Kelet-Magyarország, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-15 / 163. szám

2017. JÚLIUS 15., SZOMBAT Magyar kutató nyerte el a legrangosabb brit díjat Raccuja Gergely fotó: policyexchange.org.uk A közgazdasági elisme­rés negyedmillió fontot ér-a brit úthálózat sokat nyerne ezzel a megoldással. London. A negyedmillió fontos (csaknem 90 millió forintos) díjjal járó brit köz- gazdasági elismerést annak a modellezéséért kapta, hogy miként lehetne hatékonyabb díjfizetési rendszerrel javítani a brit közúti közlekedési inf­rastruktúra állapotát. Csak a Nobelért adnak többet A 27 éves Raccuja Gergely a Wolfson Economics Díj idei kitüntetettje. A díjat - amelynél maga­sabb összeget gazdasági ku­tatásért csak a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei vehet­nek fel - Lord Simon Wolfson konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója alapította. A pályázatra - amelyet a Policy Exchange nevű konzervatív londoni gazdasági-társadal­mi kutatóműhely szervez Lord Wolfson megbízásából - hét országból 120 dolgozat ér­kezett; a zsűri végül a Policy Exchange bejelentése szerint Raccuja Gergely munkáját hirdette ki győztesnek. A győztes pályamű szerzője Budapesten született, és 2011 óta él Nagy-Britanniában. A rangos University College London (UCL) egyetemen politikatudományból, város- tervezésből és olasz nyelvből diplomázott kitűnő ered­ménnyel 2015-ben, és tavaly óta az Amey Consulting inf­rastrukturális szolgáltató cég­nél dolgozik Birminghamben. A Policy Exchange ismerte­tése szerint Raccuja Gergely azt javasolta pályaművében, hogy meg kellene szüntetni az üzemanyag jövedéki adóját, valamint az Egyesült Király­ságban jelenlegi formájában 1920 óta létező járműadót, amelyet a közúti közleke­désben részt vevő csaknem minden géperejű jármű után évente fizetniük kell az üze­meltetőknek, és helyette a megtett távolsággal arányos, a környezetvédelmi hatásokat is figyelembe vevő útdíjrend­szert kellene meghonosítani. A könnyebb és tisztább üzemű gépjárművek évente kiszámított távolságarányos útdíja kevesebb lenne. A díjat a biztosítócégek szednék be, vagyis az üzemeltető az éves kötelező biztosítással együtt fizetné az úthasználati dijat, csökkentve az adminisztra­tív költségeket - áll a Policy Exchange ismertetésében. A rendszerhez megteremtendő jogi háttér garantálná, hogy a beszedett útdíj meghatározott hányadát a helyi és az orszá­gos főutakra fordítják. Raccuja Gergely dolgozata szerint ez­zel a rendszerrel öt éven belül kátyúmentes úthálózat lenne garantálható Nagy-Britanniá- ban. Az egyik legnagyobb brit közúti közlekedési szakpoliti­kai és kutatási intézmény, az RÁC Foundation támogatásá­val született pályamű szerint a brit költségvetés is nyerne a javasolt reformmal, mivel a brit utakon közlekedő jármű­vek száma és az általuk meg­tett távolság is folyamatosan növekszik, így a költségvetési bevételek is idővel növekedés­nek indulnának. Raccuja Gergely a Policy Exchange eredményhirdeté­se után elmondta: a pályamű alapgondolata az volt, hogy az egyszerűséget kell ötvözni olyan fejlettségi szintű megol­dással, amellyel kezelni lehet a közúti közlekedésben jelenleg zajló, a gépjárművek megho­nosodása óta nem látott hirte- lenségű változásokat. MTI „Kellemes gondot” jelent a hazai munkaerőhiány Sok ágazat küzd munkaerőhiánnyal illusztráció: thinkstock Az országban összesen 60 ezer üres álláshelyet tartanak nyilván. Budapest. - Magyarország mindenféle szempontból a legbiztonságosabb országok közé tartozik, és ezt szeret­nék a jövőben is megőrizni - mondta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Díj a sikeres vállalkozásokért elis­merések pénteki átadóján.