Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-05 / 154. szám

2017. JÚLIUS 5., SZERDA KELET Dr. Benkő Tibor: „A Magyar Honvédség feladatrendszerének része a felkészülés a terrorizmusra. A zöldhatárok lezárása, az illegális migráció megfékezése is ezt szolgálja” fotó: sipeki Péter Interjú: dr. Benkő Tibor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnőkével Egy új hadviselés korszakába léptünk A beszélgető- partner Nyéki Zsolt A Magyar Honvédség két éve tartó határ men­ti szolgálatát nemzet­közi szinten is elismerik. NYÍREGYHÁZA. Hazánk biz­tonsága megköveteli a fo­lyamatos készenlétet és a felkészülést az új kihívá­sokra - összegezte a Magyar Honvédség- aktuális teendőit lapunknak dr. Benkő Tibor ve­zérezredes, vezérkari főnök. Három éve beszélgettünk, azóta a „nemzetközi helyzet fokozó­dott” - sajnos épp úgy, ahogy attól ön akkor óvott. A soha nem látott migrációs nyomás jelentős katonai erőket köt le a déli határokon. OR. BENKŐ TIBOR: Azzal kezde­ném, hogy a Magyar Hon­védség azonnal készen állt a feladat ellátására 2015 nyarán, amikor az ország és egész Eu­rópa szembesült a migrációs nyomással. A zöldhatárokat le kellett zárni, hogy illegálisan ne léphessen senki hazánk területére. A honvédség első lépésben a műszaki felderítő egységeivel, technikai eszkö­zeivel kezdte meg a műszaki védrendszer kiépítését, és rövid idő alatt lezárta az 540 kilométer hosszú határsza­kaszt. A legnagyobb elisme­réssel beszélhetünk munká­jukról, amelyet éjjel-nappal végeztek, s végeznek ma is. Bár a lakosság elsöprő többsége támogatja a határok lezárását, vannak, akik megkérdőjelezik ennek szükségességét. dr. BENKŐ TIBOR: Emlékeztet­nék rá: volt olyan időszak, amikor nyolc-tízezer migráns vonult keresztül Magyaror­szágon, s ez komoly bizton­sági problémákat vetett fel. A határzár funkciója az, hogy az illegális, törvénysértő belépéseket akadályozza meg. Az ország területére bárkijöhet, aki betartja az erre vonatkozó előírásokat, együttműködik a hatósággal, igazolja személyazonosságát. Katonáink ezért vannak ott a határ mentén, a legna­gyobb nyomás időszakában hatezernél is többen. Jelenleg a megerősített műszaki rend­szer mellett több ezer katona és rendőr szolgál közösen. Ma már osztrák katonákkal is, ami azért jelzi a migránskérdés megítélésének változását. Hogyan érintette mindez a Magyar Honvédség aktivitását a nemzetközi missziókban? OR. BENKŐ TIBOR: A megerősí­tett határvédelemtől függet­lenül a nemzetközi szerep- vállalásunk nem szenved csorbát, katonáink minden misszióban ugyanúgy részt vesznek. Valamennyi hazai és nemzetközi gyakorlatot végrehajtottuk, becsülettel, lelkiismeretesen teljesítve feladatainkat. A Magyar Hon­védség bebizonyította, hogy milyen képességekkel ren­delkezik. Néha hallani olyan hangokat, hogy a mi hadse­regünk elavult, technikailag korszerűtlen, megkérdőjelez­ve hatékonyságot, eredmé­nyességet. A honvédség most bizonyított: az elmúlt évti­zedekben nem volt rá példa, hogy két éven keresztül nap mint nap, öt-hatezer katonát kell bevetni, munkájukat és ellátásukat megszervezni, úgy, hogy a honvédelmi képesség ne szenvedjen csorbát. Nemzetközi szinten kaptunk és kapjuk napjaink­ban is az elismerést, pozitív visszajelzést, úgy a logisz­tikai megoldásra, mint az egyes katona helytállására. Legutóbbi interjúnk óta Ukrajnában is állandósult a háborús, fegyveres konfliktus. Katonapolitikailag mit jelent ez Magyarország számára? OR. BENKŐ TIBOR: Ami a Krím-félszigeten történt, s ahogy az bekövetkezett, megmutatja, hogy a hagyo­mányos háborús gondolko­dásmódot át kell értékelni. Már az első békemissziós feladatokra készülve lát­tuk, hogy napjainkban más harceljárások, módszerek, taktikák érvényesülnek, szakmai kifejezéssel élve: az aszimmetrikus hadvise­lés időszakába léptünk. A Krím-félszigeti eseményeket is nem kimondottan egy elsöprő fegyveres ütközet jel­lemzi, a harci cselekmények lassú, a politikában, a gazda­ságban, a társadalomban, a közigazgatásban, a kommuni­kációban, és természetesen a rendvédelmi szervezetekben is bekövetkező behatásokkal, változásokkal párosulnak. Ezt nevezik többek között hibrid hadviselésnek, de meggyő­ződésem: jönnek újabb és újabb hadviselési formák, s most nem a kiberre gondolok, mert az már a jelenkor része. Ukrajna sok-sok tanulsággal szolgált, például hogyan funkcionál egy nagy létszá­mú, komoly haderő, techni­kai eszközállomány egy hib­rid hadviselés esetén, és arra is rávilágított, hogy mit je­lent, ha a katonák nincsenek megfelelő módon motiválva, és itt nemcsak az anyagi elismerésre gondolok, hiszen a motivációnak rendkívül sok formája, módja és módszere létezik. Egy hadsereg morális állapota sorsdöntő lehet ilyen helyzetekben, ezt a történe­lem annyiszor igazolta. Magyarország első számú katonájaként hogyan értékeli az Európát sújtó terrortámadá­sokat? DR. BENKŐ TIBOR: A Magyar Honvédség feladatrendsze­rének része a felkészülés a terrorizmusra. Amikor arról beszélünk, hogy a zöldhatá­rokat le kell zárni, az illegális migrációt meg kell fékezni, akkor már ez van a háttérben. Adottak olyan erők, amelyek más vallás, kultúra ellen lépnek fel, az erőszaktól, a terrortól sem visszariadva. A terrorizmusban nyílt hadszín­térre nem lehet számítani, alattomosan a védteleneket, gyenge, sebezhető pontokat veszik célba, a fanatizmus következményeit pedig saj­nos mind gyakrabban látjuk. Minden magyar állampolgár érdeke, hogy az országot megvédjük, a határokat őriz­zük. A történelmünk mindig erről szólt, őseink is ezért áldozták élüket annyiszor, nekünk pedig a gyermeke­ink, unokáink jövőjére kell gondolnunk. A megelőzéshez sok feltételt kell megteremte­ni, összehangolni, társadalmi, politikai és katonai szinten. A védelmi képességben komoly szerepet szánnak a tartalékos rendszernek, amelyet most területi alapon szerveznek újjá. Ettől mit várhatunk? DR. BENKŐ TIBOR: Ez a kérdés rendkívül fontos: tartalék nélküli haderő nem létezhet. A Magyar Honvédség alap­vetően egy békeidőszakban működő hadsereg, de ennek fenntartása is sok áldozatot követel meg az ország lakos­ságától. Épp ezért nem kell, hogy nagy legyen, a hangsúly a jól felszerelt, felkészített, korszerű, modern erőn van, magas szinten kiképzett katonákkal, akik képesek azonnal reagálni váratlan eseményekre, kihívásokra is. Ám nagy kérdés: milyen tartalék áll rendelkezésre, ha a helyzet úgy hozza? Talán ezért bukkan fel téma­ként gyakrabban a sorkatonai szolgálat újratervezése is. : A 2004­es megszüntetése kicsit a fürdővízzel együtt kiöntött gyerek hasonlattal jellemez­hető. Ebben az új helyzetben is szükség van a tartalékos erőkre és az azt működtető rendszerre, amelyre építkez­hetünk. Kik alkothatnák a tartalékot? Elsősorban azok, akik szerződéses katonaként fiatalon leszerelnek. Ők a legjobban kiképzettek, ők adhatják a tartalékos erő magját, őket meg kell nyerni az ügynek, hogy tartsák fent morális és fizikai felkészült­ségüket. A következő merítés a fiatalság lehet, ha kap egy honvédelmi felkészítést, nevelést, szemléletet. Ennek során megismerhetik akár azt is, hogy váratlan szitu­ációban, vészhelyzetben, akár egy szórakozóhelyen, tömegrendezvényen, koncer­ten bekövetkező eseménynél mit kell tenniük, hogyan reagálják le, hogyan tudnak biztonságot teremteni önma­guk és környezetük számára. A nyugat-európai merénylet­sorozat tragikus aktualitást ad e törekvéseknek. S mit jelent a területi elv a tartalékos rendszerben? DR. BENKŐ TIBOR: A magyar történelem, hagyomány és szemlélet része, hogy az emberek jobban ragasz­kodnak, kötődnek a saját szűkebb környezetükhöz. Az ország mind a 197 járásában egyeztetünk és folytatunk toborzást, a terv az, hogy el­sősorban hétvégére időzítve oldanánk meg az érdeklő­dők katonai felkészítését, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat, lövészetet, terepgyakorlatot. Előadások segítenének eligazodni, mi is történik most körülöttünk s a nagyvilágban. A területi elven szerveződő önkéntes szolgálatot segíti a jövőben a Honvéd Sportszövetség is, benne többek között rádió­amatőr-, lövész-, ejtőernyős­klubokkal, önvédelmi és küzdősportok szervezeteivel. Ezek mind azt szolgálják, hogy a szükséges tartalék­ról gondoskodjunk hazánk biztonsága érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents