Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-03 / 152. szám

2017. JÚLIUS 3., HÉTFŐ KELET Semmelweis-napi ünnepség Kisvárdán KISVArda. Áldozatos, példa­mutató munkája elismerése­ként ötvenketten kaptak ki­tüntetéseket és elismeréseket a Felső-Szabolcsi Kórházban Kisvárdán, a péntek délután rendezett Semmelweis-napi ünnepségen. Leleszi Tibor kisvárdai pol­gármester köszöntőjében kiemelte, hogy a minőségi munka megtartása mellett az elkövetkezendő időszakban is elsőrendű feladat, hogy a kórházba érkező, fekvő- vagy járóbeteg-kezelésre szoruló pácienseket az intézményben mindenki a legjobb tudása szerint lássa el. A kórházban dolgozók munkáját csak kö­szönet illeti, s most is sokan az ágyak mellett, valamint a háttérszolgáltatásokban áll­nak helyt, hiszen ezen a mun­kahelyen nincs szünet. Hegyi Henrik főigazgató Semmelweis munkásságá­Hegyi Henrik fotó: vincze Péter nak méltatása mellett szólt a Kisvárdán folyó mindenna­pi munkáról, melynek célja, hogy a hozzájuk érkező bete­gek egészségét megőrizzék, megelőzzék egészségromlá­sukat, s meggyógyítsák be­tegségeiket. VINCZEPÉTER A kitüntetettek Fflorvosl oklevél: Dr. Gutlébet Klára. Adjunktusi Oktevéi: Dr. Varga Zsolt. „Semmelweis Plakett” elismerésben részesültek: Dr. Ésik László, Bodor Pálné, Dajka Károlyné, Dr. Benkő György, Vinczéné Kopasz Ágnes, Kozmáné Demeter Gabriella, Gyüre Lászlóné. Seres Sándorné, Nagy Gyu­la, Tamás Attilámé, Vadászná Éles Ágota. „Kórházi Munkáért” elismerésben ré­szesült: Szónokné Nyisztor Adrienn, Miklósi Istvánná, Áros Attiláné, Halászné Bernát Dorina, Dr. Szegedi Boglárka Beatrix, Biróné Csonka Ágnes, Rutkai Tiborné, Ésik Csaba Józsefné, Benkőné Szenes Mónika, Ádám Lászlóné, Papik Ferencné, Dómján István, Kovácsné Molnár Livai, Tordai Józsefné, Balogh Diána, Oláh Katalin, Fazekas József. ____________________ A Felső-Szabolcsi Kórházban eltöltött 25 éves aktív munkáért Emléklap elismerést vehetett át: Fehér Jánosné, Bereczki Flajnalka, Tóth Zsolt Józsefné, Dr. Kerekes Éva, Szopkóné Markos Erzsébet, Mező Gáborné, Ragányné Hudák Anikó, Márta Tamás Dénesné, Bartha Ferenc, Pásztor Beáta, Nagy Attila, Kiss Zsuzsanna, Kovácsné Szabó Ildikó, Drótár Józsefné, Fodor Károly, Iványi Miklós, Bata Ferenc. 40 év munkájáért Emléklap elismerés­ben részesült: Gyüre Zoltánná, Greczula Tibor, Bárdi Margit, Lengyel Istvánná és Kántor András. Helyesbítés Lapunk szombati számában beszámoltunk Magyar Ortopédiai Társaság évi soros kong­resszusáról. Tudósításunkban rosszul írtuk kongresszus elnöke, dr. Farkas Csaba nevét, aki a Jósa András Oktatókórház ortopédiai osztályának vezetője. A megyeházán rendezett Semmelweis-napi ünnepségen a főorvosi kinevezését átvevő dr. Bartku István keresztnevét elírtuk. Mindkét érintettől és olvasóinktól is elnézést kérünk! A pozsonyi csatával ért véget véglegesen a honfoglalás László Gyula professzor rajza(i) a honfoglalók harcmodoráról fotó: km-illusztráció A győztes magyar sereg egészen a Lechfolyóig üldözte a menekülőket. nyíregyháza. Nagy jelentő­ségű - sajnos mind a mai na­pig kellőképpen nem értékelt, történelmi emlékezetünkben igazán gyökeret nem vert - győztes csata zajlott mo évvel ezelőtt a mai Pozsony környé­kén. Honfoglaló őseink ugyan­is arra az időre Kárpát-me­dencében már erős hatalmat építettek ki, megszerezték Pannóniát és legyőzték a fran­kokat Morvaország területén. A bajorok, hogy megtörjék a magyarok erejét, hadjáratra készültek ellenünk. A nagy­arányú támadást a keleti frank király, a 907-ben még mind­össze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos rendelte el. Seregei élére Luitpold őrgrófot és Theotmár salzburgi érseket állította, míg a dunai hajóhadat, mely az el­látást, az utánpótlást