- A vállalkozások akkor tudnak tervezni, ha ehhez biztonság társul. A magyar gazdaság növekedési pályán van, az államkassza elsődle­ges egyenlege pozitív, és az államadósság is csökkent az elmúlt években - emelte ki a Az országban 60 ezer üres álláshelyet tartanak nyilván. VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter. A gazdaságról szólva kiemel­te, hogy a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint májusban 35 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés több mint 8, a fogyasztás több mint 5 százalékkal bővült május­ban, az export teljesítménye pedig az elmúlt tíz évben nem volt olyan jó, mint az első fél évben - közölte. A nemzet- gazdasági miniszter úgy fo­galmazott, több olyan problé­ma van, amivel korábban nem találkoztak, például a mun­kaerőhiány, de „ez kellemes gond”. Az országban összesen 60 ezer üres álláshelyet tarta­nak nyilván, de van még tar­talékunk - fejtette ki, hozzáté­ve, hogy támogatni fogják az inaktívak visszaintegrálását a munkaerőpiacra. MTI Nemzetközi lapszemle FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG. A FÁZ A megosztó cím­mel közölte Stephan Löwen­stein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek „nem fog fájni” a brüsszeli eljárás. Úgy gondolja, a So­ros György által támogatott szervezetek elleni harc” nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a „belpo­litikai polarizációt” szolgálja - írta a FÁZ szerzője. SÜDDEUTSCHE ZEITUNG. A lap Da­niel Brössler kommentárját közli, amely szerint „elméleti, mégis érdekes kérdés”, va­jon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Ma­gyarországot, amely elfordul „a demokrácia azon formájá­tól, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban”. Orbán „hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól”, a civil törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegé- si eljárás pedig jelzi a „har­cot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, ha­nem része is az EU-nak”. Devizaárfolyam (2017.0714.) PÉNZNEM ____árfolyam változás Euró 306,53 -0,85 USA dollár 268,72 -0,82 Svájci frank 277,26 -2,26 Angol font 348,21 -0,22 Román lej 67,16 -0,18 Ukrán hrivnya 10,32 -0,06 Horvátkuna 41,31 -0,21 Lengyel zloty 72,66 +0,07 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ■ Dicsérte a bírók hivatásszeretetét Példaértékű a bírósági dolgozók hivatásszeretete, elkötelezettsége, ez a hi­vatásszeretet viszi folya­matosan előre a bírósági szervezetet - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tün­de a bíróságok napja alkal­mából rendezett pénteki budapesti ünnepségen. Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, a közbizalom hosszú távú fenntartása folyamatosan kikényszeríti a bírósági szervezet alkal­mazkodását Is. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI Ratkó-dédunokák végleges késésben Az ENSZ új jelentése szerint az Afrikában élők száma 2050-ig jóval több mint 1 milliárd lakossal, Európa jelenlegi népességének másfélszeresével fog nőni. A születéskor várható élettartam 58-ról 69 évre emelkedik, az Afrikából elvándorlók évi számát 450 ezerre becsülik, akiknek óriási többsége feltehetően Európa felé fog elindulni. A legpozi­tívabb változásnak a nők termékenységcsökkenése tűnik, mely szerint e kontinensen az egy nőre jutó élve születések száma a jelenlegi ötről háromra mérséklődik. Napjainkban négy feletti teljes termékenységi arányszám Afganisztánon kívül csak afrikai országokban figyelhető meg. E rémisztő népességrobbanás (ami a fejlődő országok többségében a végéhez közeledik) azt eredményezi, hogy 700 millió afrika­ival nő a munkaképes korú (20-64 évesek) emberek száma. Ma a globális munkaerő-ál­lomány minden tizedik tagja afrikai, 2050-re már minden ötödik e földrész lakója lesz. . T , , Miközben Afrikában a fenti Nem lehet kizárólúg jelenségek bekövetkezése a gyermekvállalási várható, főleg Európában hajlandóság nőve- ÍSS-SSS lésével megállítani termékenység, a természetes->7 nrQ7Úp nónpccpo fogyás és az elöregedés folya­dZ, UibZdg 1 itpebbeg matai váltakmeghatározóvá. CSÖkkenéSét. A demográfusok évtizedek óta tartó figyelemfelhívása az elmúlt években hazánkban eljutott kormányzati szintre is, így ma már népesedési helyzetünket nemzetstratégiai kérdésként kezelik. A hazai demográfiai körülmények nem tekinthetők kü­lönlegesnek, mert belesimulnak a Kárpát-medencében élő népek népesedési folyamataiba. 2016-os becslések szerint élete folyamán egy nő Ausztriában 1,47 (100 nő 147 gyerme­ket szül), Magyarországon 1,44, Szerbiában 1,43, Szlovákiá­ban 1,40, Horvátországban 1,39, Szlovéniában 1,35, Romá­niában 1,34 gyermeknek ad életet. Spéder Zsolt és Kapitány Balázs demográfusok most megjelent tanulmánya szerint a növekvő termékenységi arány (2011:1,24,2016:1,44) ellené­re sem születik több gyerek, mert 2015 után a „Ratkó-uno- kák” (az 1970-es évek közepén születtek) generációjának a szülőképes korból kiöregedésével olyan alacsonnyá vált a gyermekvállalási korban lévők aránya az ország népességé­hez viszonyítva, hogy nem lehet többé kizárólag a gyer­mekvállalási hajlandóság növelésével megállítani az ország népességcsökkenését. Modellszámításokkal bizonyítják, hogy a születésösztönző családpolitika önmagában kevés az ország új népesedési pályára állításához. Magyarország európai és OECD-országokkal való összehasonlításban kiemelkedően sokat költ családpolitikára, bár e támoga­tások rugalmasságán, kiszámíthatóságán, átláthatóságán, bürokratikusságán változtatni kell, hogy a potenciális gyermekvállalók ismerjék a támogatási formákat. Számí­tásaik szerint 2020-ra 9,5,2030-ra 9,0,2050-re pedig 8,2 milliós népesség várható hazánkban. Demény Pál nyír­egyházi születésű világhírű demográfus 2075-re 5 millió körüli népességet tart reálisnak. Ötmillióan is élhetnek egy országban boldogságban és jó anyagi feltételek között (mint pl. ma Dánia), de akkorra oly mértékben torzulna a korszerkezet (kevés gyerek, aránytalanul sok öreg), ami soha nem tudna újra egészséges szerkezetűvé válni. A dolgozat szerzői négy feltétel egyidejű létezésével vé­gezték további számításaikat. Az első: a termékenység 2025 után eléri az 1991-1994 közötti 1,75-ös arányt. A második: a születéskor várható élettartam 2030-ra további 3 évvel nő és utoléri Csehország jelenlegi szintjét, így évente 15 ezerrel kevesebben halnának meg. A harmadik: 2020-tól már csak 15 ezer magyar hagyná el az országot évente és évente 10 ezren vándorolnának vissza. A negyedik: évente 15 ezer ember bevándorlását tartják reálisnak, akik közül 5 ezren a határon túli magyar területekről érkeznének, évi 10 ezer följelente­nének a távolabbról érkezők. E feltételek együttes megvaló­sulása eredményeként 2024-re a népességcsökkenés teljesen megszűnne és 9,6 millió fő körül érné el a mélypontját. Azt követően a népességszám enyhén emelkedne és 2040 körül 9,7 millióban stabilizálódna. Az afrikai és ázsiai migrációs nyomással szemben Demény szerint Európának csak egy megoldása van, nevezetesen az, hogy az őshonos európaiak több (statisztikai átlagban minimum két) gyereket vállalja­nak. Ennek érdekében sok helyen még alig tettek valamit, mert a legtöbb országban a felismerés sem történt meg. Népesedési ügyekben hazánk is sokkal jobban állna, ha az 1950-es évek közepének nagy létszámú „Ratkó-gyerekei” (évi 210-220 ezer újszülött) után az 1970-es évek „Rat- kó-unokái” (évi 180-190 ezer élve születés) tovább vitték volna a jó hagyományokat és az elmúlt 10-15 évben megszü­lethettek volna nagyobb számban a „Ratkó-dédunokák” is, mert az utóbbi másfél évtized évi 90-100 ezer újszülöttjei csak alig több mint felét teszik ki szüleik korosztályának. A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora kelet@kelet.hu KBIT 2 Mindenfelől Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents