Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-29 / 175. szám

2017. JÚLIUS 29., SZOMBAT Rétvári Bence fotó: ém „Megmutatkozik a magyar nemzet összetartozása” Budapest. Az egységes okta­tási térben és nyári táboroz­tatásban is megmutatkozik a magyar nemzet összetartozá­sa - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma (Emmi) parlamenti állam­titkára kárpátaljai Erzsébet-tá- boros gyerekek fogadásakor az Országházban. A kárpátaljai gyermekek táborozása meg­erősítése annak, hogy minden magyar számíthat egymásra, éljen bárhol a világban, mti Sok harcos térhet haza Budapest. Összesen akár tíz­ezer külföldi harcosa is lehet az Iszlám Államnak, akik a ter­rorszervezet összeomlása után hazatérhetnek - mondta Gyar­mati István biztonságpolitikai ; szakértő az Ml csatornán. A szakértő szerint a terrorszerve­zet összeomlása, vagyis iraki és szíriai területeinek elvesztése hamarosan bekövetkezik, vi­szont ez nem jelenti azt, hogy megszűnik a terrorveszély is. Az al-Kaida is aktív, pedig soha nem uralt hivatalosan kiterjedt területeket - tette hozzá, mti Eredményesen szorítják vissza a taxis csalókat Budapest. Úgy tűnik, a főváros szép eredményeket ért el a ta­xis csalók visszaszorításában - mondta Fónagy János, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az Ml csatornán. Az államtitkár elmondta, az országban 10 500, a főváros­ban 5500 taxis dolgozik, és bár a szigorú szabályok sokat tet­tek azért, hogy a szakma tisz- 1 tuljon, az egész világon létező jelenség az utasok megtévesz­tése. MTI Moszkva válaszlépéseket jelentett be a szankciókra Trump esetleges vétó­ja esetén meglenne a döntés felülírásához szükséges többség. Moszkva. Válaszlépéseket je­lentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai sze­nátus is nagy többséggel meg­szavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot. Oroszor­szág felszólította Washingtont, hogy szeptember í-jéig csök­kentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-ad­minisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dol­gozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerin- burgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn. Kitiltják A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jé- től kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz fővá­ros Szerebrjannij Bor elneve­zésű zöldövezetében találha­tó üdülőkomplexumból. Az orosz külügyi tárca álláspontja szerint az Oroszországot súj­tó újabb amerikai büntető- intézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal és azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Álla­mok külpolitikája „rendkívül agresszív”, és az amerikai „ki­vételességgel” takarózva „ar­rogánsán semmibe veszi más államok álláspontját és érde­keit”. Moszkva világossá tet­te azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplo­matákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlókép­pen fog eljárni. Dmitrij Pesz- kov orosz elnöki szóvivő kö­zölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus ha­tározata után a kérdés techni­kailag eldőlt”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fe­hér Ház nem módosíthatott-e volna a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal ép­pen hogy a büntetőintézke­dések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba. Az orosz vezetés egyébként fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség je­gyében amerikai érdekeltsé­geket érintő további lépéseket is tegyen. Barack Obama elő­ző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után az orosz beavatkozásra hivatkozva 35 orosz diplomatát utasított ki és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térsé­gében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javu­lását várta, mindeddig válasz­lépés nélkül hagyta. Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai kong­resszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szüksé­ges többség. MTI Időutazás - húsz esztendőben „Miért kellene félnünk, hiszen folyamatos a fejlődés az országban, a tenni akarás érezhető az általános közhangu­latban. Az emberek részt akarnak venni a közügyekben és hajlandóak komoly áldozatokat is hozni az egyéni és kö­zösségi boldogulásukért. Bármit el lehet érni, ha van ben­nünk elég kitartás, tudás és kreativitás. Nem kell külföldre utazni a jobb élet reményében, mert az „amerikai álmot” itt és most lehet, itt és most kell megcsinálni! Na gyerünk, csináljuk, vágjunk bele!” Ugye milyen szépen hangzik mindez! Csakhogy ez a közhangulat 20 évvel ezelőtt volt, amikor mi is - mint sokan mások - tele voltunk hittel és lelkesedéssel. Nézzük, mi történt az elmúlt 20 évben: 1997: Még javában tart a rendszerváltást követő optimizmus. Már sikere­sen végrehajtottunk több európai uniós előcsatlakozási i i i programot. Az ország GDP-je Hittuk, hogy nekünk 4% körül növekszik. Már rég npm kpll 2D PV r\7 kimentek az országból az FI I Páhr>7 való ideiglenesen (több mint 40 ÜU dlldgdi 1UZ Vdlu évig) itt állomásozó orosz/ felZárkÓZáShOZ. szovjet csapatok. Az ország lakossága elsöprő többséggel szavazta meg a NATO-hoz való csatlakozásunkat. Az ön­bizalom egyre jobban erősödik bennünk. Úgy gondoljuk, hogy mi is vagyunk ugyanolyan jók, mint a nyugati szak­emberek. Ebben az optimista hangulatban egyre többen vágnak bele új vállalkozásba. Ekkor még nem uralta el a közhangulatot, sem a szakmai életet a politika. Bár voltak véleménykülönbségek, de volt értelme a konszenzuskere­sésnek. Lehetett szakmai alapon tervezni a települések és az ország jövőjét. 1999: Magyarország hivatalosan is NATO-tag lett. Végre nem kell félni sem az oroszoktól, sem más országtól. Folytatódhat a békés, nyugodt építkezés. Hisszük, hogy belátható időn belül elérhetjük az osztrák életszínvonalat. Nem leszünk többé „lúzerek”, a jövő tervezhetővé és ki­számíthatóvá válik. Optimistán, hittel tekintettünk előre. Bizakodóan vártuk a 21. századot. 2000: Őszintén hittük, hogy egy szebb és jobb évezredbe léptünk. A gyerekkori álmaink kézzelfogható közelségbe kerültek. A vállalkozásaink kezdtek talpra állni és beér­ni. Nem kellett sem félni, sem megvédeni az országot senkitől. Szinte mindenki új fejlesztéseken törte a fejét. 2003-ban elsöprő erejű népszavazás erősítette meg Ma­gyarország Európai Unióhoz való csatlakozását. Az egész országot egybeforrasztotta a lelkesedés. Krónika: az erdélyi magyar vezetők többsége elítéli Devizaárfolyam (2017.07 28.) PÉNZNEM _______árfolyam változás Euró 305,37 +0,06 USA dollár 260,87 +0,57 Svájci frank 268,58 -4,24 Angolfont 341,45 -0,53 Román lej 66,91 +0,02 Ukrán hrivnya 10,07 -0,02 Horvátkuna 41,20 +0,02 Lengyel zloty 71,66 +0,11 fl> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Hitelesítették a széke­lyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést. Bukarest. Természetellenes­nek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romá­niai magyar pártok és szerve­zetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek kü­lön népcsoportot kellene al­kotnia Magyarországon - írta a Krónika. Az erdélyi lap arra reagáltatott több pártvezetőt, hogy a budapesti Nemzeti Vá­lasztási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a széke­lyek honos népcsoporttá nyil­vánítására irányuló választó- polgári kezdeményezést. „Székely vagyok, de a ma­gyar nemzeten belül nem va­gyok kisebbség” - hangsúlyoz­ta a Krónika érdeklődésére Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Ma­gyar Néppárt (EMNP) ügyve­zető elnöke sem. „Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothat­nak külön népcsoportot” - re­agált a kezdeményezésre Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ- es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. mti Az EU további forrásokat biztosít Migránsok fotó: afp A támogatás csökken­teni fogja az Olaszor­szágra nehezedő migrá­ciós nyomást. Brüsszel. Az Európai Unió 46 millió euró (mintegy 14,3 milliárd forint) többletforrást biztosít Líbiának a migráció kezelésére és határvédelem támogatására - tudatta az Eu­rópai Bizottság pénteken. Határvédelemre A tájékoztatás szerint a támo­gatás célja a líbiai határ- és parti őrség kapacitásainak bővítése az ország határai­nak hatékony védelmének fokozása érdekében. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője elmondta, a líbiai biztonság és stabüitás kulcs- fontosságú a líbiaiak, a térség és Európa számára is, és első­sorban a határok jobb őrizete révén jöhet létre. Johannes Hahn európai szomszédság­politikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos szerint a támogatás csökken­teni fogja a Földközi-tenger középső medencéjén jelent­kező, főként Olaszországra nehezedő migrációs nyomást. A penteken bejelentett támo­gatással az unió immár 136 millió eurót biztosít Líbia szá­mára a migrációval kapcsola­tos feladatok ellátásához - kö­zölte az uniós biztos. MTI 2004: 2004 május l-jén Magyarország az Európai Unió tagja lett. Végre megérkeztünk Európába! Egy baráti kör­ben, éjfélkor együtt koccintottunk a csatlakozásunkra. Már lázasan tervezgettük a jövőt és számolgattuk az egyéni elő­rehaladásunk mértékét. Türelmetlenek voltunk, még gyor­sabban akartunk fejlődni. Hittük, hogy nekünk nem kell 30 év az EU átlagához való felzárkózáshoz. Bíztunk abban, hogy lehet pártokon átívelő politikai és társadalmi kon­szenzust kialakítani a legfontosabb célok érdekében, 2004-2017: Jöttek az új EU-s tervezési ciklusok. Ebben az időszakban óriásit fejlődött az ország. Ha a közszolgál­tatások technikai színvonalát, a közösségi infrastruktúrák kiépítettségét nézzük, akkor még elégedettek is lehetnénk. Viszont mégsem lettünk olyan sikeresek és nem tudtunk úgy fejlődni, mint a csatlakozásuk után az írek, de saj­nos annyira sem, mint a szlovákok vagy a lengyelek. Az általános gazdasági fejlettségben sajnos ma már távolabb vagyunk az osztrák életszínvonaltól, mint az EU-s csatla­kozásunk évében. A legfájóbb viszont azt tapasztalni, hogy a lelkesedést felváltotta a félelem, a jövőbe vetett hitet a kiábrándultság, a konszenzuskeresést a politikai acsarko- dás. +•20 év: Látjuk, hogy a nagy társadalmi-gazdasági átala­kulások nem mennek egyik pillanatról a másikra és nem mentesek a megtorpanásoktól serp. Az is egyértelmű, hogy az ország fejlődését döntően befolyásolják a világban vég­bemenő változások. Úgy tűnik, hogy a következő 20 évben sokkal radikálisabb változásokra kell felkészülni. Ha valaki nem fog tudni alkalmazkodni ezekhez, akkor hosszú időre le fog maradni. Ezek a globális folyamatok látszanak már ma is: technológiai forradalom, biológiai forradalom, de­mográfiai változás, globalizáció, klímaváltozás (felmelege­dés, szélsőséges időjárás). (Bővebben itt: www.megakom . hu/?p=2764&lang=hu). Az állandó változás következtében új nyertesek és vesztesek fognak kialakulni. Lesznek olyanok, akik fognak tudni alkalmazkodni és harmonikus életet tudnak élni, de lesznek, akik csalódásként fogják mindezt megélni. Most lenne csak igazán szükség a húsz esztendővel ezelőtti lelkesedésre, mert ha ez nincs meg, akkor...? SZERZŐNK A MEGAKOM TANÁCSADÓ IRODA VEZETŐJE. kelet@kelet.hu KELET 2 Mindenfelől Vendégkommentár Róka László Vlagyimir Putyln fotó: afp

Next

/
Thumbnails
Contents