Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-17 / 164. szám

2017. JÚLIUS 17., HÉTFŐ kelet Innen-onnan 5 Debreceni lány lett Északkelet- Magyarország legütősebb videósa Dajka Gyöngyi (szavazó), Jászberényi Lili, a versenye fődíjasa és Rózsa Gábor a hajdú-bihari győztes a Napló szerkesztőségben, díjaikkal Neves szakmai zsűri értékelte a beküldött munkákat, és válasz­totta ki a legjobbakat. DEBRECEN, MISKOLC, NYÍREGY­HÁZA, Még májusban indítot­ta el a digitális Hajdú-Bihari Napló, a digitális Észak-Ma- gyarország, a digitális Ke- let-Magyarország, valamint a haon.hu, boon.hu és a szón. hu közös játékát, melyben Északkelet-Magyarország leg­ütősebb videósát kerestük. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei játékosok néhány perces, saját készíté­sű videójukkal nevezhettek, a többfordulós játék végén pedig a legjobbakat díjaztuk. A játékra a beérkezett videók közül szerkesztőségünk tag­jaiból álló zsűri tartott elővá­logatást, majd az olvasóinkon volt a sor: a következő fordu­lóban ők szavazhattak a nekik leginkább tetsző pályamű­Jánosik Gergő, BAZ megyei videós vekre. Ezután következett a szakmai zsűri: a borsod-aba- új-zempléni, hajdú-bihari és szabolcs-szatmár-beregi szakemberek értékelték a kisfilmeket és hozták meg a végső döntést arról, hogy kik nyerik a megye legjobb vi­deósa címet és az azzal járó okosórát, illetve hogy ki lesz az, aki hazaviheti az Észak- kelet-Magyarország legjobb videósa címet és az ezzel járó fődíjat, a Syma X8HG drónt. Nem volt kérdés a fődíjas A szakmai zsűri és a szavazók egyöntetű döntése alapján a hárommegyés fődíj nyer­tese Jászberényi Lili lett, aki A lélek útja című művével pályázott. - A film sajnos ma már egyre gyakrabban előfor­duló történetet dolgoz fel. A brüsszeli terrortámadás egyik áldozatára emlékezünk. Itt a A szakmai zsűri A háromtagú szakmai zsűriben Borsod-Aba- új-Zemplén megyétTórök Eszter, audiovizuális tervező művész, miskolci művésztanár képviselte. Szabolcs-Szatmár-Beregből Kéry Péter, nyíregyházi rendező-operatőr értékelte a beérkezett pályaműveket. Kéry Péter 32 éves televíziós múlttal rendelkezik, alkotásai 43 különböző hazai és nemzetközi díjban részesül­tek.- Az értékelésemnél több esetben a témaválasztás volt a dominánsabb. Az alkotók többsége jósszándékú témaválasztás erősebb, mint a megvalósítás. Hangulatát tekintve szép képekkel indít­ja a filmet. Nem tartom sze­rencsésnek az állandó kézi- kamera-használatot. A képek egyébként meg vannak kom­ponálva, a helyükön vannak. amatőr, akik megpróbálják gondo­lataikat, érzéseiket a lehetőség adta technikával és tudással elkészíteni. Ezt mindenképpen értékelni kell. De ne feledjük, hogy ma már a telefo­nunkkal is tudunk mozgóképet rög­zíteni. Ez nem azt jelenti hogy ezáltal automatikusan „filmesek” vagyunk - véleményezte a videós nyeremény- játékunkat a televíziós szakember. A vágás tempója a film lélek­tani fordulatait híven követi, a zenei aláfestés ezt kellően erősíti - vélekedett a kisfilm- ről Kéry Péter. - Jól átgondolt, felépített alkotás, ami enged képekkel mesélni. Szép ösz- szefüggéseket alkalmaz (mint Hajdú-Bihar megyei zsűri­tagunk Cséke Zsolt, geográ­fus végzettségű producer-ren­dező; operatőr volt, aki 1995 óta készít isme­retterjesztő- és dokumen­tumfilmeket