Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-22 / 169. szám
2017. JÚLIUS 22., SZOMBAT „A demokrácia az demokrácia” Orbán Viktor a rádió stúdiójában fotó: mti/mohai balázs Orbán Viktor a 180 percben: a határ megvédése nemzeti feladat. BUDAPEST. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: minden nemzet a marsall- botját a saját zsebében viseli, és amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. „Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni” - hangoztatta. Brüsszelből nem lehet Orbán Viktor értelmes munkamegosztást szorgalmazott az unión belül, értékelése szerint az áradatot nem lehet Brüsszelből megállítani és jó migránspolitikát folytatni. „Nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz” - jelentette ki. Értékelése szerint Brüsszelben „papírízű”, nem működő javaslatokat dolgoznak ki, a leghumánusabb vezető szerepében tűnnek fel, miközben százával fulladnak a vízbe az emberek, nő a terrorveszély és az antiszemitizmus Európában. Példaként beszélt arról, hogy Magyarország három hónapot várt az európai megoldásra a balkáni áradat idején, majd annak híján lezárta a határait, módosította a szükséges törvényeket, felépítette a kerítést, megállította az áradatot. „Ezt javaslom mindenkinek” - mondta. A visegrádi országok által az olasz kormányfőnek írt levéllel kapcsolatban úgy vélte: Olaszországnak két lehetősége van, vagy „bezárják a boltot”, vagy elfogadják a segítséget. Szerinte az osztrákoknál és a németeknél „betelt a pohár”, és ha lezárják a határt, a migránsok mind ott maradnak náluk. Az európai kultúra egyik legfontosabb bölcsőjeként hivatkozott Olaszországra, amely kulcs- fontosságú a mediterrán térségben, ezért egy stabil és erős ország igényét fogalmazta meg. A kormányfő kitért arra is, hogy a V4 kifejezte csatlakozási szándékát a német és olasz néppárti belügyminiszterek javaslatához, amely szerint Líbiában kell megállítani a bevándorlást. Arra a felvetésre, hogy a szétszabdalt észak-afrikai ország egyik kormánya nem kér az EU segítségéből, azt felelte: ott katonai akciókat kell végrehajtani. Orbán Viktor bírálta, hogy az unió támogatja azokat az ngo-nak nevezett szervezeteket, amelyek együttműködnek az embercsempészekkel. Az olasz sajtó tele van azokkal a bizonyítékokkal, hogy a Soros György által támogatott szervezetek hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy Európából egy kevert népességű kontinenst hozzanak létre - tette hozzá. Kulcs az ajtóhoz A miniszterelnök az interjúban beszámolt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő budapesti látogatásáról is, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett. Azt mondta, a miniszterelnök azért érkezett, hogy megvitassa, hogyan lehet Magyarországgal együttműködni a következő évtizedekben. „Találtunk is kulcsot az ajtóhoz” - mondta, példaként hozva, hogy az izraeli high-tech cégek fogadnak olyan magyar mérnököket, egyetemistákat, fejlesztőket, akik később ebben az iparágban akarnak dolgozni, és így hozzáférhetnek a legmodernebb izraeli technológiához is. Nincs olyan, amit ne A kormányfőt szombati tus- nádfürdői beszéde apropóján kérdezték a korábbi, il- liberális demokráciáról tett kijelentéséről is. Véleménye szerint lehetett gondolni, hogy szavaiból egy liberális ellentámadás bontakozik ki, de ennek jelentőségét nem becsülné túl. El kell utasítani azt, hogy Magyarországon a liberális azt jelentse, hogy ha nem a liberálisok nyerik a választást, akkor nincs többé demokrácia. „Mi az illiberális megközelítés hívei vagyunk, a demokrácia az demokrácia, nem kell hozzá jelzőt fűzni”- hangoztatta, nevetségesnek nevezve, hogy egy liberális párt veresége esetén az az első reflex, hogy megszűnt a demokrácia. A kormányfő az interjúban azt is kijelentette: nincs olyan rendezvénye a világnak, amit Budapest városa ne tudna megszervezni. A vizes világbajnokság a bizonyíték arra, hogy ez így van- értékelt, kifejtve: noha egy futball-világbajnokság megszervezése nem lenne észszerű, minden más, amit a modern világban közösségi rendezvényként létre lehet hozni, annak házigazdájaként a magyar főváros bátran jelentkezhet. „Ez nagy erő, nagy tudás és büszkeségre adhat okot” - jelentette ki, személyes elkötelezettségeként megjelölve, hogy Magyarországot erős országgá tegye. mti Szerbia, a pozitív példa Devizaárfolyam (2017.07.21.