Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-21 / 142. szám
2017. JÚNIUS 21.. SZERDA 8 Gazdaság A gazdák nagy részének ráfizetéses lesz a szezon Budapest. Legfeljebb egy jó közepes termésben reménykedhetnek az idén a gabona- termelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék - mondta a Világgazdaságnak Vancsu- ra József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyereséget proElöretort a napraforgó A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszí- vabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-termelők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár. dukáljanak. Tavaly a termelők | felének hozott ráfizetést a búzatermelés, az idén ez az | arány 70-80 százalékos lehet. Ebben a szezonban folyamatos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt az idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.- Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 | ezer forintot, az idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „becsúszik” - mondta a Világgazdaságnak a GOSZ elnöke. Szerinte a hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat - nemcsak Magyarországon, hanem | világszerte. A GOSZ adatai szerint az idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak majd búzát Magyarországon. VG.HU Aratják a búzát- a szezon előtt kedvezőtlenek a kilátások ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV KELET A felhők helyett inkább a kételyeket oszlatjuk el A jégágyú képtelen befolyásolni egy zivatarfelhő mozgását. csenger. - Egy átlagos zivatar- felhő átmérője 10 kilométer, amelyben több százezer tonna víz van. A jégágyú révén keltett légörvényekkel egy ilyen felhőnek a mozgási irányát és a sebességét képtelenség befolyásolni - cáfolta lapunknak az időnként fel-felröppenő mendemondát dr. Apáti Ferenc. A csengeri származású, a Debreceni Egyetemen tanító docens szerint az elmúlt évek keserű tapasztalata, hogy a jégesők egyre nagyobb gyakorisággal és egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságban, de a civil vagyont sem kímélik.- A jégesők a legnagyobb kárt a zöldség-, gyümölcsvagy szőlőtermesztésben okozzák. Egy ültetvényben egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. És ez még nem minden: a meteorológusok szerint hosszabb távon a jégesők növekvő gyakoriságával kell számolnunk -• fogalmazott a szakember, majd hozzátette: ma már több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárvállalkozás alkalmaz jégvédelmi technológiát az ültetvényeik megóvására. A Egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. DR. APÁTI FERENC ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV Jégkárt szenvedett megyei gazdálkodó védekezés egyik típusa a jégháló, ami gyakorlatilag teljes védelmet jelent, viszont 5 milliós hektáronkénti bekerülésével rendkívül drága. A másik a jégvédő ágyú, ami ugyan nem garantál tökéletes biztonságot, viszont megfizethető - közölte dr. Apáti Ferenc.- A jéghálón és a jégágyún kívül számon tartunk még úgynevezett térségi jégeső-el- hárító módszereket, mint az ezüst-jodidra alapozó talajgenerátoros módszer, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kíván országos méretűvé kiépíteni - tájékoztatta lapunkat az egyetemi docens. Pályázatot adtak be A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kész megoldással rendelkezik a jégkárok mérséklésére: pályázatot nyújtottak be 1,8 milliárd forint értékben egy országos lefedettségű elhárítórendszer kiépítésére, amely talajgenerátorokra épül, szám szerint 984-re. Ebből 200 automata, a többit úgy telepítik gazdákhoz, hogy ügyeletet is kérnek tőlük egy bizonyos összegű havi juttatás fejében: ha az Országos Meteorológiai Szolgálattól jön a telefon, bekapcsolják a berendezést órákkal a felhő megérkezése előtt. Ezüst-jodidot párologtatnak majd ki, ennek nincs természetet vagy egészséget károsító hatása - tájékoztatta lapunkat Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Szerinte ez a projekt óriási előrelépés lehet a termésbiztonságra nézve, a sok fejtörést okozó jégesőket elvileg már mérsékelheti is a rendszer. Egy forintnyi védekezési költséggel mintegy 33 forintnyi termelési érték védhető meg, így számolnak a kamaránál, s persze a vagyonbiztonságra, autók, házak védelmére is hatással lehet az elhárítórendszer.- Százszázalékos biztonság nyilván nincs, de a lehulló jégdarabkák mérete alaposan csökkenthető - tette hozzá Rácz Imre, aki azt szorgalmazza az országos elnökségben, hogy a hatékonyság érdekében egy határon átnyúló együttműködés és pályázat keretében Romániával és Ukrajnával összedolgozva alakítsák ki a jégvédelmi rendszert. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu A lehulló jégdarabkák mérete alaposan csökkenthető. RÁCZ IMRE wt Ji k Állami elismerést kapott a fajta Szőke Ferenc nemesítő kertészmérnök kitartó szelekciós munkájának már kézzelfogható az eredménye fotó: szerző A klímaváltozás egyik eredményesen termesztett gyümölcsfaja lehet a kökény. lövőpetri. - A kökény a legáltalánosabban elterjedt vadon termő gyümölcs. Fényre igényes, a talaj minőségére nem, a téli és tavaszi fagyokra a szilvához hasonló az érzékenysége. De ami rendkívül fontos, szárazságtűrő - állítja a növény legjobb hazai ismerője, a Lövőpetriben hosszú évek óta gyümölcsnemesítéssel foglalatoskodó Szőke Ferenc. Reméljük, az idén sem lesz 50 mázsánál kevesebb a termésem. SZŐKE FERENC- Genetikailag az egyik legváltozatosabb gyümölcsfajunk. A természetben „tisztán”, és természetes hibridje, a kökényszilva egyaránt előfordul - mutatja be negyed- százados munkásságának mostanra beérett gyümölcs- fajtáját a nemesítő. Megoldatlan üzemi termesztés- A klímaváltozás egyik eredményesen termesztett gyümölcsfaja lehet - hangsúlyozza Szőke Ferenc, aki nyilván ezért határozta el, hogy a kökény ezidáig megoldatlan üzemi termesztését is kidolgozza.- Jelenleg több mint 60 vállalkozás végzi a kökénytermés feldolgozását, kizárólag gyűjtött kökényből. Ez több problémát is felvet a felhasználás oldaláról. Egyrészt a gyűjtőhelyek az utak, az ipari üzemek közelsége miatt szennyezettek. A gyümölcs kártevőktől és kórokozóktól fertőzött lehet. Nem egységes a minőség és a béltartalom. A feldolgozáshoz szükséges alapanyag mennyisége sem tervezhető - sorolja a gazda. Ezek a komoly kérdőjelek sarkallják a lövőpetri nemesi- tőt is, hogy a vadon termő populációból szelektált értékes változatok fölszaporításával, keresztezéses nemesítésből származó hibridekkel üzemi termesztésre alkalmas fajtákat hozzon létre. Olyanokat, amelyek korán termőre fordulnak, jól termékenyülnek, méretes gyümölcsöt nevelve magas hozamra képesek. Szőke Ferenc állítja: a kökényszilva fánként 16-20, a „virtigli” kökény 8-11 kilogramm gyümölcsöt ad. Fajtaelismerést kapott- A kemény tél és a tavaszi fagyok ellenére reméljük, az idén sem lesz 50 mázsánál kevesebb a termésem - mondja a nemesítő, aki arról is beszámolt, hogy tavaly magyar állami fajtaelismerést kapott a legígéretesebb fajtájuk. Ez pedig a „Zempléni” nevű kökényfajta, amelyik nem tövises, kisebb szilvafa méretű, nagy szemű, s öntermékeny, vagyis nem kell hozzá porzó. Ráadásul jó ízű, nyersen is ehető.- Az egyik debreceni faiskola már árulja a „Zempléni” kökényfajtánkat, de egy-egy vásárlónak csupán négy-öt csemetét tud adni, mert nincs elég belőlük. Jövőre viszont korlátlanul hozzá lehet majd jutni, és egy csomagküldő szolgálat is forgalmazni fogja. KM-GB A kökény jellemzői Az Európa-szerte vadon termő kék szemű gyümölcsnek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatására a népi és a természetgyógyászat már korábban felfigyelt. Ezek nyomán került a táplálkozástudomány érdeklődési körébe. A beltartalmi összetevői között találhatók benne vitaminok, flavonoidok, tanni- nok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok. Egyik fontos fenolja az ellagsav, amely a kötőszövetekben (inak, porcok, bőr) lévő kollagén lebomlását gátolja. Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét. Daganatmegelőző hatása van. Ipari célra ültethetnek fákat Bővült a mezőgazdasági beruházások volumene Folytatódik a kezdeményezés Budapest. Hetedik évébe lépett a Magyarok Kenyere program. A jótékonysági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek. A program támogatottsága évről évre növekszik: a kezdeti 2011-es 10 tonna után 2015-ben már 440, 2016-ban pedig már 515 tonna adománybúza gyűlt össze. KM Erdőnek nem minősülő ültetvények telepítésére lehet majd pályázni. Budapest. Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek ered' ményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás. A most megjelent kormány- rendelet révén az „Erdősítés Ipari célú fafelhasználás ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV támogatása” című, mintegy 50 milliárd forint keretösz- szegű pályázat nyílik meg hamarosan. Megteremtették a hátteret A rendelkezésre álló források ez irányú felhasználása érdekében ugyanis szükséges volt az említett ültetvénytípus telepítésére vonatkozó jogszabályi háttér megteremtése, mely önálló rendeletként tartalmazza a részletes szabályokat. AGRARUNIO.HU Budapest. A mezőgazdasági termelők beruházásai 2017 első negyedévében jelentősen növekedtek, ami kedvezően hat az ágazat versenyképességére, egyúttal a gazdák pozitív jövőképét is jelzi. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági termelés 2016. évi kedvező alakulásának, az agrártámogatások által biztosított kiszámítható finanszírozásnak, így a gazdák javuló pénzügyi helyzetének, a Növekedési Hitelprogram révén nyújtott kedvező finanszírozási lehetőségnek és az alacsony piaci kamatoknak köszönhető. A KSH közlése szerint 2017 első negyedévében a mezőgazdaság beruházásainak volumene (változatlan áras értéke) közel felével, 46,3 százalékkal bővült, összesen 64,5 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók - olvasható az agrártárca honlapján. km
