Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-08 / 157. szám

2017. JÚLIUS 8., SZOMBAT Mateusz Morawiecki (balra) és Szijjártó Péter FOTÓ: MTI New Yorkba és Chicagóba indít járatot a LOT Budapest. New Yorkba és Chi­cagóba indít járatot jövőre Budapestről a lengyel LOT lé­gitársaság; Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak ver­senyhátrányt jelentett, hogy nem volt közvetlen összeköt­tetése az Egyesült Államok­kal. Mateusz Morewiecki len­gyel miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar és len­gyel gazdaság fejlődésében közös utak vannak. mti 8 menedékkérőt találtak egy autóban Bukarest. Magyarországra illegálisan bejutni próbáló ázsiai menedékkérőket tar­tóztatott fel a román határ­rendészet az Arad megyei Székudvar térségében péntek hajnalban. Megállítottak egy Székudvar felől a magyar ha­tár felé tartó személygépko­csit, amelynek az utasteréből és csomagtartójából további nyolc ember került elő, akik­nél nem voltak személyazo­nossági iratok. mti Orbán Viktor szerint Soros György tervét hajtják végre Orbán Viktor a rádióstúdióban fotó: mti Európát nem az embe­rek, hanem a közvéle­mény alakítói irányít­ják. Budapest. Soros György be­vándorlási tervét hajtják vég­re Brüsszelben, és helyes, ha a magyarok tudnak erről - je­lentette ki Orbán Viktor mi­niszterelnök a jelenleg zajló kormányzati plakátkampány­ról szólva pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban. „Nem mi döntenénk” Soros György tervének egyik pontja az, hogy évente egy­millió migránst hozzanak be Európába - mondta a kor­mányfő, aki a milliárdos ter­vének második pontjaként beszélt a tervezett európai menekültügyi hatóságról, amely - mint fogalmazott - el­venné a hatáskört a tagállami hatóságoktól. „Nem mi döntenénk el, kit fogadunk be”, ahogy a mig- ránsok szétosztásáról sem - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint min­denki tudja, hogy bevándor­lásügyben Magyarországnak van igaza - ez ma már „köz­hely” Európában -, és ezt négyszemközt szinte minden miniszterelnök el is ismeri. Ám Európát nem az emberek, hanem a közvélemény ala­kítói irányítják, akik ideoló­giailag, pénzügyi érdekeiket tekintve a liberalizmushoz kötődnek, és a saját országa­ik ellenében döntenek - tette hozzá, rámutatva ugyanak­kor, hogy az európai politiká­ban egyre inkább a migráció megállítását követelik, és biz­tos abban, hogy bekövetkezik a fordulat. Mindenki tudja - folytatta -, hogy a beengedett migrán- sok szétosztása nem meg­oldás. Líbiában meg kellene állítani az idetartókat, azokat pedig, akik jogtalanul itt tar­tózkodnak, ki kell szállítani a kontinensről. Volt megállapodás Líbia ügyében Orbán Viktor azt is mondta, hogy nem kel­lettvolna megölni az észak-af­rikai ország egykori vezetőjét, Moammer Kadhafit. Senki sem állítja, hogy Líbiában egy hibátlan demokrata kor­mányzás zajlott, de legalább volt kormány - fejtette ki, „európai elmebetegségnek” nevezve, hogy a nyugatiak ál­tal alkalmazott elveket kérik számon a tőlünk különböző civilizációs területeken, ezzel ugyanis tönkreteszik ezeknek az országoknak a stabilitását. Amíg Kadhafi élt, nem volt népvándorlás, mert volt egy olasz-líbiai megállapodás - mutatott rá, úgy összegezve: Európa vezetőinek van fele­lősségük a kialakult helyze­tért. Az NGO-kkal, azaz a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban a kormányfő ar­ról beszélt, hogy Olaszország most szembesül azzal, amivel Magyarország 2015-től: ezek a nemzetközi hálózatok akkor, amikor a migránsok fő útvo­nala a Balkán volt, ugyanazt csinálták, mint most Olaszor­szágban. Ezeket a szervezete­ket Soros György finanszíroz­za. MTI Devizaárfolyam (2017.07.07.) PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 308,32 -0,60 USA dollár 269,94 -2,26 Svájci