biztosí­totta, rokona, Sieghard herceg vezette. Túlerőben volt az ellenség A felvonuló seregek pontos létszámát nem ismerjük, de a korabeli adatok összevetésé­vel a korszakot kutatók inkább arra hajlanak, hogy a táma­dó német had 20-25 ezer fős lehetett, míg a szemben álló magyarok létszáma 10-15 ezer harcos körül mozgott. A hadjáratra mozgósított ba­jor sereg májusban Ennsburg térségében gyülekezett, majd június közepén indult meg a Duna északi és déli partján. Az északi parton haladókat, az erősebb hadoszlopot, Liutpold vezette, a déli parton támadók élén Theotmár érsek állt. Kö­zöttük haladt a folyón a felvo­nuló sereget támogató dunai flotta. Az első összecsapások már június végén megtörtén­tek, amikor a határvédelmet ellátó magyar csapatok fo­lyamatosan támadni kezdték mindkét sereget, és megpró­bálták lassítani előnyomulá­sukat. Az első döntő ütközetet júli­us 4-én vívták meg a déli par­ton, a Pozsonnyal (Pozsony neve akkor Braslavespruch, vagy Brezalauspurc volt) szemközti területen, ahol ki­válóan érvényesült a korabeli magyar harcmodor: a táma­dás, majd a. színlelt megfuta­modás, az ellenség egyes csa­patainak tőrbe csalása. E harc során Theotmár érsek is ele­sett. Közben a magyarok gyúj­tónyilakkal felgyújtották az ellenség hajóit, melyek közül csak néhány tudott megme­nekülni és eljutni Ennsburgba. így megakadályozták az északi sereg átkelését a folyón. Éjjel átúsztak a Dunán A magyar sereg azonban nem ült a babérokon, még aznap éjjel átúsztattak a Dunán és 5-én hajnalban megtámadták az északi sereget is. A meg­lepetés tökéletes volt, a né­metek közül sokan elestek a harcban, s csak kevesek tud­tak elmenekülni. Őket üldöz­ve a magyar lovasok is Enns­burg felé igyekeztek, ahol még 5-én lerohanták Gyer­mek Lajos seregét. Itt esett el Sieghard herceg és a király is csak nagy üggyel-bajjal tu­dott elmenekülni. A győztes magyar sereg egészen a Lech folyóig üldözte a menekü­lőket. Magyar veszteségek is voltak, egyes források szerint itt halt meg maga Árpád vezér is, bár ez nem bizonyított tény. A pozsonyi csata óriási je­lentőségű, hiszen ezzel a győ­zelemmel fejeződött be vég­legesen a magyar honfoglalás, a magyarság bebizonyította, hogy elég erővel rendelkezik a Kárpát-medence megtartásá­hoz, s új népként vetette meg lábát e földön. E nagy győze­lem után nem is érte hasonló erejű támadás az országot egé­szen 1030-ig. DR. BENE JÁNOS A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Ruhástul dobták a vízbe a kisvárdai várfürdő első vendégét „A tarpai Esze Tamás Tsz segédüzeme havi mintegy 26 ezer beton járdala­pot készít” - adtuk hírül 1977-ben fotók: km-archIv Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. július 8., kedd Elragadták a lovak az égő kocsit Majdnem végzetes szeren­csétlenség történt nemrégi­ben Büdszentmihályon. Egy helyi földműves szénáskocsi­ja az országúton kigyulladt. A megvadult lovak elragadták az égő kocsit, és berohantak vele a faluba, a nádfödeles házak közé. A kísérteties lát­ványt nyújtó robogó szekeret a falu lakóinak sikerült meg­állítaniuk, elvagdosták a lo­vak istrángjait és eloltották a tüzet. Mint később kiderült, a megterhelt szekér bal hátsó lőcse eltörött és a kocsi olda­lához dörzsölődött. A széna a dörzsölés következtében fej­lődő hőtől lobbant lángra. 1947. július 9., szerda Kigyulladt a Holt-Tisza hídja Tegnap délután a nyíregyházi tűzoltóság teljes apparátussal a rakamazi Tisza-hídhoz vo­nult. Telefonjelentés érkezett arról, hogy a rakamazi oldalon lévő Holt-Tisza-ág harmadik hídáteresze kigyulladt. A je­lentés vétele után a polgár- mester gyors intézkedésére a város teherautóján kivonult a nyíregyházi tűzoltóság, és azonnal hozzáfogott a tűz elol­tásához, ami sikerült is. A híd- ból mintegy húsz lapméternyi terület égett el, amit azonnal ki is cseréltek, úgyhogy to­vább lehet a hídon közleked­ni. A szakértők megállapítása szerint a tüzet gondatlanul el­dobott cigaretta okozta. Hatvan éve írtuk 1957. július 4., csütörtök A kripta és a paralízis Nem mindennapi hírt hallot­tunk Nyírtasson, a körzeti or­vos mondta el. „Nap mint nap jönnek hozzám az édesanyák, kérdik, hogy mi lesz a község­ben lévő kriptával, az egyik napon ugyanis a gyerekek fel­bontották és lemásztak a sír­ba. A rendőrség egyszer-két- szer közbe is lépett, de ez nem volt elég hatásos, mert újból felbontották a kriptát. Az édesanyák azt gondolják, hogy fertőző a nyitott sír­hant. Sikerült kiböngésznem: a legutolsó hantolás 30 évvel ezelőtt történt, így nem lehet szó fertőzésről. Azért helyes volna, ha a községi tanács mi­előbb intézkedne az ügyben, megnyugtatná az aggódó édesanyákat és ami szintén fontos, végre megszüntet­né ezt a halottgyalázást” - mondta az orvos elvtárs. 1957. július 9., kedd A százhatvankettedik mozi A lövőpetri dolgozók már ré­gen tervbe vették, hogy mo­zit létesítenek a községben. Elképzelésük megvalósulását nagyban elősegítette az a tény, hogy az elmúlt év őszén vil­lanyt kapott a község, s a mozi a múlt hét szombaton megnyi­tott. A megnyitóünnepségen elhangzott: „Községünk gom­ba módra fejlődik, elsősorban kulturális területen. Az elmúlt évben villanyt kaptunk, ez év­ben mozit, ezután pedig azon dolgozunk, hogy kultúrhá- zunk legyen - bízunk benne, hogy a saját erőnket párosít­juk népi demokráciánk anyagi erejével, és meg is lesz”. ötven éve írtuk 1967. július 9., vasárnap Régi hagyomány Ruhástul dobták a vízbe a régi hagyományt tisztelő kisvár- daiak a pénteken megnyílt várfürdő első vendégét. A „szerencse” ezúttal Kassai Lászlónak, a helyi Vas- és Gépipari Ktsz dolgozójának 1977-ből: „Színes kavalkád, keleti bazár. Bármelyikkel illethetjük a szer­dai és szombati napokat Nyíregyházán, a Búza téri piacon" kedvezett, aki cseppet sem vágott méltatlankodó arcot a az idő előtti fürdetéshez. Negyven éve írtuk 1977. július 3., vasárnap Atomerőművi szerelvények az ISG mátészalkai gyárából Nagyarányú termékváltást hajtanak végre az elkövetke­ző években az ISG mátészal­kai gyárában. A hagyományos termékeik - mint a kondenz- edények, a különböző csapok és öntöttvas szerelvények - helyett fokozatosan a korsze­rű gőznyomáscsökkentők, a nagyméretű acél és öntöttvas elzárószelepek és az atom­erőművi szerelvények gyártá­sára térnek át. 1980-ban már szinte teljes egészében ezek határozzák meg a gyár terme­lési profilját. 1977. július 7., csütörtök Ifjú gépi fejők döntői A Ki minek a mestere szak­mai, politikai vetélkedő ke­retében folyó ifjú gépi fejők versenyének területi döntője befejeződött. A versenyt Ra- kamazon és Tyúkodon ren­dezték meg, s a győztesek - összesen tizennyolcán - a megyei versenyen vetélked­nek tovább annak eldöntésé­ért, hogy ki jut majd tovább az országos versenyre. A megyei döntőre 5-én és 6-án kerül sor a nyíregyházi tangazdaság új fehértói tehenészetében fejőházi és sajtáros kategóri­ákban. 1977. július 9., szombat Híd nélkül az Igricén Föld alá terelték a sóstói strand területén átfolyó Igri- cét. Az új szezonban a fürdő- zők már híd nélkül, szabadon mehetnek át a túlparton lévő, tavaly épült medencéhez, A több millió forint értékű mun­ka elvégzése régi terv volt, hi­szen az Igrice valósággal ket­tészelte a strand területét, és a sok szennyet hozó csatorna nem volt kellemes látvány a vendégek számára. km „Az erősen dőlt árpát kaszások takarítják be a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben” -írtuk 1967-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents