Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-21 / 168. szám

KELET 2017. JÚLIUS 21.. PÉNTEK Nem kertelünk: fontos a tervezés Hajzer Judit nem beszél a levegőbe, nyírszőlős! kertjét ő Is odaadóan gondozza fotó: racskó tibor Fontos, hogy mindig a célnak megfelelő növényeket válasszuk, tartózkodjunk a tájide­gen növényektől. NYÍREGYHÁZA-NYÍRSZŐLŐS. A szép növényeket általában mindenki szereti, akinek jó vénája van hozzá, az sikere­sen tud bánni velük. Az is jó, ha tudunk néhány dolgot a növényekkel kapcsolatban, hogy még ügyesebben tudjuk termeszteni őket és legyenek sikerélményeink.- Egy kert kialakítása előtt rengeteg mindent figyelembe kell venni, elsősorban a ter­mészeti adottságokat. Első és legfontosabb a talaj minősé­ge, a rossz szerkezetű talajok­ban ugyanis a víz nem mozog. A talajban felhalmozódnak a káros sók, és a növények szá­mára kedvezőtlen feltételek keletkeznek - ad praktikus kerti tanácsokat Hajzer Judit. Az évtizedek óta növény­nemesítéssel foglalkozó nyír- szőlősi kertbarát hozzáteszi: mindenki ismeri a humuszt, amely a talaj szerves anya­gát képezi. Mind a nitrogén, mind a humusz olyan anya­gok, amelyek nélkül a virágok termesztése, nevelése nem le­hetséges. Ezeket az anyagokat Tanácsok A talaj kémhatása is igen fontos: lú­gos, savas vagy közömbös. A növények általában a közömbös vagy gyengén savas, ill. lúgos talajt kedvelik. Minél kisebb a pH-érték, a talaj annál savanyúbb. Általában 4,5 pH alatt a termesztett növényeink nem élnek meg. 7 pH feletti értékek a lúgosság fokát jelzik. A 9 pH-s talajok már ter­mesztésre nem alkalmasak. a mikroorganizmusok kötik meg a talajban. A szakember szerint nagyon fontos a ker­tünk területének nagysága. Kis méretű kertbe természe­tesen a kert méretének meg­felelő növényeket válogas­sunk, hogy ne legyen zsúfolt! Mit ás hová?- Fontos, hogy mindig a cél­nak megfelelő növényeket válasszuk, tartózkodjunk a tájidegen növényektől. Gon­doljuk végig, mit, mennyit és hova ültetünk! Árnyékolni akarunk-e, vagy a szomszéd felőli részt takarni? Mennyi időnk van a kert fenntartá­sára? Tervezünk-e automata öntözőrendszert a kertbe, vagy kézzel, slaggal fogunk locsolni? Szeretjük-e vázá­ban a virágokat, vagy inkább az alacsony talajtakarókat ré­szesítjük előnyben? Közben ne hagyjuk figyelmen kívül a függőleges helyzetet sem, például légvezeték alá csak törpe fát ültessünk, mond­juk törzsre oltott babarózsát vagy más cserjét, esetleg nem túl magas törzsre oltott gömbfákat, mint a gömbeper, a gömbszil, a gömbjuhar, a gömbakác, a gömbszivarfa vagy a gömbcsepleszmeggy - vélekedik Hajzer Judit, aki szerint csak hasonló igényű Hajzer Judit melegen ajánlja háttérnövénynek a homok­tövist, ugyanis bogyójának C-vitamin-tartalma tízszerese a citroménak. De kutatások bebizonyították azt is, hogy az olaja alkalmas az allergiás panaszok megszüntetésére. A homoktövist az ősi Kínában értékesebb gyógynövénynek tartották, mint a ginsenget. növényeket érdemes egy cso­portba ültetni.- Ez alatt azt értem, hogy szárazságtűrő növény mellé ne kerüljenek vízigényesek, vagy savanyú talajigényű növényt ne társítsunk mészkedvelő- vel, árnyéktűrő növény mellé ne ültessünk fényigényeset! Ha különböző magasságú nö­vényeket ültetünk, mindig háttérbe kerüljenek a magas, Úgy vélekedtek róla, hogy a gyógyító növények királynő­je. Több mint ezer éve a tibeti orvosok nagyon sokféle be­tegség kezelésére használják. A gyümölcsből elsősorban im­munjavító, vérnyomáscsök­kentő készítmények állíthatók elő. Száznál több biológiailag aktív komponense különösen eredményes a gyógyászatban. előtérbe a fokozatosan csök­kenő magasságú növények - sorolja a szakember. Hajzer Judit hozzáteszi: gondoljunk a szoliter növényekre is, ide azok a növények tartoznak, amelyek