Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-19 / 140. szám

2017. JÚNUJS19., HÉTFŐ KELET Fokozottan védett faj nyomába eredtek KISAR. A harisok éjszakája elnevezésű eseményt a Hor­tobágyi Nemzeti Park Igaz­gatóság munkatársai és a Magyar Madártani Egyesület Szatmár-Beregi Helyi Csoport önkéntesei évek óta közösen szervezik meg annak érdeké­ben, hogy az érdeklődők kö­zelebbről is megismerhessék ezt az igencsak rejtőzködő életmódú madarat. Az idei rendezvényt a napokban tar­tották Kisar környékén. A látogatók az esti órákban indultak el - szakemberek ve­zetésével - az ismert harisélő­helyekre, ahol a hím mada­rak az évnek ez időszakában hallatják recsegő, „crexcrex” hangzású éneküket. Közben sok érdekes információt hall­hattak a fokozottan védett fajról, s a szakvezetéssel kí­sért séta alkalmával nemcsak a harist, hanem több éjszakai életmódot folytató madarat is megismerhettek. km s/ovji <§> Záhonynál hagyták el az országot Huszonhat évvel ezelőtt, 1991. június 19-én délután három órakor Viktor Silov altábornagy, a szovjet Déli Hadsereg­csoport parancsnoka Záhonynál átlépte a határt, és ezzel közel ötven év után az utolsó megszálló katona is távozott Magyarországról. fotó: internet A rendezvény egy pillanata FOTÓ: HUNYADI TÜNDE Helyi specialitásokat kínáltak Finom ételek, gazdag műsor, magas rangú vendégek a gasztropik- niken. TiSZAVASVÁRl. A Tiszavasvá- ri járás legfinomabb ételeit kínálták szombaton a Szent- mihályi Gyógyfürdőben, s a Járási Gasztropiknik népsze­rűségét jelzi, hogy a szakadó eső dacára is igen nehéz volt parkolóhelyet találni a kör­nyéken. Míg a települések csapatai, a cégek és a civil szervezetek a sütés-főzéssel voltak elfoglalva, a közönség a koncerteket, a tánccsopor­tokat, a bemutatókat figyelte. A szervezők a kisebbekre is gondoltak, őket bocisimoga­tó, népi játékok várták, és a Nemzeti Csigavágtán is össze­mérhették rátermettségüket. Készül a csöröge a tiszavasváriak sátrában FOTÓK: HOVÁNYI PÉTER Családi rendezvény Mire eljött a köszöntők ideje, a nap is kisütött, dr. Hosszú József, a Tiszavasvári Járási Hivatal vezetője a szervezők nevében egyre gyarapodó tö­meget üdvözölhetett. Baracsi Endre, a megyei közgyűlés al- elnöke rámutatott a hasonló családi rendezvények fontos­ságára; mint fogalmazott, a családok az emberi kapcsola­tok működtetői, a települések legfőbb építőelemei. A me­gyei kormányhivatal főigaz­gatója ugyancsak gasztropik­nik közösségformáló erejét méltatta. - Gratulálok ehhez a hungarikumokat felvonul­tató, értékes rendezvényhez, amelyet immár negyedik íz­ben szerveztek meg - tette hozzá dr. Polgári András. Dr. Vinnai Győző jó hírt ho­zott. - A kormány döntött: a járás területén jövőre új tan­uszoda épül, ehhez minden feltétel biztosított - mondta a térség országgyűlési kép­viselője, majd átadta a szót hazánk honvédelmi minisz­terének. Dr. Simicskó István leszögezte: örömmel tölti el, hogy ilyen gazdag programot láthat a szülőföldjén, s bol­dogan tett eleget a meghívás­nak. - Gondoljunk csak bele, mit jelentenek a hagyomá­nyaink - például a disznótoros - szempontjából az Európába tartó migránsok - mutatott rá a határvédelem és a magyar konyha összefüggéseire a mi­niszter, aki az előző napját is katonák, rendőrök körében töltötte a déli határon. Kóstolójegy nélkül Bár a negyedét is lehetet­len lett volna végigkóstolni a gasztropiknik kínálatának, megtettük, ami tőlünk telt. A tiszadadaiak sertéspörköltet, brassóit, szabolcsi jellegű töl­tött káposztát, sült keszeget és krumplilángost kínáltak, s ha ez még nem lett volna elég, vendégszeretetből is jelesre vizsgáztak. A tiszavasvári bá­zison marhagulyás, csöröge és cseresznyelekvár volt a menü, Tiszalök csapata harcsaha­lászlével és gulyáslevessel ké­szült, míg a szorgalmatosiak töltött káposztát, lapcsánkát és palacsintát kínáltak. Bertalan László, a tiszado- bi főzőcsapat tagja kiemelte: hosszú-hosszú menüjük kizá­rólag dobi alapanyagokból ké­szült, s az önkormányzatnak köszönhetően lehetőségük nyílt megvendégelni a gaszt­ropiknik közönségét. Újfehértó vendégtelepülés­ként színesítette a rendezvény kínálatát. A csapatnak a főzt- jén kívül is volt mivel büsz­kélkednie, kérésünkre Nagy Sándor polgármester mutatta be a standot, amelyet helyiter- mék-díjas újfehértói portékák széles választéka töltött meg. KM Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a szülőföldjére érkezett A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Több mint háromezer éves harci fokost találtak a vályogvetők „A TANÉRT vállalat II. számú gyáregységében közel ötszázféle szemlél­tetőeszközt készítenek. Képünkön: természetes alapanyagból készült kacsa-, illetve nyúlcsontváz” - írtuk 1977-ben fotók: km-archIv Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. június 19., csütörtök Különös rablási eset Nem mindennapi eset történt T. Béla büdszentmihályi la­kossal. Nyíregyházáról ment hazafelé „kissé” italos álla­potban, amikor egy lovassze­kér érte utol. T. megállította a szekeret, és azt állította a hajtó gazdának, hogy a ló az övé, majd minden szó nélkül kifogta és elhajtotta. Másnap, amikor kijózanodott, a lovat visszavitte gazdájának. T. a bíróság előtt azzal védeke­zett, ittas állapotában azt hit­te, hogy valóban az övé a ló, mert neki is hasonló van. 1947. június 20., péntek Vigyázat, álhadifoglyok! Szeretettel és segítő szándék­kal fogadjuk minden igaz, demokratikusan gondolko­dó magyar emberrel együtt a hazatérő hadifoglyokat. Az ő védelmükben hívom fel Nyíregyháza közönségének figyelmét arra a körülményre, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik a hadifoglyok rovására visszaélnek a jóhi­szeműséggel és a segíteni aka­rással. Ilyen esetnek voltam szemtanúja tegnap délelőtt, amikor a Károlyi téren népes asszonycsoport vett körül egy rongyos katonaköpenyes férfit, és nagy sopánkodással hallgatták, sajnálták. A kato­naköpenyes anyagi érdektől vezettetve minden lehetet­lent összehordott, hogy szá­nalomra indítsa az érzékeny lelkeket. Kiderítettem, hogy a koldus J. György rakamazi lakossal azonos, mint köz- veszélyes munkakerülő csa­vargót ismerik régtől fogva, és sohasem volt katona, sem pedig hadifogoly. Az esetről értesítettem a rendőrséget. Hatvan éve írtuk 1957. június 21., péntek Helyreállítják a szobrot Az ellenforradalom fékevesz­tett dühében lerombolta Nyíregyházán az ország egyik leggyönyörűbb és legdrá­gább alkotását, a Malinovsz- kij-szobrot. A kitűnő alkotás méltó kegyelet volt a szovjet hősnek, akit a magyar nép a szívébe zárt. A fekete svéd­gránitból készült falépítmény elkészítésén négy hónapig hatvan ember dolgozott, igen finom csiszolást és faragást végeztek. A város most hely­reállítja Malinovszkij elvtárs hősi emlékművét. Az ősz vé­gére készül el a szobor, amely most már örökké fogja hir­detni megerősített szabadsá­gunkat és a magyar-szovjet barátságot. 1957. június 23., vasárnap A kispaládi bronzlelet A múlt év őszén vályogvető ci­gányok Kispalád határában rit­ka szép bronzleletre akadtak. A harci fokos a Jósa András Múzeum legszebb darabja az ilyen fegyverek között. Felté­telezhetjük, hogy ez a fegyver előkelőbb harcos, vagy talán főnök tulajdona volt, hiszen a finom, vésett díszítés az egész felületét elborítja, ami az elő­állítási munka többszörösét kívánta meg. A lelet kora a bronzkor derekára, tehát csak­nem 3500 évre nyúlik visz- sza. A találók illő jutalomban részesültek. Sajnos egy-egy lelet anyagi értékét a találók túlbecsülik, és a zöld patinás bronzot aranynak vélik. A kispaládiak is aranynak nézték a bronzot és a kapott jutalmat alacsonynak tartották. Ötven éve írtuk 1967. június 21., szerda Vályogvető helyeket jelöltek ki A magánerős lakásépítkezés szükségessé tette, hogy Nyír­egyháza területén gondos­kodjanak olyan helyekről, ahol az építeni akarók köny- nyen juthatnak agyaghoz, amiből vályogot készíthet­nek. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya ezért felmérte a lehetőségeket, s a város hat pontján összesen ll olyan területet jelölt ki, ahon­nan könnyen termelhetnek ki vályogot az építkezők, akik köbméterenként 10 forintos térítés ellenében juthatnak az építőanyaghoz. 1967. június 25., vasárnap Van fürdő, mégsem fürödhetnek Éveken keresztül tartó szí­vós munkával szinte teljesen elkészült a kisvárdai fürdő. Már rendszeres buszjárat is közlekedik, de mindez hiá­bavaló. Készen vannak a ka­binok, befestve tátong a 600 személyes medence, mégsem nyitották meg a fürdőt. A kés­lekedés oka néhány engedély hiánya; a KÖJÁL és a vízügy véleménye egy-egy mondat­ban foglalható össze. Vízügy: A Belfő-csatornába nem en­gedélyezem az elhasznált víz levezetését, mert a vízzel tá­volabb öntöznek. Hozzájáru­lok viszont ahhoz, hogy a víz a közeli halastóba menjen. KÖJÁL: Nem engedélyezem, hogy a halastóba vezessék, viszont nincs kifogásom a Belfő-csatornába vezetés el­len. A maga igazát mindkét szerv alá tudja támasztani, csak a község vezetői és la­kossága nem tudják, mi lesz. Negyven éve írtuk 1977. június 22., szerda Pecsétviasz Másfél éve eltűnt az üzletek­ből a pecsétviasz. Apróság, de gondolnia kellene a keres­kedelemnek, az iparnak arra, hogy bizonyos területeken ma is használják, sőt egyes foglalkozási ágakban nélkü­lözhetetlen anyag. Ha netán ez elkerülte volna a PIÉRT Vállalat figyelmét, úgy ez­úton hívjuk fel rá. km 1977-ből: „Gépszemlére készítették elő a máriapócsi Rákóczi Tsz kombájnjait, hétfőn itt is megkezdik az őszi árpa aratását” „A Csepel Autógyár új, 200 lóerős, D708 típusú tehergépkocsija nagy sikert aratott a BNV-n" - adtuk hírül 1967-ben

Next

/
Thumbnails
Contents