a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Spektrum TV számára. (Fotók: Magánarchívum) például a bánat- és öröm­könny). Gondolatokat ébreszt a nézőben - hangsúlyozta ér­tékelésében Török Eszter. A megyénkénti legjobbak A beérkezett kisfilmek közül a szakmai zsűri és a nézők meg­választották a megyénkénti legjobbakat. A Borsod-Aba­új-Zemplén megyei nevezők között Jánosik Gergő A ked­venc helyeim Miskolcon című kisfilmje utcahosszal nyerte meg A megye legjobb videósa címet. - A film témáját, műfa­ját remekül megjelenítő képi és hangi tartalom. Jó ötlet, igényes kivitelben - mondta el véleményét a videóról Cséke Zsolt. Török Eszter a felvéte­lek szép minőségét és a kiváló helyszínválasztásokat emelte ki értékelésében, hozzátéve azt is, hogy „az erős, dinami­kus képeket érdemes hagyni, hogy maguktól meséljenek a narráció hátrányára”. Horror 5 percben Hajdú-Biharban a legjobb videós címet Rózsa Gábor Mikor iszunk?! című hor­ror rövidfilmje nyerte el. - A történet, „álom”, egy horro- risztikus vízióba kalauzolja el a nézőt. A témaválasztása egyedi. A megvalósítás, az összes pályázat közül a leg­jobb szakmailag. A történet hangulatának megfelelően világított térben játszódik az eseménysor. A képek kom­pozíciója rendben van, a plánváltásokat tökéletesen Trencsényi Péter nyereményével használja. Itt dramaturgiailag indokolt a kézi kamera hasz­nálata. Az aláfestő zene erő­síti a képi hatást, igazi profi munka - értékelte a művet Kéry Péter. - A témát reme­kül megjelenítő képi és hangi tartalom. Az ötlet jó, a kivite­lezés igényes - vélekedett a rövidfilmről Cséke Zsolt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Trencsényi Péter eljegyzési kisfilmje, Bettina és Gábor Love Story-ja lett a megye legjobb videója. Az al­kotást Cséke Zsolt értékelte: szépen felépített film az eskü­vőre készülő párról, egy pro­fesszionális esküvői filmeket készítő cégtől. A szavazók is nyertek Nyereményjátékunkon nem­csak a videót beküldők, ha­nem a kisfilmekre voksot le­adok is nyerhettek: a szavazók között három darab okosórát sorsoltunk ki. ékn Lakatos Mária és Mészáros László, szavazók fotók:ékn A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Figyelem: hazánkban is megjelent a kolorádóbogár „Az utóbbi években nagy előrelépés történt a megye legtávolabbi nagyközsége, Csenger iparosításában. Két éve termel itt a vegyesipari szövetkezet labdagyára. Gumilabdákat az országban egyedül itt készítenek, ebben az évben több mint hatmillió forint értékben” - írtuk 1977-ben fotó: km-archív Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. július 19., szombat Eltűntek a földtani intézet műszerei Tiszalökön A Magyar Állami Földtani Intézet igazgatósága az Or­szágos Öntözésügyi hivatal részére a Tiszalöknél terve­zett duzzasztógát elképzelt helyén 1944 nyarán kutató­fúrásokat végzett. A munka végeztével a fúrószerszámo­kat a hivatal helyi raktárában hagyták, mert a felszabadító csapatok közeledtére a MÁV már nem fogadott el szállítá­sokat. A felszabadulás után dr. Sümeghy József, a földta­ni intézet helyettes igazgató­ja bizottsággal szállott ki Ti- szalökre, hogy az otthagyott műszereket és szerszámokat Budapestre szállítsák, de semmit se találtak. A helyi­ek elbeszélése szerint a Tisza partjának azt a részét, ahol a raktár volt, a