önmagukban is igen magas díszítő értékűek, pél­dául nagyon divatos manap­ság a szabadföldi hibiszkusz (mocsármályva), amelynek vi­rágátmérője elérheti a 30 cen­timétert. Ez nem tévesztendő össze a mályvacserjével, bár ez utóbbi is lehet igen szép szoli­ter növény vagy sövénycserje, de metszéssel kialakíthatunk belőle kis gömb koronájú fát is, sőt fiatalkorában ha három különböző, de egymással jól harmonizáló színű cserjét ül­tetünk egybe és szép egyenes vesszőket nevelünk, majd eze­ket összefonjuk, különleges törzsön háromfajta virágzást érhetünk el.- Ne ültessünk tüskés növé­nyeket a pihenőrész köré, de a gyermekek játszórészébe se! Ha kisgyermek van a család­ban, a homokozót lehetőleg a lakás azon részéhez helyez­zük közel, ahol a szülők, el­sősorban az anyuka nappal a legtöbb időt tölti. Ez általában a konyha. Ha kisgyermek van a családban, nem érdemes tiszafát ültetnünk, mert mér­gező a termése, de a tüskés növények is ki vannak tiltva, mint a tűztövis, a homoktö­vis, az olajfa és a különféle borbolyák. km-tg A szárazság­tűrő növé­nyek mellé ne kerül­jön vízigényes! HAJZER JUDIT A darazsak ellen sörrel vegyítsük a rovarölő szert! nyíregyháza. Házilag is ké­szíthető darázscsapda, ame­lyekből a veszélyeztetett gyümölcsfákra, szőlőtőkék­re akár több is kiakasztható. Szűk nyakú üvegeket félig megtöltünk állott sörrel, édes cefrével vagy erjedő li­monádéval, amelyhez kevés rovarölő szert is adunk. Ebbe berepülnek a darazsak, s ott is maradnak. km ■ Leanderek A Rohodon élő Noémi az udvarukon virágzó lean­dereket szívesen ápolja és locsolgatja. FOTÓ:NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA Tízszerese a citroménak Házilag is készíthetünk darázs­csapdát FOTÓ: INTERNET Karalábé fotó: tudósítónktól A szárazságtól megfásodik nyíregyháza. A karalábé őszi betakarításához még július­ban, legkésőbb augusztus elején kiültethetünk korai fajtákat is. A fiatal növények­nek gyorsan, zavartalanul kell növekedniük. Ha átmenetileg szárazságot kell elviselniük, a gumó megfásodik, s ha a korábbi szárazságot öntözés­sel oldani akarjuk, hirtelen megreped. Ennek elkerülése érdekében az ágyásokat rend­szeresen kell öntözni - száraz­ságban szinte mindennap, km Rendszeres öntözést kíván A jól megválasztott ültetőhellyel máris csökkentjük a gombás betegségek számát. NYÍREGYHÁZA. A rózsa a forró nyári időszakban is rendsze­res öntözést kíván, különösen a fiatal tövek. Az idősebbek­nek már a talaj mélyebb ré­tegeibe is lenyúlik a gyökere, így azokat kevésbé viseli meg a szárazság, de az új telepíté­sűeket nagyobb vízadagokkal, rendszeresen kell öntözni. A talaj felső 25 cm-es rétegét kellene átnedvesíteni úgy, hogy a növény tövéhez öntjük a vizet, ügyelve, hogy a leve­lekre ne fröccsenjen. Ezek a nagy vízadagok a tavaszi ülte- tésű rózsáknál kiemelten fon­tosak, ha száraz a nyarunk. A nedvesség megőrzéséhez használjunk mulcsréteget, így kevesebbet kell öntözni. Nagy tápanyagigényű nö­vények, a tápanyagpótlásra is Virágzó rózsabokor ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV ügyelnünk kell. Három fontos trágyázási időszak van, amit könnyű megjegyezni: met­szés után, virágzás előtt és jú­lius vége. Optimális az 5-10-5 vagy a ÍO-IO-IO nátrium-fosz- for-kálium arányú műtrágya, de használhatunk kimon­dottan rózsatápot is. Ha csak ebben a három időszakban trágyázunk, akkor tövenként legalább 7-8 dekagrammos adagokat adjunk! A jól megválasztott ültető­hellyel máris csökkentjük a gombás betegségek számát. Legalább 6 órán keresztül kapjon napot, és ne legyen szélárnyékban! Szellős helyet keressünk számára, ahol a reggeli harmatot hamar fel­szárítja a napsütés és a szél! gazigazito.hu Hogyan vessük el helyesen a fűmagot? Gyakran előfordul, hogy a mag nem csírázik ki a kertünkben. nyíregyháza. Ennek egyik oka lehet, ha a fűmagot nem jól tároljuk. Ilyen lehet egy do­hos nedves pince, ahol hamar elveszíti a csírázóképességet a mag. Ellenben egy hűvös, szá­raz helyen akár évekig gond nélkül ellehet. A csírázást nemcsak a hőmérséklet és a víz befolyásolja, hanem a fény és az oxigén is fontos tényező. Amikor a fűmagot elvetjük, nem kell rögtön belocsolni, megvárhatjuk vele az első esőt, mert így egyenletesebb lesz a nedvesség eloszlása. Épp ezért érdemes figyelni az időjárást, hogy tudjuk, melyik nap érdemes elvetni. Az első eső után viszont már folya­matosan kell öntözni a füvet, hogy a csírázásnak indult mag ne száradjon ki. Fontos a meg­felelő öntözés, mert a túlön- tözés és a szárazság is káros lehet a fűre. A vetésre a tavaszi és a kora őszi időszak a legide­álisabb, mert ekkor még nincs túl meleg, és több az esély a csapadékra is. Fontos, hogy tavasztól fo­kozatosan szoktassuk hozzá a füvet a locsoláshoz, melynek időpontját a hajnali órákra kell állítani. Ennek hossza a kert talajától függően akár 30-60 perc is lehet. Hogy miért így locsoljunk? Ha gyakrabban, kis vízadagokkal öntözünk, akkor csak a talaj felső 1-2 centijét áz­tatjuk át, ami hamar kiszárad, és a füvünk nem vesz fel belőle szinte semmit. Ebben az eset­ben a gyep is „ellustul”, mert nincs rákényszerítve arra, hogy mélyebbre gyökerezzen. Ezzel a módszerrel azt érjük el, hogy hiába locsolunk, a kert állapota fokozatosan romlik, míg el nem érjük azt a szintet, hogy egyre ritkább és gyomo- sabb, sárgább lesz a gyep, és semmi örömünk nem lesz már benne. km Ha szép gyepre vágyunk, tenni is kell érte illusztráció: ékn-archív Szezonális évelő virágok Kerti hortenzia A kerti hortenzia (Hydrangea mac- rophylla) a somvirágúak (Cornales) rendjébe tartozó hortenzia (Hydran­gea) nemzetség legismertebb faja. A tápdús, jó vízvezető, de nem túl száraz, kissé savanyú talajt kedveli. A hortenziabokrot a szabadban a leg­jobb félárnyékos helyre ültetni, hogy a virágokat nyáron ne érje közvetlenül a napsugárzás, mert az erős fényben a virágok adott esetben akár össze is zsugorodhatnak (ennek a mértéke azonban rendszeres permetezéssel csökkenthető). A fiatal növényeket fagymentes helyen kell teleltetni. A hortenziát kétféle módon szaporítják. Ha hely van hozzá, bujtathatjuk a bokor alsó vesszőit, de gyakoribb a hajtásdugványozás. Nyári orgona A nyári orgona, illatos nyári orgona vagy pillangócserje (Buddleja davidii vagy Buddleia davidii) a görvélyfű- félék (Scrophulariaceae) családjába tartozó, cserjeméretű növényfaj. Neve ellenére az orgonának csak távolabbi rokona. Északnyugat-Kínában és Japánban őshonos, folyó- és patak­partokon él. Bár nektárja számos lepke-, méhfaj számára nyújt eleséget, mégsem növeli a biológiai sokfélesé­get; mivel a hernyóknak nem táplálék- növénye és nektárja a nyár egyébként is bőséges időszakában termelődik. A kertekbe azonban odavonzza a pillan­gókat, ezért a látvány szempontjából érdemes ültetni. A napsütést kedveli, a talajjal szemben nem igényes, meszes, homokos talajon is nő. A bőrlevél (Bergenia) közismert és kedvelt évelő dísznövény, amelyet igénytelenségének és gyönyörű virágainak köszönhet. A kertünk szinte bármely részére ültethetjük, hiszen jól bírja a tűző napsütést és a szárazsá­got, de az árnyékos kertben is szépen fejlődik. Magassága 45-55 centiméter, szélessége 60-70 centiméter. Nagymé­retű, vastag, kerekded levelei már ön­magukban is mutatósak, innen kapta a nevét a növény. Levelei tavasztól őszig sötétzöldek, majd télen kissé rozsdás, barnás árnyalatot kapnak. Tavasz elején a levelek között megjelennek a gyönyörű fehér vagy rózsaszín virágok, amelyek jól kiegészítik a levelek színét. Bőrlevél

Next

/
Thumbnails
Contents