Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-05 / 154. szám
2017. JÚLIUS 5., SZERDA KELET Dr. Benkő Tibor: „A Magyar Honvédség feladatrendszerének része a felkészülés a terrorizmusra. A zöldhatárok lezárása, az illegális migráció megfékezése is ezt szolgálja” fotó: sipeki Péter Interjú: dr. Benkő Tibor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnőkével Egy új hadviselés korszakába léptünk A beszélgető- partner Nyéki Zsolt A Magyar Honvédség két éve tartó határ menti szolgálatát nemzetközi szinten is elismerik. NYÍREGYHÁZA. Hazánk biztonsága megköveteli a folyamatos készenlétet és a felkészülést az új kihívásokra - összegezte a Magyar Honvédség- aktuális teendőit lapunknak dr. Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök. Három éve beszélgettünk, azóta a „nemzetközi helyzet fokozódott” - sajnos épp úgy, ahogy attól ön akkor óvott. A soha nem látott migrációs nyomás jelentős katonai erőket köt le a déli határokon. OR. BENKŐ TIBOR: Azzal kezdeném, hogy a Magyar Honvédség azonnal készen állt a feladat ellátására 2015 nyarán, amikor az ország és egész Európa szembesült a migrációs nyomással. A zöldhatárokat le kellett zárni, hogy illegálisan ne léphessen senki hazánk területére. A honvédség első lépésben a műszaki felderítő egységeivel, technikai eszközeivel kezdte meg a műszaki védrendszer kiépítését, és rövid idő alatt lezárta az 540 kilométer hosszú határszakaszt. A legnagyobb elismeréssel beszélhetünk munkájukról, amelyet éjjel-nappal végeztek, s végeznek ma is. Bár a lakosság elsöprő többsége támogatja a határok lezárását, vannak, akik megkérdőjelezik ennek szükségességét. dr. BENKŐ TIBOR: Emlékeztetnék rá: volt olyan időszak, amikor nyolc-tízezer migráns vonult keresztül Magyarországon, s ez komoly biztonsági problémákat vetett fel. A határzár funkciója az, hogy az illegális, törvénysértő belépéseket akadályozza meg. Az ország területére bárkijöhet, aki betartja az erre vonatkozó előírásokat, együttműködik a hatósággal, igazolja személyazonosságát. Katonáink ezért vannak ott a határ mentén, a legnagyobb nyomás időszakában hatezernél is többen. Jelenleg a megerősített műszaki rendszer mellett több ezer katona és rendőr szolgál közösen. Ma már osztrák katonákkal is, ami azért jelzi a migránskérdés megítélésének változását. Hogyan érintette mindez a Magyar Honvédség aktivitását a nemzetközi missziókban? OR. BENKŐ TIBOR: A megerősített határvédelemtől függetlenül a nemzetközi szerep- vállalásunk nem szenved csorbát, katonáink minden misszióban ugyanúgy részt vesznek. Valamennyi hazai és nemzetközi gyakorlatot végrehajtottuk, becsülettel, lelkiismeretesen teljesítve feladatainkat. A Magyar Honvédség bebizonyította, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Néha hallani olyan hangokat, hogy a mi hadseregünk elavult, technikailag korszerűtlen, megkérdőjelezve hatékonyságot, eredményességet. A honvédség most bizonyított: az elmúlt évtizedekben nem volt rá példa, hogy két éven keresztül nap mint nap, öt-hatezer katonát kell bevetni, munkájukat és ellátásukat megszervezni, úgy, hogy a honvédelmi képesség ne szenvedjen csorbát. Nemzetközi szinten kaptunk és kapjuk napjainkban is az elismerést, pozitív visszajelzést, úgy a logisztikai megoldásra, mint az egyes katona helytállására. Legutóbbi interjúnk óta Ukrajnában is állandósult a háborús, fegyveres konfliktus. Katonapolitikailag mit jelent ez Magyarország számára? OR. BENKŐ TIBOR: Ami a Krím-félszigeten történt, s ahogy az bekövetkezett, megmutatja, hogy a hagyományos háborús gondolkodásmódot át kell értékelni. Már az első békemissziós feladatokra készülve láttuk, hogy napjainkban más harceljárások, módszerek, taktikák érvényesülnek, szakmai kifejezéssel élve: az aszimmetrikus hadviselés időszakába léptünk. A Krím-félszigeti eseményeket is nem kimondottan egy elsöprő fegyveres ütközet jellemzi, a harci cselekmények lassú, a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a közigazgatásban, a kommunikációban, és természetesen a rendvédelmi szervezetekben is bekövetkező behatásokkal, változásokkal