Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-07 / 130. szám
2017. JÚNIUS 7., SZERDA KELET Egy kárpátaljai falu lett a skanzenből Egy jelenet A sátán fattya című filmből, ismerős kulisszákkal fotó: pusztai Sándor Két hazai dokumentumfilm árából is lehet jó történelmi filmet készíteni. nyíregyháza. Drámai képsorok peregnek a szemünk előtt: egy fiatal nő a kútba ugrott, s éppen az életéért küzdenek, megpróbálva visszahúzni őt a halál küszöbét jelentő jéghideg vízből a létezésbe. Aztán a következő percekben ugyanez a fiatal nő a jeges folyó felé tart, s a rémült zihálásából jól látszik, ismét eldobni készül magától az életet. Egy szabadvers a vásznon Szerencsére mindez most nem a valóság, hanem egy készülő magyar történelmi film néhány pillanata, amelyből a közelmúltban, egy közönség- találkozón a szerencsésebbek megtekinthettek néhány jelenetet. Ez a film - A sátán fattya, Zsigmond Dezső alkotása, amelyet Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai író kisregénye alapján készít - különösen kedves a számunkra, ugyanis jórészt a Sóstói Múzeumfaluban forgatták. A filmrendezőt ezúttal arról faggattuk, hol tartanak most a nyárra beígért, s hiánypótlónak számító alkotás munkálatai. Muszáj még egy kis pénzt összekala- pozniabefe- jezéshez... „ ZSIGMOND DEZSŐ- Még sajnos messze nem egy kész filmről beszélünk, s talán nem túlzók, ha azt állítom, a neheze még hátra van, annak ellenére, hogy a jelenetek többségét már felvettük. Forgatni fogunk a nyáron is, s vár még ránk egy aratási nagyjelenet a nyár végén.- A háborút követő években játszódó kárpátaljai történetet Balogh Géza újságíró gyúrta át forgatókönyvvé, aki a forgatás ideje alatt, éjszakákba nyúlóan is folyamatosan formálta a szüzsét, s mindig leleveleztük a változtatásokat. Egy író mindig úgy képzeli - s teljes joggal -, hogy amit leírt, annak a hiteles képi mása fog megjelenni a vásznon is. Mi igyekeztünk ehhez tartani magunkat, de mivel itt most nem is egy kisregényről, hanem egy „szabadversről” van szó, nem volt egyszerű a gondolatokat képpé formálni. Géza - látva a lapokban a megjelent fotókat, de nem ismerve a felvett jeleneteket - néha meg is rémült, hogy ez nem olyan, mint amit megálmodott - tudtuk meg Zsigmond Dezsőtől, aki nem mulasztotta el kifejezni háláját a nyíregyházi skanzennek, amiért megtűrték ott a stábot. Fontos az összjáték és a kémia- A film rendezőasszisztense kezdetben azt tanácsolta, hogy anyagi okokból a szentendrei skanzenben forgassunk. Örülök, hogy másképpen alakult, ugyanis a Sóstói Múzeumfaluban sokkal jobbak az adottságok. Itt a házakhoz kert, udvar, utca is tartozik, ellentétben a szentendrei helyszínnel. Gondot egyedül az jelentett, hogy a - főként kárpátaljai - színészeinknek nem egyszer már a nap derekán vissza kellett utazniuk a munkahelyükre, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházba, vagy éppen a budapesti Nemzeti Színházba. S ha már a szereplőkről szó esett, Zsigmond Dezső mindig nagyon büszke a színészeire, különösen az orosz katona „fattyát” megszülő fiatalasszony, Eszter megfor- málójára, Tarpai Viktóriára. Elárulta például, hogy a „kútba ugrós” jelenetet is ő csinálta végig, holott egy kaszkadőrt is felfogadtak.- Ez egy komoly, embert próbáló feladat volt. Nem állítom, hogy nem féltünk egy kicsit, ezért is volt jelen végig a kaszkadőr, s a felvétel biztosításáról is gondoskodtunk. A jelenet végén megkönnyebbülten tapsoltuk meg Viktóriát, aki ragaszkodott hozzá, hogy az arcával garantálja a jelenet sikerét és hitelességét. Nagyon örülök, hogy végül őt kértem fel a szerepre, bár több jelentkezőnk is akadt, s a casting legvégén A beszélgetésünk során fény derült arra is, hogy A sátán faty- tya című film készítésével párhuzamosan Zsigmond Dezső Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának körülményeiről is készített egy filmet 2016-ban. - Ez is inkább egy történelmi film, amely Tisza István korára emlékezik, s az őszirózsás forradalomra, amit is ketten maradtak versenyben egy ugyancsak kiváló erdélyi származású budapesti színésznővel. Mivel ez egy kárpátaljai történet, azt akartam, hogy kárpátaljai színészek is játsszák el. Az volt az érzésem, hogy ha beregszászi színészeket kérek föl, olyanokat, akik a kijevi iskolát és jobb volna már elfelejteni. Ez tulajdonképpen egy árnyjáték, a képkockákon ugyanis konkrét és átvitt értelemben is Herminamező árnyai jelennek meg. Egyébként ma ismét nem könnyű, szinte nem is lehet magyar karakterű filmet készíteni - tette még hozzá némi keserűséggel a hangjában. - Azok a műhelyek - Duna Televízió, az ukrán-orosz színjátszást művelik, az összjáték és a színészek közötti kémiai is a film előnyére válik.- Muszáj lesz még egy kis pénzt összekalapozni, hogy méltóképpen leforgathassuk az aratási és nyári jeleneteket, illetve hogy az utómunka is tisztességesen alakuljon - árulta el a termékeny alkotó, amikor arról faggattuk, kijön- nek-e a nem éppen hollywoodi léptékű költségvetésből. Mire minden a helyére kerül- Vannak ígéreteink, s reméljük, hogy november közepére a bemutató napját is kitűzhetjük. De addig is sok még a tennivaló. Rengeteg apró snitt készült, előfordult, hogy egy jelenetet kilencféleképpen is felvettünk, ami több lehetőséget kínál a lehető legtökéletesebb végső megformáláshoz. Ám nem kis munka lesz, hogy mindent a helyére tegyünk, nem egyszerű ugyanis kijelölni a leforgatott anyagban a színészi és operatőri értelemben is hasznos pontokat. km-mj Történelmi Film Alapítvány és a néhány stúdió -, amelyek ezt az ügyet korábban felvállalták, mára sajnos megszűntek. S mivel a közelmúltban a fennálló mecenatúrától sem én, sem pedig más nem kapott pénzt ilyesmire, a magyar karakterről, jellemről, a magyar világról szinte semmilyen film nem készül. Nincsenek magyar karakterű filmek » Példa nélkül a világtörténelemben Nagykátlóban is megemlékeztek a trianoni békediktátumról június 4-én. Az ünnepségen megyei és országgyűlési képviselők, valamint a történelmi egyházak képviselői tartottak emlékező beszédet. fotó: janics attila PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. - Az elmúlt évek oktatáspolitikájára nem jellemző' a gyermekek jövőjére célként tekintő gondolkodás - mondta keddi sajtótájékoztatóján Jeszenszki András. Az MSZP városi elnöke szerint az elfogadott, és Taigetosz-törvényként elhíresült módosítás újabb bizonysága annak, hogy egy tudatosnak látszó butí- tási folyamat figyelhető meg az országban. - Mintha az lenne a cél, hogy minél többen kiszoruljanak a minőségi oktatásból, szakképzésbe kényszerüljenek és egyre távolodjanak a felsőoktatástól. A törvény azokat a diákokat sújtja, akiknek a leginkább szükségük lenne az esélyegyenlőségre, a segítségre a tanulási zavaraik miatt. A felmentési lehetőségeket egy tollvonással megszüntették, pedig lett volna ntód, hogy a valóban súlyos részképesség-zavarokkal küzdő diákok megőrizhessék a mentességet, miközben kiszűrik a csak kiskapukat keresőket. Ilyen lehetne egy még szigorúbb, akár másodfokú vizsgálat bevezetése is, azonban a segítő szándék legkisebb jele sem volt meg a kormányzatban, így a más területen tehetséges tanulók lesznek a törvény valódi áldozatai - mondta. Röviden DIÁKMUNKA BÖRZE. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is várja a diákmunkák után érdeklődő fiatalokat az Új Nemzedék Nyíregyházi Közösségi Tér szervezésében megvalósuló Diákmunka Börze. A június 9-én 14-17 óra között megrendezendő esemény egy országos kezdeményezésnek a része, melynek célja, hogy a diákmunkát kereső fiatalok megismerjék a biztonságos - akár iskola mellett is végezhető - munkalehetőségeket és hiteles forrásból kapjanak információt a pénzkereseti lehetőségekről. Egy helyen lesz megtalálható a város és a megye diákmunka közvetítő irodáinak többsége, így a rendezvényre ellátogatok rövid idő alatt képet kaphatnak az aktuális lehetőségekről. A hét folyamán minden megyeszékhelyen szerveznek hasonló Diákmunka börzéket. Tanulságos, hiterősítő volt a zarándoklat A búcsú ünnepi, június 3-ai szentmiséjére százezres tömeg gyűlt össze a csíksomlyói hegynyeregben fotó: mti A búcsú alkalmával százezres tömeg gyűlt össze a csíksomlyói Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben. NYÍREGYHÁZA, csíksqmlyő. - A Budapestről Csíksomlyóra indulók között zarándokoltam én is, a Mezőkövesd melletti Szomolyától egészen Pócspet- riig, közel 200 kilométeren keresztül! - kezdte élménybeszámolóját hűséges előfizetőnk, Nyári Józsefné, majd így folytatta: - Utunk a Bükk alján, Miskolcon keresztül, a Hegyalján, Rakamaz és Nyíregyháza-Sóstóhegy útvonalon, zömében földutakon vezetett.- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei részeken a Mária-út Idő kell hozzá, hogy helyükre kerüljenek a kavargó élmények. NYÁRI JÓZSEFNÉ útjelző kövein szebbnél szebb gondolatok találhatók, köztük az egyik Coelho idézet: „Többet ér egy kaland ezer kegyelemben és kényelemben eltöltött napnál”. Zarándoktársaim közül ketten megjárták már az El Caminót, s többen nem először indultak el a Mária-út teljes vagy egy-egy szakaszán. A gyalogos zarándoklat velejárója a bedagadt, fájó láb, a vízhólyag, illetve az emelkedőknek és a lejtőknek köszönhetően a belilult köröm. Akik már többször megtették az utat, azt mondták, csak Máriapócsig nehéz az út, utána már az út viszi őket - idézte fel olvasónk. Köszönöm a sorsnak- A hívők, akik az egyes települések templomaiban fogadtak bennünket, nem csak vendégül láttak minket, hanem tiszta szívből ígérték, hogy imádkoznak majd a Szűzanyához, hogy legyen erőnk végigmenni az úton Csíksomlyóig. Az út számomra sokkal nehezebb lett, mint amilyennek reméltem, a negyedik naptól gyötrelmesen nehéz.- Ahogy a puding próbája az evés, úgy az égő tyúkszem okozta fájdalom tökéletesnek mondható megtapasztalásához „ideális” egy 8 napos hátizsákos gyalogos zarándoklat a Mária-úton. Még kavarognak bennem az élmények, idő kell hozzá, amíg a helyükre kerülnek. A zarándoktársaimnak, akik a Felvidékről, Szek- szárd, Budapest, Gyöngyös és környékéről, Ináncsról vagy Miskolcról jöttek, azt üzenem, mégis nagyon köszönöm a sorsomnak, hogy közietek zarándokolhattam én is! - zárta a hit megőrzését, a megbékélés és az összetartozás fontosságát hangsúlyozó közösségi program után Nyári Józsefné. km-pi <§> Gyásznap és főhajtás A trianoni békediktátumra emlékeztek a Baktalórántházán rendezett XI. Közép-Nyírségi Református Találkozón, ahol Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke tartott emlékező beszédet. fotó: magánarchívum Népi gyógyászat és piócázás Nyíregyházán NYÍREGYHÁZA. Második alkalommal tart egészségnapot Nyíregyházán a MAG-csoport június 10-én, a Malom utca 30. alatti Mesterképző Középiskola épületében. A népi gyógyászok - Nagy Kristóf, Antalka Attila, Kálmán Zoltán, Szabóné Böbe és Karácsony Marianna - ezúttal is érdekfeszítő előadásokkal, hagyományosnak számító gyógymódokkal és kezelésekkel várják a gyógyulni vágyókat. Lesz életmódtanácsadás, csontkovácsolás, inazás, kenés, piócázás, energetikai- és lelki blokkok oldása. Győri Ildikó, Antalka Attila és Varga Zsuzsanna a piócázásról tart ismertetőt 9.30-tól, bemutatva a módszer alkalmazási lehetőségeit, Nagy Kristóf pedig 11.30-tól tart előadást a test-lélek-szel- lem elmérgeződéséről, annak tisztításáról és tisztán tartásáról. Konkrét probléma esetén érdemes időpontot egyeztetni a 70-944-6995-ös telefonszámon. KM
