Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám
2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT 10 Sport Interjú: Bakosi Bélával, korábbi Európa-bajnok hármasugróval Hatvanesztendősen 1974 óta szól az élete az atlétikáról, vasárnap is a pályán „ünnepel”. atlétika. A hetvenes-nyolcvanas évek nyíregyházi sportolói aranygenerációjának egyik legékesebb köve, Bakosi Béla vasárnap ünnepli hatvanadik születésnapját. „Elrepültek az évek” - állapítja meg a beszélgetés elején, de hogy nem semmittevéssel, arról a fedett pályás versenyek specialistájának, szabadtéren is olimpiai és világbajnoki hetedik, Euró- pa-bajnoki bronzérmes hármasugrónak az eredménysora is árulkodik. Ehhez tegyük hozzá: a sporttól, az atlétikától mostanra sem szakadt el, a Nyíregyházi Sportcentrumnál sportszervezőként dolgozik és edzőként egyengeti a 226 centis egyéni rekorddal rendelkező kisebbik fia, a magasugró Péter pályafutását is. Éltesse az Isten még jó sokáig! A hatvan évből mennyi szólt az atlétikáról? BAKOS) BÉLA: Harmadikos középiskolás voltam, amikor a testnevelő tanárom, Harcsa Zoli bácsi 1974-ben észrevette, hogy mire vagyok képes távolugrásban. Akkor hat métert ugrottam dorkóban, salakpályán. Elküldött a középiskolás bajnokságra, megnyertem a városi, a megyei és a területi versenyt is, az országoson pedig mindenféle edzés nélkül harmadik lettem. Felfigyeltek rám a szövetség utánpótlásedzői, meghívtak edzőtáborozni, 1981-ben az év atlétájaként került a Képes Sport címlapjára FOTÓ: KM-REPRODUKCIÓ úgy, hogy egyesületbe még mindig nem voltam leigazolva. Én nem is nagyon akartam, hogy ez megtörténjen, de Sigér Zoltán edző és a technikai vezető, Váradi Laci bácsi megbeszélte a család- j dal, hogy érdemes komolyan foglalkoznom az atlétikával. Ősszel elkezdtem edzeni, az első versenyszezonom a hetvenötös volt. Akkor az első fedett pályás Európa-bajnoki címig és az olimpiai hetedik helyezésig nagyon rövid út, mindössze öt év vezetett. Mondhatni, hogy őstehetség volt? bakosi BÉLA: Az biztos, tehetséges voltam, ilyen eredményeket anélkül nem lehetett volna elérni. 1975-ben, tehát egy alapozással a hátam mögött hármasugrásban már tudtam 15,25 métert, távolban 720, magasban pedig 210 cen- | tit. Az 1979-ben hármasugrásban elért 16,90 méteres utánpótláscsúcsom a mai napig életben van, ahogy a felnőtt fedett pályás is 1988-ból. . Mi döntött a hármasugrás javára a távollal és a magassal szemben? BAKOSI BÉLA: Ez már a legelején eldőlt, mert a j távolugróként vívott első diákversenyem során néztem a hármasugrókat, és úgy voltam vele, mindegy, ha egyet vagy hármat kell ugrani, így kipróbáltam a hármast is. Beneveztem magam, I és legyőztem a többieket. Távolugrásban akkor nem tudtam nyerni, hármasban viszont továbbjutottam, úgyhogy akkor dőlt el a sorsom. Amúgy pedig az edzőm, Sigér Zoltán azt vallotta, mindegy, hogy előre vagy felfelé, ha j valaki tehetséges, akkor tud ugrani. így próbáltam ki a magasugrást is, megnyertem a junior magyar bajnokságot, legyőzve a későbbi felnőtt csúcstartót, Jámbor Józsefet, ki is akadt rendesen a szakma... De az edzőm még a j gerelyhajításba is belekóstoltatott, mert igyekezett minél I komplexebb képzést nyújtani a tanítványai számára. Nem mintha szégyellnie kellene a szabadtéri eredményeit, de meglesz. Nos, ezüstérem és a máig fennálló magyar csúcs lett belőle. Edzőként hiába mondom el a hibát, amit látok a pálya széléről, ha a sportoló nem fogadókész, hiszen ez is tehetség, adottság kérdése. Nagyon izgulok a versenyzőimért, Petiért pedig különösen. Hatvanévesnek érzi magát? bakosi BÉLA: Nem, de azért vannak figyelmeztető jelek, amik arra utalnak, nem szabad túlvállalnom magam. Még nem beszéltem róla sehol, de az idei belgrádi fedett pályás Eb-n Peti versenye alatt rosszul lettem, ki kellett mennem a csarnokból, ezt a fiam is érzékelte, és belejátszott a gyengébb eredményébe. A magas vérnyomást a stressz okozhatta, szerencsére azóta minden rendben van, de jobban oda kell figyelnem. Mit gondol, a család meg tudja majd lepni valamilyen váratlan köszöntéssel? bakosi BÉLA: Nem hiszem, mert a hétvégén rendezik az utánpótlás és junior országos bajnokságot, úgyhogy az atlétikai pályán fogadhatom majd a köszöntéseket. Júliusban lesz az első olyan hétvége, amikor nem rendeznek versenyt, akkor ünnepiünk majd családi körben. BODNÁR TIBOR tibor.bodnarlöikelet.hu Névjegy Bakosi Béla Született: Kemecse. 1957. június 18. Sportága: atlétika, hármasugrás Egyesülete: NYVSSC Kiemelkedő nemzetközi eredményei: olimpiai 7. (1980, Moszkva), világbajnoki 7. (Helsinki, 1983), kétszeres fedett pályás Európa-bajnok (1980, Sindelfingen és 1982, Milánó), fedett pályás Európa-bajnoki ezüstérmes (1988, Budapest), szabadtéri Európa-bajnoki bronzérmes (1982, Athén), háromszoros fedett pályás Európa-bajnoki bronzérmes (1983, Budapest; 1984, Göteborg és 1986, Madrid), fedett pályás Európa-bajnoki 5. (1979, Bécs), Universiade 2. (1981, Bukarest), fedett pályás világbajnoki 15. (1989, Budapest),szabadtéri Európa-bajnoki 12. (1986, Stuttgart), szabadtéri Európa-bajnoki 15. (1978, Prága) ___________ Kiemelkedő hazai eredményei: szabadtéren nyolcszoros hármasugró (1979-1982, 1984-1987) és egyszeres távolugró (1979) magyar bajnok, fedett pályán kétszeres hármasugró magyar bajnok (1980,1982), kétszer Az év magyar atlétája (1981,1982) ________ Legjobb eredményei hármasugrásban: szabadtéren 17,23 (Budapest, 1985. július 29.), fedett pályán 17,25 (Budapest, 1988. március 6.) - utóbbi a mai napig országos csúcs mindenkit, de akik szintén politikai okok miatt nem tudtak részt venni a Los Angeles-i olimpián, azokkal szemben ezt nem tették. Ha azt vesszük, hogy az aranyérmes amerikai Ál Joynert az olimpia előtt Stuttgartban, utána pedig Nyitrán is legyőztem, akkor elmondhatjuk, komoly erkölcsi és anyagi kár ért. Az éremhez szükséges 16,90-et álmomból felkelve is tudtam, olimpiai érmesként azóta nem kevés életjáradékkal gazdagodtam volna, nem beszélve a cím birtokában megkereshető pénzdíjakról | és a dolog erkölcsi részéről. Persze, a verseny az verseny, minden előfordulhatott volna, de a lehetőséget elvették tőlünk. Felesége, Szenczi Erika is válogatott távolugró volt és ő is edző, nagyobbik fia, Balázs is sportolt, Péter pedig lassan örökös magyar bajnok magasugró. Folyamatosan téma a sport a Bakosi családban? bakosi BÉLA: Nem egyszerű kizárni, de azért megpróbáljuk, elég, ha a pályán szól a sportról az életünk. Mivel Peti fiammal is dolgozom, és ő nem egyszerű, elég zárkózott gyerek, ezért otthon is szóba kerül a sport, de ha csak lehet, minél kevésbé engedjük be a ház falai közé az atlétikát. Egyébként mindkét fiam kosárlabdázni kezdett, aztán az atlétikára váltottak. Balázs korosztályos bajnoki érmes hármasugró volt, de idővel a tanulásba ölt több energiát, és jól is járt, mert informatikai tanácsadóként rendben van az élete. Versenyzőnek vagy edzőnek nehezebb lenni? Különösen úgy, ha az ember a fiát is trenírozza? bakosi Béla: Edzőnek. Akasztják a hóhért, annyi igaz. Versenyzőként csak a bemelegítésig izgultam, utána a feladatra koncentráltam, és tudtam korrigálni a hibákat. Olyan is előfordult, hogy amikor egy hosszabb sérülés után, immár Kiss Tamás vezetésével a nyolcvannyolcas fedett Eb-n visszatértem, az első két belépett ugrásom után én nyugtattam az edzőmet, hogy nyugi, Bakosi Béla lenne a legboldogabb, ha Péter fia eredményességben túlnőne rajta fotó: mán lAszló fedett pályán szállította inkább az érmeket, és az is beszédes, hogy tető alatt ugrotta a legjobb eredményét. Miként alakult ez így? BAKOSI BÉLA: Utólag sütötték rám, hogy fedett pályás specialista voltam, de az eredmények kétségtelenül ezt mutatják. Valamiért jobban sikerült a fedett pályás versenyzésem, talán azért, mert jobban szerettem ott ugrani a kisebb tér, a közönség közelsége miatt. A mezőny ugyanaz volt, mint szabadtéren, de amíg a fedett pályás Eb-ket évente rendézték, addig a szabadtéri világversenyeket négyévente, és hol egy sérülés, hol egy olimpiai bojkott jött közbe. Témánál is vagyunk. Amikor a Los Angeles-i bojkott huszonötödik évfordulója kapcsán beszéltünk erről, akkor azt mondta, még nem emésztette meg a távolmaradást. Mostanra begyógyultak már a sebek? bakosi BÉLA: Sosem fognak. Életem munkáját tették tönkre, azért dolgoztam, hogy jól szerepeljek az olimpián. Huszonhét éves voltam, a legjobb korban vártam a versenyt a moszkvai olimpiai döntős szereplés tapasztalatával. Ebben az országban már kárpótoltak Ment felfelé is, de “lőre még jobban Szívvel-lélekkel, összekovácsolódva A végén bronzéremnek örülhettek a Bem-iskola játékosai FOTÓ: TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagyobb követelmény, szigorúbb pénzosztás Bronzéremmel térhetett haza a békéscsabai diákolimpiái döntőről a Bem-iskola Ili. korcsoportos lánycsapata. röplabda. Két nyíregyházi csapat volt érintett a III. kor- csoportos országos diákolimpiái döntőben, a lányok nyolcas mezőnyében. A Békéscsabán megrendezett viadalon egyazon kvartettbe is került a Bem József Általános Iskola és Móricz Zsigmond Általános Iskola csapata - az egymás elleni összecsapásukat nagy csatában 2:l-re a hentesek nyerték. A Bem lányai a folytatásban a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola és a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola csapatai ellen is 2:l-re nyertek, így csoportelsőként jutottak be a négy közé. Az sport.szon.hu Sport. A régió és nagyvilág sportja elődöntőben a székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskola és Sukorói Tagiskola ellen 2:1- es vereséget szenvedtek, ami után jöhetett a bronzmeccs. Mégpedig újra a Móricz ellen, és ahogy a csapat összes többi fellépése, ez is döntő szettben dőlt el, és megint a bemesek nyertek 2:l-re. A két nyíregyházi csapat közül a győztes örömkönnyek közepette ünnepelte a bronzérmet. Sokat dolgoztak- Nagyon büszke vagyok a lányokra, megérdemelték a bronzérmet, hiszen sokat dolgoztak ezért a sikerért egész évben, és szívüket-lelküket kitették azért, hogy ez a csapat így összekovácsolódjon. Örülök annak, hogy sikerült öregbítenünk a Bem-iskola hírnevét - fogalmazott Sa- vic Bernadett edző, akinek a munkáját másodedzőként Fodor Gábor segítette. A bronzérmes csapat tagjai voltak: Bogár Dorina, Bugyi Eszter, Czene Dorka, Földi Boglárka, Kindrusz Doro- ti, Kostyál Tamara, Lengyel Réka, Rufin Martinez Lilian, Schmidt Boglárka, Szabó Réka, Szemán Laura, Zsidai Kamüla. Idevágó információ, hogy a csapatból Kindrusz Doroti különdíjat kapott. KM labdarúgás. A Magyar Labdarúgó Szövetség csütörtöki | elnökségi ülésén arról is döntött - Bernd Storck szövetségi kapitány sorsa, vagyis maradása mellett -, hogy az általa közvetített, az utánpótlás finanszírozására szánt pénzek elosztási elveit azonnali hatállyal átállítja kizárólagosan produktivitási index alapján történő elszámolásra. Eszerint a nevélőegyesü- letek, akadémiák, regionális központok vagy akár a kis- egyesületek egységes rendszerben, azonos feltételek alapján kapnak elismerést annak arányában, hogy a náluk nevelkedett játékosok milyen j szintre jutnak el a profi labdarúgásban. Ugyanakkor arról is határozat született, hogy a központi bevételekkel támogatott sportszervezetek számára kötelező lesz női felnőttcsapat I működtetése a 2018-2019-es szezontól. Mindez annyit jeNem mindegy, milyen szintre jutnak el a fiatalok fotó: km-archIv lent, hogy a férfi NB I-es csapatok számára előírás lesz - a korosztályos gárdák, az U16 és U19 mellett - női felnőttegyüttes működtetése is. NSO.HU i KELET