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,51 -0,58 USA dollár 262,24 -3,81 Svájci frank 275,78 -2,37 Angol font 340,73 -5,14 Román lej 66,79 -0,27 Ukrán hrivnya 10,13 -0,13 Horvátkuna 41,22 -0,08 Lengyel zloty 72,21 -0,48 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Semjén Zsolt: nem a mi készülékünkben van a hiba, ha a románmagyar viszony nem megfelelő. tusnádfürdő. A miniszter- elnök-helyettes erről péntek reggel beszélt Tusnádfür- dőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) mini-Máértnek is nevezett nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén, melyen valamennyi nemzetrész és a magyar kormány képviselői vettek részt. Nemzetpolitikai áttekintésében Semjén Zsolt úgy vélte: valamennyi magyar nemzetrész pozitív példaként használhatja fel jogkövetelésében, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. Kiegyezett, kibékült Szerinte Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve őszintén kiegyezett és kibékült Szerbiával, és bizalmi, baráti, szoros a két ország együttműködése nemzetközi téren is. „Ha velük meg tudtuk csinálni, nem hiszem, hogy a mi készülékünkben van a hiba, ha a románokkal nem tudjuk” - fogalmazott a politikus. Pozitív példaként hozta fel azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében szlovák katonák is védték a magyar határt, és Szlovákia magyarul beszélő katonákat küldött Magyarországra. „Nem gondolom, hogy a mi hibánk az, hogy a románokkal hasonló nem alakult ki” - tette hozzá. mti » Felelősség a maradásban A magyar kormány felelősséget visel a határon túli nemzettestvéreivel szemben, segíti szülőföldön maradásukat - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Gárdonyi • Géza sepsiköröspataki bronz mellszobrának pénteki felavatásakor. fotó: mti/veres Nándor Migránsonként ezer euró a díj London. A Földközi-tengerről embereket tömegesen Olaszországba szállító civil és segélyszervezeti hajók akar- va-akaratlanul összejátszanak az embercsempészekkel, és a legtöbbször nem a nemzetközi jognak megfelelően járnak el - írja Nicholas Farrell a The Spectator című, konzervatív brit hetilapban. A szerző kiemeli, hogy az év első négy hónapjában Olaszországba érkezett csaknem 47 ezer menedékkérő közül mindössze 635-en érkeztek a háború sújtotta Szíriából és 170-en a káoszba süllyedt Líbiából. A cikk kitér arra is, hogy az Olaszországba érkezők többsége fiatal férfi, aki 1000 euró körüli összeget fizet az embercsempészeknek, s a kockázatok tudatában megpróbálnak átjutni Olaszországba. MTI A magyar nyelv eredetéről Honnan jöttünk, kik vagyunk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek, hiszen szeretnénk tudni, kik voltak a felmenőink, hol éltek, müyen nyelven beszéltek. De az egyéni sorsok mellett azt is jó lenne tisztán látni, honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. A választ erre sokan „tudják”, anélkül, hogy ismernék a tudományos módszereket, eredményeket. A magyaroknak legalább a fele meg van győződve arról, hogy mi sumérok, hunok, szittyák, törökök, japánok stb. vagyunk. írásomban röviden foglalkozom a nyelvrokonság kérdésével. Hangsúlyozom, hogy a nyelvhasonlítás módszere nem valamiféle „finnugor ármány”, hanem olyan elvek és eljárások, amelyeket a világ nyelvcsaládjainak kutatására alkalmaznak. 1. Amikor a nyelvek rokonságáról beszélünk, az első és legfontosabb feladatunk >T 1 .. 