frank 280,57 -1,39 Angol font 348,87 -3,11 Román lej 67,23 -0,11 Ukrán hrivnya 10,38 -0,06 Horvátkuna 41,58 -0,14 Lengyel zloty 72,83 -0,05 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Zavargások a G20 idején Nehéz megbeszélést folytattak a G20 cso­port vezetői pénteken Hamburgban. HAMBURG. Heves tüntetések közepette kezdődött el pén­teken Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzár­kózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója. A két­napos találkozó első napján a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyaltak, vé­gül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét vették napirendre. Délután Angela Merkel, a G20 csoport soros elnökségét ellátó Németország kormány­fője sajtótájékoztatóján ki­emelte, nehéz megbeszélést folytattak. Kiemelte, hogy a G20 csoport „legtöbb tagja” a szabad és méltányos nemzet­közi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. A záró­nyilatkozaton dolgozó diplo­matákra „sok munka vár még éjjel”, hogy mindenki által elfogadható dokumentum ké­szüljön - jegyezte meg, utalva a szabad kereskedelem ügyé­ben az Egyesült Államokkal kialakult nézeteltérésekre. A klímaváltozás elleni harc­ról is a nyilatkozat tartalmazza majd, hogy „eltérő vélemé­nyek vannak”, hiszen az USA távozni kíván a párizsi egyez­ményből. A G20-ak tárgyalása idején zavargás volt Hamburgban, a demonstráció egyre inkább elmérgesedett, a Fekete Blokk aktivistái és a rohamrendőrök a város számos pontján össze­csaptak, sok a sérült. mti ■ Vasutasnap Vasutasnap tisztavató ünnepsége a Magyar Vasúttörténeti Parkban július 7-én. fotó: mti Az átlagosnál jobb minőségű termés lesz KARCAG. Az aratás eddigi ta­pasztalatai alapján az átla­gosnál valamivel magasabb hozamú és jobb minőségű gabonatermés várható - je­lentette ki a földművelésügyi miniszter aratási szemlével egybekötött pénteki sajtó- tájékoztatóján a Debreceni Egyetem Agrárkutató Intéze­tek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet búzatáblájánál, Karcag határában. Az ország kenyérgabona-, takarmány- és vetőmagellátá­sa biztosított, és exportra is jut - tette hozzá Fazekas Sándor. Máig mintegy 50 OOO hektá­ron takarították be a búzát, a termésátlag eddig hektáron­ként 5,4 tonna körüli. A 236 000 hektáron vetett őszi árpa 60 százalékát arat­ták le, a termés minősége jó, átlaga 5 tonna körüli. Kedve­ző időjárás mellett ez a gabo­na napokon belül teljes egé­szében a raktárakba kerülhet. Ugyancsak tart még a rep­ce, valamint a takarmánybor­só aratása is, előbbi termő- területe idén 270 OOO, míg utóbbié 14 OOO hektár - tette hozzá Fazekas Sándor. mti Vendágkommentár Marik Sándor Pócspetri, jog, igazság Levelet kaptam a napokban Pócspetri önkormányzatától: „Tisztelettel meghívjuk az 1948 legnagyobb politikai peré­ben, a »pócspetri ügyben« halálra ítélt és kivégzett (a Bu­dapesti Rákoskeresztúri Újköztemető 298. számú parcel­lájában jeltelen sírban elföldelt) Királyfalvi Miklós mártír 2017. július 8-án tartandó ünnepélyes újratemetésére.” A levél nemcsak a magyar történelem dicstelen részévé vált koncepciós pert juttatta eszembe, amely az egyházi iskolák államosításának egyik talpkövéül szolgált, hanem személyes történéseket is. 1989-ben „beleástam magam” a közelmúltba, mi is történhetett valójában 1948. június 3-án este Pócspetriben, amelynek messze mutató kö­vetkezményei lettek. Négy évtizedig mély csend övezte a történteket, aki személyé­ben érintett volt, nem mert beszélni róla, a politikának Királyfalvi Miklós SÄÄ másnap már nem dokumentumfilmes próbálta vnlt 37 óink Qnráhan áttörni ahaUsatásfalát>ez VU1L dZ eiUK SUI dUdi 1. 1983 táján még nem sikerült, A tények nem szá- nem engedték bemutatni m ítnff3 V a Öt év múlva, a 1111 tu t idiv „második kiadást” már zárt körben itt-ott levetítették, amikor dr. Helmeczy László ak­kori ellenzéki ügyvéd, aki kézbe vette az 1948-ban elítéltek perújítási ügyét, azt ajánlotta: „Meg kellene szellőztetni, még szinte semmit nem írt erről a sajtó. Fel tudnád vállalni a Keletben?” Hozzátette: „Vigyázz, mit írsz le, mert ez még most is forró politikai téma.” Helmeczy minden fontos dokumentum másolatát átadta, de egyébként is szerencsém volt. Dr. Nyíri Sándort, a legfőbb ügyész helyettesét régről ismertem, ő sokat segí­tett, dr. Vathy Ákos akkoriban került fel a megyéből a Leg­felsőbb Bíróság elnökhelyettesének, kétszer is megnyitotta az utat a perújítást tárgyaló tanácsvezető bírákhoz. Tehát több kilónyi iratmásolattal, újságkivágással állítottam be a főszerkesztőmhöz, a mindig jól értesült, mellesleg tör­ténész végzettségű Kopka Jánoshoz: van annyi alapanya­gom, hogy hozzákezdjek a pócspetri ügy feldolgozásához, és bemutassam a Kelet-Magyarországban a perújítás rögös útját. Támogatott: „Itt az ideje, hogy tágítsunk mi is a nyil­vánosság határain... ” 1989 tavasza volt. De mi is történt 1948. június 3-án Pócspetriben? Ez ma már széles körben ismert, ám sokáig tabu volt. Az embe­rek tudták, hogy az elöljáróság késő este dönt az iskola jövőjéről, s nem akarták az államosítást. Az esti litániáról is sokan vonultak a községházához tiltakozni. Az épület előtt rendőrök vigyáztak a rendre. A háborgó tömeg dulakodni kezdett (velük is), lövés dördült, az egyik rendőr halálo­san megsebesült. Máig nem lehet tudni biztosan, hogy pontosan mi és hogyan történt, hiszen sötét volt, senki nem láthatta, hogy a rendőr fegyvere véletlenül sült-e el, vagy kiütötték a kezéből, netán elvették tőle, s meglőtték, esetleg magát sebesítette meg. Órákon belül elszabadult a pokol. Százával érkeztek rendőrök, nyomozók, ávósok, megjelent Péter Gábor, az államvédelmi osztály főnöke, Kádár János, az MKP főtitkárhelyettese is. A tét nagy volt: a pártvezetés néhány nap múlva akarta elfogadtatni a parlamentben az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Előtte éppen kapóra jött Pócspetri. Már aznap éjszaka elkészült „a koncepció”: a litánián a plébános (Asztalos János) felbujtotta az embereket, a községi írnok (Királyfalvi Miklós, a perben egykori katonaként nevezve, aki értett a fegyverekhez) lelőtte a rend őrét, a tanító (Som István) elvágatta a telefonvezetéket. A rögtönítélő bíróság pedig nem foglalkozott a koncepcióba nem illő részletek­kel; az akkori hasonló perek minden jellemzőjét felmutat­va Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst már június ll-én halállal sújtották, Som Istvánt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Királyfalvi Miklós másnap már nem volt az élők sorában. A tények nem számítottak. Az iskolák államosítá­sáról szóló törvényt a parlament elfogadta. Az előző összefoglaló nagyon leegyszerűsített, a rész­letekről a Kelet-Magyarország cikksorozatban számolt be 1989. szeptember 19-30 között. Erre és új dokumentumok­ra épült az 1994-ben megjelent „Elégtétel Pócspetrinek” című kötet (létrejöttét dr. Helmeczy László és Ésik Sándor, az In-Forma Kiadó tulajdonosa segítette). A koncepciós per egy év híján hetven esztendeje történt. Öt elszenvedője közül ketten élték meg a perújítás lezárását, Som István és Vitéz Gábor. A bíróság 1990-ben és 1993-ban jogerő­sen kimondta: ők sem követtek el bűncselekményt. Ma Királyfalvi Miklóst - akinek életét harminc évesen vették el - díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra szülőfalujában, amelynek temetője ezzel a Nemzeti Sírkert részévé válik. Formailag tehát rendben lesz jog, igazság. De emberélet, emberöltők... Szerző lapunk egykori munkatársa kelet@kelet.hu 2 Mindenfelől KELET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents