Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-19 / 166. szám

2017. JULIUS 19., SZERDA KELET Tisza-túra? Nagy kaland! Aki egyszer megízleli a Tisza-túrát, soha nem feledi az élményt fotó: km-arcmíi Jövőre lesz a jubileumi, ötvenedik túra, melyet már most elkezdtek szervezni. nyíregyháza. Sok víz lefolyt már a Tiszán, a szőke folyón, minek habjait előszeretettel szelik a vizitúrázók. Szerve­zett keretek között idestova negyvenkilencedszer rendezik meg a nemzetközi Tisza-túrát. Ez a Nemzetközi Duna-túra után Magyarország második legjelentősebb vízitúrája. A nemzetközi jellegét ezúttal csak az adja, hogy Ukrajnából indul, külföldi résztvevőt nem találni a jelentkezők között. A legelső Nemzetközi Ti­sza-túrát Sárospatak és Sze­ged között 106 fő részvételé­vel bonyolították le 1968-ban. Rá egy évre már Gergelyiugor- nyáról csörgött le a mezőny szintén Szegedig. A túra kiin­duló állomása 1970-től 1986- ig Csenger volt, aztán Tivadar vette át a szerepét. Különle­ges esztendő volt 1982, akkor Belgrád volt a végállomás. Rafting után is csatlakoznak- Negyed évszázada vagyok je­len túravezetőként a Tisza-tú- rán - jelezte az idő múlását hamiskás mosoly kíséretében Haraszti Béla főszervező. - Egészen 1990-ig a Tisza határ­vizén Benk és Tuzsér között csak a magyar résztvevők evezhettek, ami azt jelentette, hogy a külföldieknek ezt a tá­vot szárazföldön kellett meg­tenniük. Egyszer a tiszai cián- szennyezés, másszor az árvíz miatt volt a megszokotthoz ké­Mindegyik helynek, megállónak külön vará­zsa van. HARASZTI BÉLA pest rövidebb a túra. Az eltelt évek alatt több mint 15 ezer résztvevője volt a Nemzetközi Tisza-túrának. Összesen 16 or­szágból érkeztek határon túli résztvevők, a legtöbben (kö­zel 800-on) Németországból jöttek. Ki kell emelni dr. Egri Kiss Tibor örökös túravezető szerepét, aki három túra ki­vételével mindegyiknek aktív résztvevője volt, és így lesz ez ezúttal is.- Az idei túra érdekessége, hogy ott lesz az a házaspár, akiknek tavaly született gyer­mekük, ergo egyéves résztve­vőnk is lesz. Ez korábban már 25 éve előfordult, akkor az én lányom volt épp egyeszten- dős - közölte Haraszti Béla, aki jellegzetes fehér vászon­ingben és kalapban szokott evezni. Javasolja a hosszú ujjú öltözéket, hisz könnyen megéghet bárki, mint ahogy tették anno a hófehér bőrű keletnémet lányok. Aki ez­úttal Bustyaházától Tokajig vele tart, megközelítőleg 275 kilométer lesz a penzum. Fix létszám nincs, mivel menet közbep is lehet csatlakozni hozzájuk. Van, aki a rajt előtt Rahótól Veres István vezeté­sével raftingol. Szerda este találkozik a csapat, csütörtö­kön lépik át a határt, aztán a terv adott: 22-én Tiszabecsen,' 23-án Szatmárcsekén, 24-én Jándon, 25-én Tiszamogyo- róson, 26-án Tuzséron, 27-én Dombrádon, 28-án Tiszaber- celen töltik az estét, míg 29- én befutnak Tokajba. Bizsereg a tenyere- Mindenki maga biztosítja az eszközét, a felszerelését, mi a Extrém eszközzel is szelik a habokat az idén: egy házaspár halászladikkal kel útra. A leg­tapasztaltabb induló az idén is dr. Egri Kiss Tiborné lesz, aki­nek töretlen a lelkesedése:- Imádom a vizet, a folyót, a Tiszát, ahol a csend és a nyu­galom az úr. Fizikálisán rend­ben vagyok túl a nyolcadik ikszen is. A férjemnek a szíve csücske a túra. Ezúttal felvált­va evezünk és kerékpározunk, ami a mi korunkban érthető. Egyszer úgy jártam, hogy a ti­csomagszállításra ügyelünk, és a nevezési díj fejében a szállást leszervezzük. Egyéb­ként a jövő évi, ötvenedik Nemzetközi Tisza-túrára már most vannak német érdek­lődők, akik direkt akkorra időzítenék a szabadságukat. Nekem egyébként már most bizsereg a tenyerem, nagyon várom az első evezőcsapáso­kat. Ennek a túrának a hangu­lata semmihez sem hasonlít­ható - jegyezte meg végezetül Haraszti Béla. km-ltl szaberceli gáton kilyukadt az egyik gumi, így hosszú-hosz- szú kilométeren át csak tolni tudtam a sérült biciklit. Per­sze a szép dolgokra szíveseb­ben emlékezek vissza. így a szatmárcsekei, a tiszabecsi, a tiszaberceli és a tokaji szaka­szokra. Sok olyan iskolással voltam hajdanán a túrán, akik azóta felcseperedtek, és azóta már ők hozzák a gyermeküket. A Tisza nekünk örök szerelem - említette a Lillafüreden élő, életvidám Pannika néni. A legrutinosabb túrázó Külföldi példát követve indult újra a szolgálta­tás 2012-ben. NYÍREGYHÁZA. Krúdytól az ifjú­sági regényekig széles palet­táról, mintegy 250 kötet közül válogathatnak a sóstói park­fürdő látogatói - az immár öt éve működő strandkönyvtár­nak köszönhetően anyanyelv­től és kortól függetlenül bárki találhat magának olvasnivalót.- A helyről és az eszközök­ről a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt., az olvasnivalóról pedig a Mó­ricz Zsigmond Megyei és Vá­rosi Könyvtár gondoskodik - válaszolta érdeklődésünkre Máté Ottó, az utóbbi intéz­mény dolgozója.- A kínálat kialakításánál fontos szempont volt a ter­jedelem, ugyanis itt inkább Könyvvel a kézben élvezetes a strand Lapunk a strandkönyvtár kínálatában a rövidebb, egynapos olvas­nivalókra van igény. Mivel a standon nincs újságárus, a megyei és országos napila­pok, magazinok legfrissebb és korábbi számai is megtalál­hatók nálunk, és gondolunk a FOTÓ: HOVÁNYI PÉTER külföldi fürdővendégekre is német, orosz, angol, lengyel és szlovák nyelvű kiadvá­nyokkal. A kölcsönzés ingye­nes, mindössze regisztrációra van szükség - sorolta az in­formációkat Máté Ottó, majd hozzátette: hétköznapokon 10 és 18 óra között tartanak nyitva a hónap végéig, s ha a lehetőségek engedik, jövőre augusztusban is várják majd a látogatókat. Közösségi szolgálat A standkönyvtár nem csak azok körében népszerű, akik szívesen olvasgatnak az ár­nyékban: a középiskolások is szívesen töltik itt kötelező közösségi szolgálatuk ötven óráját.- Szeretek olvasni, vonz a könyvtárak világa - indokolta választását Csorna Orsolya. A Kölcsey-gimnázium tanulója elárulta: délutánokként akad több munkája a strandkönyv­tárban, ahol elsősorban gye­rekek és nyugdíjasok kérnek tőle olvasnivalót. km Megkérdeztük: Próbáltad már valaha a kajakozást vagy a kenuzast? Bogdán Leila, Nyírbogdány Szeretem a vizet, így nem tar­tom kizártnak, hogy ha adó­dik rá lehetőség, kipróbálom magam egy kenuban vagy egy kajakban. Edzőteremben, evezőpadon már ültem, ez jó kiindulási alap lehet. Hornyák Ivett, Nyíregyháza Nem ültem még sem kajak­ban, sem pedig kenuban, ami nem is csoda, hiszen irtó­zom a víztől. Még kisiskolás koromban utáltatták meg velem az úszást, ez azóta sem változott. Zólyomi Szabolcs, Nyíregyháza Még csak csónakban ültem, kenuban vagy kajakban nem. Nagypapám, aki imádott hor­gászni, magával vitt egyszer a Tiszára. Egyelőre ennyi, de lehet, a kenuzást egyszer kipróbálom. Tarek Ferenc, Nyírpazony Nem ismeretlen a számomra a kenuzás. Általános iskolás koromban Tokajban táboroz­tunk az osztállyal, akkor az egyik kísérőprogram az volt. Élveztem, bár újra azóta még nem próbáltam. Nézőpont Nyéki Zsolt Szatmári légiósok Az értékek mindig itt voltak, már ezer éve, meg annál is régebben: a táj, a természet, az ember alkotta házak, temp­lomok, a dolgos kéz művelte kertek, földek, a szívvel főzött ételek, italok - s persze legfőképpen az emberi közösségek. Mindezek széppé, érdekessé és értékessé tesznek az isme­retlenek, érdeklődő idegenek szemében minket, szabolcsia­kat, szatmáriakat, beregieket. Most, mikor hétvégenként szerkesztőségünk nem győz újságírót, fotóriportert küldeni a falunapokra, fesztiválok­ra, melyeken „jókedvförgeteg” az úr, nehéz elhinni: van az úgy, hogy a fenti értékek megrendülnek, elveszni látszanak; amikor meg kell tanulni újra hinni bennük, bízni abban, hogy mindezekre építhető jelen s jövő. Megyénk külön­böző pontjain manapság belekóstolva a helyi közösségek rendezvényeibe, ünnepeibe, a rendszerváltást követő évek tanácstalansága (nem ritkán reménytelensége) rémlik fel pályakezdő korszakomból. Akkor egy összeomló vi­lágrend temette maga alá az országot, a romok alatt magukra hagyott megyék, , ...• ,, falvak s városok keresték a A töltések tövében kiutat. Akkor az évtizedeken álmukból ébre- át megszokott gyakorlat, a fin nnrfáknn ljira „Vízfejeffektus” egyik napról púi i uiji a a másikra megszűnt, vagyis a begyújtották 3 ke- fővárosból hosszú ideig nem mpnrpVpt várhatott se ötletet, se pénzt 11 lel ILclvc IL. a magám hagyott vidék. Itt, a keleti szegletben volt a legrosszabb a helyzet: sehol egy felkapott tó vagy síparadicsomnak, borvidéknek való hegy, mely önmagában megalapozta volna a turizmust. Itt bizony ki kellett találni és fel kellett építeni valamit... Aki nem leste a sült galambot és a messiást, hanem feltűr­te az inge ujját, felismerte: van mire építkezni. A középkori templomainkra, történelmi és irodalmi emlékhelyeinkre nagyszerű utakat lehet fűzni, s a Tisza felső szakasza még ma is az érintetlen természetből ad vissza valamit, kerékpár­ról, kenuból vagy épp gyalogszerrel ámuldozva. A töltések tövében álmukból ébredő portákon újra begyújtották a kemencéket, s abban sült vert kenyérrel, túrós béléssel fogadják a vándort. A gyümölcs becsülete is megnőtt, s ha a korábbi évek termését is meg akarja valaki ízlelni, a csuprok­ban lekvárok, a butykosokban jóféle pálinkák garantálják a felfedezés élményét. Amikor a töltésről mi is lekerekeztünk az egyik udvarra, a gazdától megtudtuk: ott évek óta visz- szatérő vendég néhány férfi Belgiumból. Valaha a légióban szolgáltak, s most nálunk, egy magyar paraszti portán sát- razva, túrázva, evezve erősítik a csapatszellemet - kemencés csülök, kenyér, no meg szilva mellett. A fesztiválok, falunapok is messzire repítik a települé­sek nevét, különösen akkor, ha a Boney M. is felbukkan... Meg van ennek a maga bája, mert egy buli, amelyen jól érzik magukat az emberek, s mert nosztalgia. Tanulságos viszont, mindezt hogyan tálalta a kereskedelmi televízió. A tudósítás villantott valamit a pesti szemléletből, az „át- verekedtük magunkat a kecskéken, lemegyünk a térkép­ről, itt még térerő sincs, jé, tudják, mi a pisztácia” típusú sztereotípiából. A „fél Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megérkezett” megjegyzést meg mi mással illusztrálták volna, ha nem egy autóból kikönyöklő „he, fiam, gyere oda, fizetem, s vegyél fel engemet...” típusú helybélivel... Ez pont nem az ázsiót növelte, de spongya rá, a bulvármé­dia már csak ilyen. Mi akkor is tele vagyunk ízkirályokkal, értékeink őrzésére felesküdő lovagokkal. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet kvíz Itt született ifj. Kiss Áron (1843-1908), a magyar nevelésügy nagy alakja, a tanítók tanítója, a Pedagógiai Társaság alapítója. Szobra a nevét viselő iskola előttiátható. a) Porcsalmán b) Kispaládon c) Mérken d) Kékesén A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Körforgalom épül Kisvárdán Félpályás útzár és mobil közlekedési lámpa irányítása mellett épül Kisvárdán a Krucsay Márton utcán körforgalom, melynek összköltsége 273 millió forint. fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents