Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-26 / 146. szám

2017. JÚNIUS 26., HÉTFŐ 4 Megyei tükör KELET II Három megyénkben a legjobbak között Kihirdették a kiválóságainkat Szilágyi László a pálinkáról mindig örömmel tart előadást fotó: km-archív nyíregyháza. Egyszer volt, hol nem volt..., de tényleg volt egy meseszép történet. A szereplői szűkebb pátriánk la­kói, szépkorú hölgyek, urak. Valamennyiük közös jellem­zője, hogy ha pennát ragad­nak, az alól gyönyörűséges gondolatok kelnek életre. Az apropót az íráshoz ez alka­lommal a Mosolyvirág biz­tosította, a Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete ugyan­is az idén tavasszal is, mint minden évben, meghirdette az Életmesék című novellaíró pályázatot. A versenyben a legapróbb amatőröktől a legtapasztal­tabb írókig bárki részt vehe­tett, ha volt mondandója az „Amikor még...” témakörben. Megyénkből hatan is megmé­rettettek, s büszkeségünkre hárman be is jutottak a leg­jobbak közé. Az érdem akkor lesz még nagyobb, ha tudjuk, hogy több mint 200 pályázó volt országos szinten. Csupán a legjobbak írásai kerülhettek be abba a kötet­be, amelyet az egyesület szor­gos tagjai rekordidőn belül nyomdába juttattak, s a nyer­teseink azt kézhez is kaphat­ták nemrégiben a Parlament Vadásztermében tartott pazar ünnepségen. Horváth József- né és Török Ferencné a gyen­gébb nem képviselőiként osztották meg tapasztalatai­kat a régmúlt idők szépségei­ről, dr. Csermely Tibor pedig családfői, atyai gondolatait vetette papírra nosztalgiázó színezettel. Mindhárom no­vellista köszönetét fejezte ki Radnainé Filep Ildikónak és Németh Zoltánnénak, a Nagy- családosok Egyesülete deb­receni és nyíregyházi veze­tőinek, akik hozzásegítették őket a sikeres szerepléshez. ORÉMUSZ MAJA Pálinka Életműdíj a hungarikumunk eredet­védelmét kijáró egykori Várda-Drink-vezérnek. NYÍREGYHÁZA. Az idei Pálinka Országkóstolóra 43 pálinka­ház nevezett, a bírák össze­sen 382-féle pálinkából, vak­kóstoláson választották ki a legjobbakat. A győztes pálin­kákat az Országház Felsőházi termében hirdették ki június 20-án. Sikeres a program Az ünnepségen Fazekas Sán­dor agrárminiszter rámuta­tott: míg 2010-ben valamivel több mint 500 pálinkafőzde működött az országban, ad­dig most már mintegy 600. A kereskedelmi főzdék száma is gyarapodott, 72-ről 138-ra. Az országkóstolóra nevezett tételek száma szintén emel­kedett. A program sikerét mutatja a „Pálinkakiválóság” minő­sítést elérő tételek száma. Összesen 115 tétel kapta meg ezt a címet, (köztük hat a Vár- da-Drinké, öt a Zsindelyesé, egy a Tarpa Manufaktúráé), míg 46 a „TOP Pálinkakivá­lóság” minősítést. A csúcs 46-ok közé verekedte be ma­gát a Várda-Drink Exclusive cseresznyefa hordóban érlelt cseresznyepálinkája és a Tar­pa Manufaktúra szatmári szil­vája. Ám általánosságban is elmondható, hogy reme­kül szerepeltek a Pálinka Országkóstolóra megyénk­ből benevezett kereskedelmi főzdék. Összesen hét arany, 18 ezüst, valamint 11 bronz minősítést hódított el a meg­mérettetést vállaló öt pálin­kaházunk. Nézzük előbb az „aranyo­sakat”: A Várda-Drink Zrt. négy bronz, hat ezüst mellett négy arannyal, a Tarpa Ma­nufaktúra Kft. három bronz-, egy ezüst- mellett két ara­nyéremmel, a Zsindelyes Ke­reskedőház három bronz-, kilenc ezüstérmén kívül még egy arannyal büszkélkedhet. Sporthasonlattal élve „szépen csillognak” a kevésbé fénye­sek is, amelyekből a Deme­ter Pálinka Manufaktúra két ezüstöt, a Panyolai Szilvóri- um Zrt. egy bronzot hozott el. Az egyik legnagyobb elismerés Mi, lokálpatrióták örömmel nyugtázhatjuk, hogy Szi­lágyi Lászlót, a Várda-Drink Zrt. egykori vezérigazgatóját, szatmár-beregi pálinkalo­vagot a szakmában az egyik legnagyobb elismerésnek szá­mitó Pálinka Életműdíjban részesítette a Pálinka Nemzeti Tanács. A szakmai csúcsszer­vezet ezzel a kitüntetéssel is­merte el Szilágyi Lászlónak a magyar pálinka érdekében év­tizedeken át folytatott mun­kásságát, olyan múlhatatlan érdemeit, mint a szatmári szilva-, szabolcsi almapálinka eredetvédetté nyilváníttatása, vagy a porcelánkulacsba pa­lackozás országos premierje. Arra is érdemes emlékez­nünk, hogy a pálinka elneve­zés-fogalom magyar kizáró­lagosságának európai uniós elfogadtatásakor a brüsszeli delegáció egyedül a társaság Naményi főzdéjét látogatta meg, s miután meggyőződtek a hagyományok tiszteletben tartásáról, döntöttek az elfo­gadásról. KM-GB <g> Kapásra várva a berceli kompnál Minden horgász optimista, hiszen reménykedik a nagy fo­gásban. Ha nincs kapás, az sem baj, hiszen gyönyörködhet a Tisza szépségében. fotó: hoványi Péter A legkiválóbbak- A 2017-es év pálinkája a Mályinka Pálinkafőzde - ritkaságszámba menő - Konkordi-lzabella szőlőpálinkája lett- A legeredményesebb pálinkafőzde: a Brill Pálinkaház, amely 14 aranyérmes párlatából hat főzete Champion-dijas is lett- A Pálinka Nemzeti Tanács az idén alapított új díját, a „Legjobb 10 000 palack feletti tétel” elnevezésű elismerést a Villányi Pálinka - Magyarbólyi Pálinkafőzde Válogatott Vörös törkölypálinkája nyerte el A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Aratás előtt: a kasza-minőségvizsgálat demecseri fortélyai „Lassan kibontakozik a végső formá|a annak az 58 lakásos háznak, ame­lyet a SZÁÉV épít Nyíregyházán, a Kossuth utca és az Erdő sor sarkán” - adtuk hírül 1987-ben Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. június 27., péntek El akarta lopni a WC-t A gyulatanyai állami gazda­ság főintézője feljelentést tett a rendőrségen ifjú Sz. János helybéli főldmíves ellen, aki az egyik éjszaka lebontotta és el akarta lopni a gazdasághoz tartozó falazott és cseréptetős WC-t. A tolvajt éppen akkor érte tetten az éjjeliőr, amikor az a téglát, cserepet, gerendát szekérre rakva el akarta szál­lítani. Hatvan éve írtuk 1957. június 27., csütörtök Kaszavásárlás Demecserben A jó gazda előre gondosko­dik az aratáshoz szükséges szerszámokról, rendbe teszi a régieket, s az elkopott vagy törött helyébe újat vesz. A demecseri földművesszövet­kezeti vasboltban is gyakori mostanában a kaszavásárlás. Kerepesi Sándor boltveze­tő gondoskodott arról, hogy elegendő és jó aratószerszá­mot lehessen kapni a bolt­ban. Nagy bajuszos, deresedő hajú, köpcös parasztember lépett a boltba, szikár, bor­virágos arcú embertársával. Ingujjra vetkőzve, szürke vászonnadrágban és szandál­ban toppantak be, bronzszínű arcukon csillogott a veríték. Az ajtóból visszalestek a kint hagyott kerékpárra, az­tán zsíros kalapjukat feljebb pöccitve hangosan ráfeleltek a boltvezető