1 , annak tudatosítása, hogy Nekünk nincsenek nép és nyelv nem azonos. Ezt olyan nyelvrokona- talán könnvű is belátni, winlz mint a franri. szen Például J-F- Kennedy és II IK, 11 111 1L a II dl ILI Barack Obama volt amerikai áknak az olaszok, elnökök, Michael Jordan és akik többé-kevésbé K°be Blya? kosa;labdáz°k’ megértik egymást. született Farrokh Bulsara (ismertebb nevén Freddy Mercury, a Queen egykori énekese) és II. Erzsébet királynő anyanyelve egyaránt az angol, származásukat tekintve mégis különböznek egymástól. Ugyanilyen nehéz megmondani a Kárpát-medence sok évszázados olvasztókohójában azt, hogy ki a magyar. A világnak ezen a fertályán ezer évvel ezelőtt szlávok és magyarok találkoztak, később betelepültek ide németek, olaszok, franciák, éltek és élnek itt tótok, rácok, oláhok, ruszinok, bunyevácok... Összefoglalóan: a nyelvnek eredete van, a népnek eredetei. Amikor mi a finnugor elméletről szólunk, akkor ezen nyelvünk finnugor eredetét értjük, s nem a magyar népét (bár genetikai állományunk is alapvetően finnugor gyökerű). 2. A nyelv olyan, mint az emberi test: a csontváza, a legalapvetőbb tartószerkezete állandó, míg a rárakódó izmok változnak, felszedjük és leadjuk őket. Minden nyelv „tartószerkezete” két fő részre bontható. Az egyik halmazt a szókincs alkotja, a másikat a nyelvtani szerkezet. A nyelv egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy állandó változása közepette is képes megőrizni a „csontvázát”, a legősibb rétegét. Nyelvtani elemeink (elsősorban az ige- és főnévragok, a birtokos személyragok) nagy többsége visszavezethető az úgynevezett alapnyelvre, a finnugor nyelvek egykori közös előzményére. Ezt a közös eredetet nem lehet laikus szemmel észrevenni, ehhez ismeri kell a nyelvek változásainak szabályszerűségeit, tisztában kell lenni a nyelvtörténet módszereivel. Ugyancsak nem lehet elsőre felfedezni a szavak rokonságát sem, hiszen a szavak sok ezer év alatt sokat változnak - de szabályosan változnak! A magyar fej, felhő, fiú, fazék és a finn pää, pilvi, poika, pata szinte semmiben nem hasonlítanak, ám mégis feltárható bennük egy hangfejlődési szabályszerűség, a finn szókezdő „p”-nek a magyarban rendszeresen „f” felel meg. A hangok változásának szabályszerűségét egyebek közt egy 19. századi nyelvész írta le, akit a köztudat nem erről az oldaláról ismer. Ő Jakob Grimm, a mesegyűjtő testvérek egyike... 3. Ha ennyire egyértelműen bizonyítható a nyelvrokonság, miért nem fogadjuk el nyelvünk finnugor eredetét? Sajnos, itt komoly szerepet kapnak a nyelven (és a tudományon) kívüli tényezők. Legközelebbi nyelvrokonaink a Szibériában élő vogulok és az osztjákok, akik nemcsak földrajzi értelemben vannak messze tőlünk, hanem nyelvüket se értjük. Nekünk nincsenek olyan nyelvrokonaink, mint a franciáknak az olaszok és a spanyolok, a svédeknek a norvégok és a dánok, a lengyeleknek a csehek és a szlovákok, akik többé-kevésbé megértik egymást. A magyar nyelv nagyon korán elszakadt társaitól, s a hosszú, nyugatra történt vándorlás alatt „elmagányosodott”. A finn és a magyar rokonsági foka körülbelül olyan, mint például a görögé és az angolé, vagy a norvégé és a spanyolé. Távoli, de mégis rokon! Hazánkban viszont egyértelmű az ítélet: ha nem értem, nem rokon! (Halkan jegyzem meg, a sumért sem értjük...) S ehhez járulnak még olyan vélekedések, mint például „a dicső magyar népnek (nyelvnek) nem lehetnek rokonai a halzsíros atyafiak, nekünk dicső rokonság dukál”, a „magyar a világ legrégibb nyelve”, „a magyarból származnak a világ nyelvei” stb. A nyelvészet nem ítélkezik. Tudományos tény, hogy nyelvünk finnugor eredetű, a többi hit kérdése. Előadásaimat sokszor zárom a következő gondolattal: ha nagyon nem szeretnénk a szegény, nehéz körülmények között élő szibériaiakat nyelvrokonainknak tudni, legalább Európa egyik jóléti társadalmának lakóit, a finneket fogadjuk el! Szerzőnk egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetője; cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével készült. naplo@naplo.hu KELET 2 Mindenfelől Vendégjegyzet Matfcsák Sándor