német tüzérség bombái teljesen felszántot­ták. A bizottságnak bizalma­san a tudomására jutott, hogy a szerszámok és műszerek nem semmisültek meg, teljes épségben megvannak Tisza- lök és a környező községek egyes lakosainak tulajdoná­ban. A bizottság a rendőrség segítségét igénybe véve nyo­mozni kezdett a mintegy 10 ezer forintot képviselő, pó­tolhatatlan eszközök után, és öt béléscsövet, valamint egy értékes szárnyas bővítőfúrót sikerült is megtalálniuk két gazdánál. A nyomozás még folytatódik. 1947. július 23., szerda Gazdák, vigyázat! A kolorádóbogár megjelent hazánkban. Egyelőre még csak Hédervár község hatá­rában állapították meg teljes bizonyossággal a veszélyt, de a fertőzés továbbterjedhet. A földmívelésügyi miniszter ezért nyomatékosan felhívja az ország valamennyi bur­gonyatermesztő gazdájának figyelmét arra, hogy azonnal és később is vizsgálja át a bur­gonya leveleit. Hatvan éve írtuk 1957. július 18., csütörtök Kevesebb lesz a mozdonyfütty Lapunkban többször szóvá tettük már, hogy Nyíregyhá­zán nem tartják be a csend- rendeletet. A motorosok teljes gázzal, hangtompító nélkül robognak, a kisvasút mozdonyai is állandó fütty­koncertet rendeznek, mely bizony zavarja a dolgozók pihenését és nyugalmát. A fenti megállapításokkal kap­csolatban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vas­úti Főosztályától most a kö­vetkező levelet kaptuk: „A Kelet-Magyarország cikkével kapcsolatban parancsköny- vileg hívtuk fel a mozdony­személyzet figyelmét, hogy a gőzsípot csak indokolt eset­ben, illetve az érvényben lévő utasításoknak megfelelően használja.” Reméljük, hogy a levél nyomán kevesebb lesz a zaj, a fülsiketítő füttykoncert, már csak azért is, mert az utóbbi napokban azt tapasz­taljuk, hogy a sípolás még bő­szebb, mint valaha. Ötven éve írtuk 1967. július 20., csütörtök A bátor kisbojtár Villámok cikáztak az égen, zengés verte fel a nyugvó Nyírkáta csendjét éjfél kö­rül. Egy meggyulladt családi ház mentéséhez igyekeztek az emberek, s közben nem is sejtették, hogy a helybeli Rákóczi Tsz herczegtanyai központjában egy kisboj­tár azokban a pillanatokban rendkívüli bátorságról tesz tanúbizonyságot. Ifjú Bartha János a gondjaira bízott ju­hok közelében aludt, amikor a dörgések felriasztották. Né­hány perccel éjfél után lángok csaptak a magasba: a villám a szövetkezet sertésfiaztatójá- ba csapott be. A tizenöt éves Bartha nem tétovázott, tudta, hogy az épületben 31 anyako­cát tartanak. Baltát vett ma­gához, a lángoló épülethez futott, s az ajtóról leverte a fából készült reteszt. Ezután bebújt az ólba, s pillanatok alatt kiterelte az állatokat a lángok alól, a füsttengerből. Július negyedikén leégett a nyírkátai tsz- sertésfiaztató- ja, de életben maradt a több mint százezer forintot érő állatállomány. A bátor kisboj­tár tettére felfigyelt az Állami Biztosító megyei igazgatósá­ga, s a közeli napokban érté­kes tárgyjutalmat adnak át. Megtudtuk, hogy a terme­lőszövetkezet is szép aján­dékkal lepi meg a közvagyon mentésében kitűnt Bartha Já­nost. KM „Tiszaszalka legrégebbi háza 150 éves, gyékénytetős, a Kossuth utca 2. szám alatt található” - tudattuk 1977-ben 1977-ből: „A csuklós autóbuszok összekapcsolásához szükséges harmoni­kát a Taurus nyíregyházi gyárában készítik”

Next

/
Thumbnails
Contents