köszöntésére. Előbb a hőség miatt panasz­kodtak. „Van jó kasza? Jó acél kellene, 85-ös” - kérdezte az egyik. „Van bizony ötven is”- mondta a boltos, és néhá­nyat a pultra tett belőle. A szi­kár ember kézbe vett egyet, karjához mérte, hogy jó-e a hossza. Aztán a mutatóujjá­ra akasztotta a kasza nyakát, a hegyét meg hozzáverte az ötkilós súlyhoz. Nyomban a füléhez emelte, s hallgatta a rezgő acélsivítást. Miután ezt többször megismételte, elégedetten nézett a társára, ám ezzel még nem végzett a kasza minőségének vizsgálá- sával. Az asztalra tette, rákö­pött, erre tett egy darab szal­maszálat, s azt magyarázta, hogy ha a kaszára keresztbe tett szalma megfordul, akkor a kasza acél. Egy-egy kaszát félretetettek, másfeles sar­lót is kértek hozzá, ezt már nem vizsgálták annyira. A 420-as préselt fenőkőre csak legyintettek, mondták, hogy smirglikőre vadásznak, mert a 420-as bizony nem elég jó. „Gyerünk, sógor” - mondta a szikár ember, amikor végez­tek a vásárlással. „Még ma kipróbáljuk, milyen rendet lehet vágni ezekkel a kaszák­kal.” 1957. június 30., vasárnap Filmet forgatnak megyénkben Nem volt még példa arra me­gyénk történetében, hogy a határain belül filmet forgattak volna. Most ennek lehetnek tanúi a fehérgyarmati járás dolgozói. Móricz Zsigmond egyik novellájának, az Égi madárnak a filmváltozatát forgatják a szatmári földeken. Büszkeség, hogy az első ma­gyar film, amely megörökíti a szatmári földeket, s azok népét, éppen Móricz Zsig­mond novellájából készül, a nagy magyar író egyik leg­szebb, legsajátosabb novel­Harminc éve irtuk: „Az Új Élet Termelőszövetkezet partneri kapcsolatot alakított ki a balatonfüredi halógyárral, a legújabb mllotai termék a kétszemélyes horgászcsónak” fotó: km-archív Iájából, s ott, ahol a gyermek Móricz Zsigmond először ismerkedett az emberekkel, regényeinek, novelláinak hőseivel. Az Égi madár bemu­tatóját mi, Szabolcs-Szatmár megyeiek tehát kétszeres érdeklődéssel várhatjuk, és várjuk is. Ötven éve írtuk 1967. júliusi., szombat Kevesebb várakozás interurbán hívásra A megyénk vonalain is folyó vasút-villamosítással pár­huzamosan végzik a posta szakemberei Nyíregyháza és Záhony között a telefon-lég­vezetékek kábelesítését, föld­be süllyesztését. A hatvan kilométer hosszban végzett korszerűsítési munkálatok többmilliós értékben az év utolsó hónapjára elkészül­nek. A korszerűsítés előnyeit elsősorban a vidéki - jobbára a Kisvárdán és környékén élő- előfizetők élvezhetik majd: kevesebbet kell várakozniuk interurbán telefonhívásaik kapcsolására. Negyven éve írtuk 1977. június 29., szerda Tragikus gyermekhalál A szülői gondatlanság elret­tentő példájaként állhat min­denki előtt B. Rozália 27 éves, foglalkozás nélküli nagykállói lakos esete. B. Rozália nyolc­éves lányára bízta négy hóna­pos, Zsolt nevű gyermekének őrzését és elment hazulról. Míg a kislány az udvaron ját­szott, szabadon hagyott ser­tésük bement a lakásba és lerángatta az ágyról a cse­csemőt. Leharapta a gyerek fejét és a végtagjait, majd a holttestet az udvarra húzta. A szomszédok akadályozták meg, hogy a sertés a csecse­mő törzsét is széjjeltépje. A rendőrség vizsgálatot indított a gondatlan anya ellen. km 1967-ből: „Épül a nyíregyházi filmszínház”

Next

/
Thumbnails
Contents