párosulnak. Ezt nevezik többek között hibrid hadviselésnek, de meggyőződésem: jönnek újabb és újabb hadviselési formák, s most nem a kiberre gondolok, mert az már a jelenkor része. Ukrajna sok-sok tanulsággal szolgált, például hogyan funkcionál egy nagy létszámú, komoly haderő, technikai eszközállomány egy hibrid hadviselés esetén, és arra is rávilágított, hogy mit jelent, ha a katonák nincsenek megfelelő módon motiválva, és itt nemcsak az anyagi elismerésre gondolok, hiszen a motivációnak rendkívül sok formája, módja és módszere létezik. Egy hadsereg morális állapota sorsdöntő lehet ilyen helyzetekben, ezt a történelem annyiszor igazolta. Magyarország első számú katonájaként hogyan értékeli az Európát sújtó terrortámadásokat? DR. BENKŐ TIBOR: A Magyar Honvédség feladatrendszerének része a felkészülés a terrorizmusra. Amikor arról beszélünk, hogy a zöldhatárokat le kell zárni, az illegális migrációt meg kell fékezni, akkor már ez van a háttérben. Adottak olyan erők, amelyek más vallás, kultúra ellen lépnek fel, az erőszaktól, a terrortól sem visszariadva. A terrorizmusban nyílt hadszíntérre nem lehet számítani, alattomosan a védteleneket, gyenge, sebezhető pontokat veszik célba, a fanatizmus következményeit pedig sajnos mind gyakrabban látjuk. Minden magyar állampolgár érdeke, hogy az országot megvédjük, a határokat őrizzük. A történelmünk mindig erről szólt, őseink is ezért áldozták élüket annyiszor, nekünk pedig a gyermekeink, unokáink jövőjére kell gondolnunk. A megelőzéshez sok feltételt kell megteremteni, összehangolni, társadalmi, politikai és katonai szinten. A védelmi képességben komoly szerepet szánnak a tartalékos rendszernek, amelyet most területi alapon szerveznek újjá. Ettől mit várhatunk? DR. BENKŐ TIBOR: Ez a kérdés rendkívül fontos: tartalék nélküli haderő nem létezhet. A Magyar Honvédség alapvetően egy békeidőszakban működő hadsereg, de ennek fenntartása is sok áldozatot követel meg az ország lakosságától. Épp ezért nem kell, hogy nagy legyen, a hangsúly a jól felszerelt, felkészített, korszerű, modern erőn van, magas szinten kiképzett katonákkal, akik képesek azonnal reagálni váratlan eseményekre, kihívásokra is. Ám nagy kérdés: milyen tartalék áll rendelkezésre, ha a helyzet úgy hozza? Talán ezért bukkan fel témaként gyakrabban a sorkatonai szolgálat újratervezése is. : A 2004es megszüntetése kicsit a fürdővízzel együtt kiöntött gyerek hasonlattal jellemezhető. Ebben az új helyzetben is szükség van a tartalékos erőkre és az azt működtető rendszerre, amelyre építkezhetünk. Kik alkothatnák a tartalékot? Elsősorban azok, akik szerződéses katonaként fiatalon leszerelnek. Ők a legjobban kiképzettek, ők adhatják a tartalékos erő magját, őket meg kell nyerni az ügynek, hogy tartsák fent morális és fizikai felkészültségüket. A következő merítés a fiatalság lehet, ha kap egy honvédelmi felkészítést, nevelést, szemléletet. Ennek során megismerhetik akár azt is, hogy váratlan szituációban, vészhelyzetben, akár egy szórakozóhelyen, tömegrendezvényen, koncerten bekövetkező eseménynél mit kell tenniük, hogyan reagálják le, hogyan tudnak biztonságot teremteni önmaguk és környezetük számára. A nyugat-európai merényletsorozat tragikus aktualitást ad e törekvéseknek. S mit jelent a területi elv a tartalékos rendszerben? DR. BENKŐ TIBOR: A magyar történelem, hagyomány és szemlélet része, hogy az emberek jobban ragaszkodnak, kötődnek a saját szűkebb környezetükhöz. Az ország mind a 197 járásában egyeztetünk és folytatunk toborzást, a terv az, hogy elsősorban hétvégére időzítve oldanánk meg az érdeklődők katonai felkészítését, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat, lövészetet, terepgyakorlatot. Előadások segítenének eligazodni, mi is történik most körülöttünk s a nagyvilágban. A területi elven szerveződő önkéntes szolgálatot segíti a jövőben a Honvéd Sportszövetség is, benne többek között rádióamatőr-, lövész-, ejtőernyősklubokkal, önvédelmi és küzdősportok szervezeteivel. Ezek mind azt szolgálják, hogy a szükséges tartalékról gondoskodjunk hazánk biztonsága érdekében.
