyászos órákat okozhat nekünk, de nem győzhet le bennünket”. MTI KDNP. A párt közleményben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, országgyűlési képviselőjük, Hollik István pedig a pénteki sajtótájékoztatón a kormánypártok nevében azt mondta, a bevándorlással együtt a terror Európába költözött. MSZP. A párt közleményében ítélte el a terrortámadást és fejezte ki őszinte részvétét a támadás áldozatainak hozzátartozói felé, és mielőbbi felépülést kívánt a sebesülteknek. Közölték továbbá: Európát nem győzhetik le a szélsőségesek. jobbik. A Jobbik is elítélte az újabb terrorakciókat. A Jobbik őszinte részvétét fejezi ki a spanyolországi terrortámadás áldozatainak hozzátartozói felé, és minél gyorsabb felépülést kíván a sérülteknek - írták az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményükben. LMP. A párt szintén közleményben azt írta, a dzsihadista terrorizmus újabb áldozatokat szedett Európában, amely megmutatja, hogy a radikális iszlám szervezetek célja Európa gyengítése. A terroristák félelmet és bizonytalanságot szeretnének Európában látni. „Üzenjük: nem félünk!” - írta az LMP. DK. A Demokratikus Koalíció nevében Gyurcsány Ferenc pártelnök Facebook-bejegy- zésben ítélte el a támadást. MLP. A Liberálisok még csütörtökön reagáltak és az európai terror elleni küzdelem fokozását sürgették. Az Európai Uniónak közös erővel kell megállítani a terrorizmust és a terroristákat, meg kell akadályozni, hogy ehhez hasonló szörnyűség bármikor újra előfordulhasson - írták. együtt. A párt szerint a terror- támadásokkal nemcsak Spanyolországot, hanem egész Európát érték támadások, és az Európai Uniónak közös erővel kell fellépnie az arctalan terror ellen. Vendégkommentár Dr. Gulyás László Szabolcs Hittel és álhatatossággal Kevés olyan igazán nagy formátumú személyiség van a magyar történelemben, akinek munkássága ne lenne a mai napig téma a közbeszédben. Minél rövidebb időtáv választ el egy adott kort, egy történelmi szereplőt napjainktól, annál inkább átpolitizálódik megítélése. Míg közülük egyesek piedesztálra emeltetnek, addig másokra olykor a démo- nizáltak sorsa vár az utókor emlékezetében. Szent István nem az utóbbiak közé tartozik. Talán nincs is még egy olyan alakja történelmünknek, akinek képe ennyire egységesen pozitív előjellel foglalna helyet mai történelmi tudatunkban. Személye igazodási pont, amely szemben áll a magyar történelem évszázadainak hullámzó eseményeivel s a politikai kurzusok gyakori változásaival. Szinte minden magyarnak ugyanazok a gondolatok jutnak eszébe, ha Szent István neve szóba kerül: ő az állam- alapító, a törvényalkotó, a független magyar keresztény egyház létrehozója, az első magyar kanonizált szentünk. Ő a „szent király”, a jámbor és bölcs uralkodó, akinek európai nemzetté válásunkat, sőt fennmaradásunkat köszönhetjük. E megítélés döntően két tényezőből táplálkozik: egyfelől István európai típusú keresztény állam létrehozásában játszott szerepéből, másfelől szentté avatásából. A szentség glóriájával személyiségére az elesettek védelmezőjének uralkodóképe vetült, mely mitizálta az évszázadok alatt róla kialakított portrét. A neveltetés és a gyermekkor mindig meghatározó egy ember életében. Az ifjú Vajk gyermekéveire vonatkozó ismereteink egyáltalán nem vetítik előre azt az uralkodót, akivel államszervezőként és a „hit bajnokaként” találkozhattunk. Kétségtelen, hogy már a nomád fejedelmekre jellemző családi háttér sem kedvezett e kép kialakulásának. A céltudatos és jó politikai érzékkel bíró édesapa, Géza fejedelem megkeresztelkedése ellenére sem volt példás életű hívő, míg az erőszakos jellemű édesanya, Sarolt a feltevések szerint ortodox hitű volt. Vajk nevelésében és jellemének formálásában a meghatározó szerepet az ekkoriban Magyar- országon tartózkodó Adalbert és a vele érkezett egyháziak játszhatták. Hitének megerősítésében azonban lényeges volt a szigorú keresztény nevelésben részesülő bajor hercegnővel, Gizellával kötött házassága is. így hatalomra kerülésekor István már buzgó keresztény volt. Jellemét idejekorán, közvetlenül a halála utáni években, példaértékű morális tartással ruházták fel, amelyhez a keresztény „erkölcsi normák védelmezője” szerep párosult. Önmagában azonban ez sem lett volna elég ahhoz, hogy egy pogány országban új rendet alakítson ki, és teljes társadalmi reformot hajtson végre. Ehhez racionalitás-érzékre, valamint számos egyházi és világi támogatóra is szüksége volt. A nagy „tervet”, azaz a magyarság „európai integrációját” csakis erős akarattal és kemény kézzel lehetett megvalósítani. István pedig ilyen volt. Amellett, hogy a régióban egyedüliként tudott szuverén egyházzal rendelkező független államot létrehozni, képes volt belső ellenfeleivel is leszámolni. A „szent király” alakját már a korai utódok sem tudták összeegyeztetni a keménykezű uralkodó képével. Magától adódott a kérdés: vajon szentnek tekinthető-e az az uralkodó, aki a hatalmát fenyegető rokonaival könyörtelenül leszámolt (Koppányi felnégyeltette, Vazult megvakíttatta). A legendairodalomból jól kitűnik ez a dilemma, hiszen István kegyetlen tetteiről általában vagy hallgatnak, vagy óvatosan fogalmaznak az utódok, az ellene fellázadó Vazul szigorú büntetését pedig feleségére, Gizellára kenték. Összességében, napjaink értékrendje alapján, István király valóban kegyetlennek mondható, ám saját korában ezek a tettek bevett, ésszerű, mi több, szükségszerű hatalomtechnikai megoldásnak számítottak! Uralkodásának vége felé feloldhatatlan teherként nehezült rá fia, Imre herceg korai halála. Elvesztése komoly trónöröklési problémát váltott ki. A tét az országépítő munka folytatása volt. Ilyenformán nem adatott meg Istvánnak a „nyugodt öregkor”. Az 1030-as években már egyre gyakrabban betegeskedő, egyre mélyebben vallásos uralkodónak a trónöröklés ügye mellett az ellene szervezkedő előkelőkkel is szembe kellett néznie. A fentiekből egyenesen következik, hogy az 1038-ban elhunyt István király nem volt népszerű a maga korában. Egy, saját pogány népével szembeforduló, őket erőszakkal a maga keresztény elképzelése szerinti „helyes útra” terelő uralkodó érdemeinek felismeréséhez hosszú évtizedekre van szükség. Ez a pillanat 1083. augusztus 20-án érkezett el, azon a napon, amikor László király ésszerű politikai megfontolásból, hosz- szas előkészületek után szentté avattatta Istvánt. Kultusza innen keltezhető. Személye rövid időn belül szentté és érinthetetlenné, a középkori közgondolkodás origójává, minden jog és szabadság forrásává lépett elő. Végül pedig ma, a jelenből nézve, a legfontosabb magyar történelmi személyiségként tartjuk őt számon. Szerzőnk a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi Intézeti Tanszékének adjunktusa Személye igazodási pont, amely szemben áll a magyar történelem évszázadainak hullámzó eseményeivel.
