Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-15 / 137. szám

896187 2017. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK 6 Szélrózsa KELET Nyári fejlesztések Nyíregyháza temetőiben Átformálta a mocsárvidéket Az ünnepség résztvevői rácsodálkoztak a máig működő berendezésekre fotó: feti vizig/fülöp Zoltán Mindenszentekre meg­szokott lesz a biztonsá­gos közlekedés az Észa­ki temető portájánál. nyíregyháza. Az Északi teme­tő mellett a megyeszékhely több sírkertjében is fejlesz­tésekbe kezd a nyáron a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft.- A leglátványosabb ezek közül az Északi temető Pazo- nyi út felőli kerítésének újjá­építése - kezdett a részletek ismertetésébe Róka Zsolt. - A 273 méter hosszú, mintegy 90 éves kerítésszakasz cseréjé­re 34 millió forintot biztosít Nyíregyháza önkormányzata, s a kivitelezést is egy helyi cég végezheti. A beruházás kö­vetkezményeképpen bizton­ságosabb lesz a közlekedés a temető portájánál: a belát­hatóság érdekében módosul a kerékpárút nyomvonala, az autósokat pedig egy fek­vőrendőr kényszeríti majd lassításra - sorolta az ügyve­zető.- Ugyancsak önkormányza­ti forrásból 7,6 millió forintot fordítunk vízvezeték-hálózat korszerűsítésére. A 120-130 éve épült szakaszok a város talán utolsó ólombetétes víz­vezetékei, cseréjükkel elébe megyünk a várható problé­máknak, amilyen például az alámosás. A városi főkertész segítségével elkezdődik a fák felmérése, az elöregedett pél­dányok kivágása és pótlása is. A munkaterületet már átad­tuk a kivitelezőnek, őszre az összes fejlesztés, illetve re­konstrukció lezárul.- Ami a külterületi temető­ket illeti, Nagyszálláson 150 méter hosszan cserélik ki a kerítést, Sóstóhegyen és Oro- son megújul a ravatalozó, s az utóbbi városrész sírkertjében a harangláb is - tájékoztatta lapunkat Róka Zsolt. km Q http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Nagyecsed és az egész megye büszkesége a százéves, műemlék szivattyútelep. NAGYECSED. A napokban tar­tották a nagyecsedi szivaty- tyútelep centenáriumi ün­nepségét a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVI- ZIG), Nagyecsed önkormány­zata és a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete szervezésében. A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Ház épületében egy kon­ferenciával kezdődött, a leve­zető elnök Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója volt, aki külön köszöntötte dr. Ladá­nyi Erzsébetet, Péchy László Budapestről érkezett dédu­nokáját. Ma Péchy László ne­vét viseli a műemlék szivaty- tyútelep, amelynek építését - csakúgy, mint az Ecsedi-láp lecsapolását - igazgató főmér­nökként ő irányította. A világháború alatt épült Somlyódy Balázs, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság fő­igazgatója nyitóbeszédében elmondta: a terület egy ha­talmas, egybefüggő lápvidék volt - a legnagyobb az Alföl­dön -, a területe megközelí­Az ünnepség második részé­nek a Péchy László Szivattyú- telep adott otthont. A névadó munkásságát Lőrincz Károly, az Ecsediláp-Krasznabalpar- ti Vízgazdálkodási Társulat nyugalmazott igazgatója, az Országos Nyugdíjas Vízi­társulati Vezetők Klubjának tette a Balaton kétharmadát. A lápot tápláló Kraszna és a rendszeres szamosi árvizek megnehezítették az itt élők életét, nem lehetett tervezni, gazdálkodni, mígnem 1895- ben az illetékes társulat meg­kezdte az Ecsedi-láp lecsapo­lását; alig öt év alatt lerakták a mai ár- és belvízvédelmi rendszer alapját. Péchy Lász­ló vasakaratú, fáradhatatlan vezetésével a mérnöki kar a helyzet magaslatán állt. Ki­váló munkájuk bizonyítéka a szivattyútelep minősége - a gőzgépek közel hetven évig elnöke méltatta, majd az emléktábla megkoszorúzása következett. A létesítményt Lőrincz Róbert, a FETIVIZIG vízrendezési és öntözési osz­tályvezetője mutatta be az ér­deklődőknek, akik rácsodál­koztak a máig működőképes berendezésekre. üzemeltek -, annak ellenére, hogy viszontagságos időben, az I. világháború alatt épült. Bodnár Gáspár megköszön­te mindazok munkáját, akik száz éven keresztül óvták, karbantartották a megye és a város büszkeségét. Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke hangot adott a véle­ményének: a szivattyútelep­nek a megyei értéktárban is helyet kell kapnia.- Szerencsénk, hogy az itt élők és az üzemeltetők nagy becsben tartották a szivattyú- telepet. A hozzá tartozó szol­gálati lakások is egyedi stí­lusban épültek, ez karaktert adott a környéknek, amely így településünk gyöngyszeme lett - fogalmazott Koyács La­jos, Nagyecsed polgármestere. Fejér László, a Magyar Hid­rológiai Társaság Vízügyi Tör­téneti Bizottságának elnöke Alföldi bel- és vízrendezési gondok a dualizmus korá­ban címmel tartott előadást, Nagyecsed történetét Veres Csaba1- művelődésszervező ismertette. Zoltán-Borzován Eszter, a Béréi József Helytör­téneti Gyűjtemény néprajz- kutatója Hová tűnt az Ecse­di-láp? című előadásában mutatta be, hogyan élte meg a lakosság, hogy eltűnt az élettér, amely évszázadokon át biztosította a megélhetést. Felvirágzó települések- Nagyon fontos, hogy köz- megegyezéssel, a kor igénye­inek megfelelően csapolták le a lápot a XIX. század végén - állapította meg többek között Vízrendezés az Ecsedi-lápon, a nagyecsedi szivattyútelep építése címet viselő előadásá­ban Kató Sándor, a FETIVIZIG műszaki igazgatóhelyettese. Mint elmondta, ez a térség a Szatmári-síkság legalacso­nyabb része, medenceként fogta fel a vizeket és a horda­lékot, a lecsapolás után pedig termőföld vált belőle, és a környező települések is felvi­rágoztak. NÁDASI ZOLTÁN Az Északi temető kerítésének eredeti szakasza szemlátomást megérett a cserére fotó: racskó tibor Emléktábla-koszorúzás Az Európai Unió változatos támogatási formákkal biztosítja a kis- és középvállalkozások gyara­podását. Fekete Zsóka például uniós támogatással alapította mangalicafarmját Hajdúböször­ményben, ahol a kezdeti 20-ról több mint 350-re növelte az állatállományt. Zsóka nem csupán tenyészti a hungarikumnak számító mangalicákat, az állatok húsát fel is dolgozza, termékei több díjat Is elnyertek. Reggel piaci árus, délben mangalicatenyésztő, este üzletasszony. Nézze meg, hogyan segíti az Európai Unió a magyar vállalkozók álmainak megvalósítását: #investEU

Next

/
Thumbnails
Contents