Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-12 / 134. szám

2017. JÚNIUS 12.. HÉTFŐ KELET Komoly veszteséget okoz az öntözés hiánya Ma Magyarországon a mezőgazdasági terü­leteknek csupán a 2,4 százalékát öntözik. BUDAPEST. - Évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiányá­val - hangzott el az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet néhány napja rendezett, az öntözés- fejlesztésről szóló vitanapján. „Az öntözhetőség termé­szeti-gazdasági Korlátainak hatása az öntözhető terüle­tekre” dmű könyvtervezet vitáját a közelmúltban tar­totta az intézet, amelyen a kutatóműhely munkatársai mellett a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügymi­nisztérium, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság képvise­lői, több egyetem illetékesei, valamint az öntözés mellett elkötelezett mezőgazdasá­gi termelők szervezetei és a technológiát forgalmazó in­tegrátorok vettek részt. Ma Magyarországon a me­zőgazdasági területnek mint­egy 2,4 százalékát öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13 százalék ez az arány. Az öntözött terület an­nak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálko­dás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb könyve szerint bár 800-900 ezer hek­táron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőmű­vekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözés- | be vonni, és még ezt a lehető- j séget sem sikerül kihasználni j - ezzel évi több mint 70 milli­árd forintnyi termelési érték­ről mond le az agrárium. Hátráltató tényezők A vitanapon a mezőgazdasá- | gi vízkereslet-meghatározó ] modell, illetve a kutatás ered- | ményeinek bemutatása után az opponensek ismertették véleményüket. Az érdekfeszítő témának megfelelően a jelenlévők kö­rében intenzív diskurzus ala­kult ki a mezőgazdaság valós vízigényéről, annak kiszá­míthatóságáról, valamint az öntözésfejlesztést hátráltató j tényezőkről. A könyv megje­lenése az idén ősszel várható. NAK.HU Az uniós átlag alatt van hazánkban az öntözött mezőgazdasági területek aránya illusztráció: km-archív Rá kell menni a minőségre! A meghatározó négy-öt meggyfajta mindössze egy hónap alatt beérik. KECEL. TARPA. A friss meggy Magyarországi értékesítése szerződési kötelezettséggel jár majd - bár ez a helyettes államtitkári bejelentés nem Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében hangzott el, hanem a Bács-Kiskun megyei Kecelen, vélhetően sok megye gazdál­kodó felkapja rá a fejét. ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN miumot is, miszerint minél nagyobb átmérőjű és minél jobb minőségű a bordó gyü­mölcs, attól függően jöhetne a felár. Fő a versenyképesség- Szerintem nekünk, megyei gazdáknak rá kell állnunk a minőségi termesztésre és a 20 milliméter fölötti meggyre, mert akkor leszünk Európá­ban versenyképesek, illetve ebben az esetben térülne meg az öntözésre, a lombtrágyá­zásra és a növényvédelemre költött pénz. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Én bevezet­nék egy mi­nőségi prémiumot is. eUT! RUDOLF A meggyszezon során gyorsan történnek a dolgok Kiszámítható piac Feldman Zsolt agrárgazdasá­gért felelős helyettes államtit­kár a keceli meggyfesztiválon így fogalmazott: a kiszámít­ható üzleti és piaci viszonyok érdekében ettől az idénytől a meggyet felvásárló piaci sze­replőknek írásbeli ajánlatot kell tenniük a termelőknek és kötelező szerződésben rögzí­teni - még a szállítások meg­kezdése előtt - többek között a szállított termékekért fize­tendő árat vagy az annak elő­re kalkulálhatóságát lehetővé tevő képletet, valamint a szállítandó termékek meny- nyiségét és minőségét, a szál­lítások ütemezését, a szál­lításra és az áru kifizetésére vonatkozó szabályokat.- Ezzel a Földművelés- ügyi Minisztérium célja az elmúlt években hullámzó meggypiac stabilizálása, a termelés korszerűsítésének és jövedelmezőségének javí­tása - fogalmazott Feldman Zsolt. A bejelentéssel kapcsolat­ban lapunk megkereste Guti Rudolfot. A tarpai gazdálko­dó szerint örömteli a kezde­ményezés, de ahogy a meggy, a puding próbája is az evés, azt mondta: meglátjuk, mi valósul meg a gyakorlatban.- A meggy esetében a meg­határozó négy-öt fajta mind­össze egy hónap alatt érik be, emiatt a gazdálkodók a kényszerű gyors értékesítés miatt jelentős presszió alatt vannak: vagy eladják a gyü­mölcsöt nyomott áron, vagy pedig kivárnak, de ilyenkor nem tudni, mit hoz a jövő. Ezt kiküszöbölendő jó kezdemé­nyezésnek látom az előzetes szerződéskötést, ám az ko­rántsem mindegy, hogy mi­lyen áron - summázott Guti Rudolf, aki 5 évre szó nélkül aláírna egy 200 forintos felvá­sárlási árat, ám hozzátette: ő bevezetne egy minőségi pré­Több kérdés is felvetődik A termelők és a felvásárlók egyik szeme sír, a másik egye­lőre nevet. Az új kötelezettség ugyanis a gyakorlati megvaló­sítás oldaláról több kérdést is felvet, a meggy érési időszaka ugyanis (ellenben mondjuk a gabonával) összesen hat hét és a meggy ára ezen a rövid szedési időszakon belül is in­gadozik. Az esős napok, egy jégeső vagy épp az aszály je­lentősen befolyásolják, hek­tikussá teszik az ármozgást. Vagyis a cél nagyon jó, de a megvalósítást mindenki kí­váncsian várja. Feldman Zsolt helyettes államtitkár ennek kapcsán a keceli rendezvényen hangsú­lyozta: a következő időszak negatív és pozitív tapaszta­latait is figyelembe véve ha szükségesnek látják, finom- hangolják majd a szabályo­zást. A tavalyi eredményt nem érjük el A kisebb-nagyobb fagy­károk miatt közepes lesz az idei termés. tímár. - A tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat az idén biztosan nem fogják el­érni a kalászosok, az előzetes becslések alapján egy jó köze­pes termésre lehet számítani az őszi szántóföldi növény- kultúrákban - fogalmazott Pásztor András, a Timári Vető­mag és Szárító Kft. ügyvezető igazgatója, aki a napokban megrendezett szabolcsi kalá­szosbemutató tapasztalatait foglalta össze lapunknak. Eszerint a több mint 200 ezer hektáron elvetett őszi árpától hektáronként 4,8 ton­nás, a 960 ezer hektáron ter­mő őszi búzától 5 tonna körü­li, a 260 ezer hektárt elfoglaló őszi káposztarepcétől pedig 2,9 tonnás terméseredménye­ket várnak a szakemberek. A bemutatón jelen volt Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is. Az eseményen ő is kiemelte: a tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat az idén biz­tosan nem fogják elérni ezek a növények, de a gazdák - a minőségtől függően - jó évben bizakodhatnak. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezek a növénykultúrák a téli időszak­ban kisebb-nagyobb fagykáro­kat szenvedtek, a repcénél pél­dául mintegy 20 ezer hektárt voltak kénytelenek kiszántani a gazdálkodók. km-tg Kárbejelentések Czerván György tájékoztatása szerint összesen közel 80 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a legnagyobb részben téli és tavaszi fagykárra - nagyjából 30 ezer hektárra az utóbbi hetekben pedig főként a jégkárbejelentések emelkedtek meg. A kárenyhítési rendszerről szólva elmondta, az alapban jelenleg 27 milliárd forint áll rendelkezésre a jogos kárigények teljesítésére. Mint mondta, a kár­enyhítési szabályok fontos változása, hogy bekerült a kárjogcímek közé a légköri aszály, valamint a korábbiaktól eltérően már nem üzemenként, hanem növényi kultúránként mérik a hozamérték csökkenését. A rekordtermés most elmarad illusztráció: ékn-archív Az exporton múlik az ágazat jövője Soha ennyi húsmarha nem volt, mint most illusztráció: ékn-archív A pénzeket nem szabad, hogy átcsoportosítsák Évek óta egyre növek­szik a szarvasmarha-ál­lomány. BUDAPEST. Szembementek az általános trenddel a szarvas- marha- és a lúdtartók, ugyanis a tavaly decemberi állatszám- lálás adatai szerint a főbb ha­szonállatok közül csupán e két faj állománya nem csökkent az egy évvel korábbihoz ké­- Az ágazat jövője nagyban múlik azon, sikerül-e hosz- szú távon a Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak (ezek között is kiemelkedően Törökország, Egyiptom, Izra­el, Libanon, Tunézia, Marokkó pest - áll a Központi Statiszti­kai Hivatal tavalyi évet elemző kiadványában. A szarvasmar­ha-állomány emelkedése 2010 óta folyamatos, azóta össze­sen 156 ezerrel nőtt, és elérte a 838 ezret.- Soha ennyi húsmarha nem volt, mint most, lassan egy évtizede nagyon jó a pi­aci helyzet, emellett a támo­gatási környezet is ösztönzi a és Irán) növekvő népességét marhahússal ellátni - jegyezte meg Wagenhoffer Zsombor. Szerinte ugyanakkor a ter­vezést nehezíti, hogy ezek a piacok politikai és gazdasági okok miatt bizonytalanok, il­tenyésztőket - mondta a Vi­lággazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állatte­nyésztők Szövetségének ügy­vezető igazgatója. letve kockázatosak. A török exportot például több alka­lommal hosszú hónapokra felfüggesztették minden elő­zetes bejelentés nélkül, vagy korlátozták állategészségügyi okokra hivatkozva.- A húshasznú állomány 2010 óta tartó folyamatos nö­vekedését azonban a tejelő tehenek létszámának hullám­zása kísérte, a trend enyhén lefelé mutat, vagyis a tejválság nem hagyta érintetlenül az ágazatot. Wagenhoffer sze­rint összességében csak azért tudott növekedni a szarvas­marha-állományunk, mert a húshasznú tehenek létszáma hét év alatt a duplájára nőtt, miközben a tejelőké gyakorla­tilag ugyanannyi volt 2016 vé­gén, mint 2010-ben. nak.hu BUDAPEST. Az uniós tagálla­moknak meg kell találniuk a közös nevezőt az agrárpoli­tikával kapcsolatban, ez Ma­gyarországnak is elemi érde­ke. A magyar mezőgazdaság jövője nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e megál­lapodni a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjéről - nyilatkozta csehországi tár­gyalásai után Fazekas Sándor az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorában. A földművelésügyi mi­niszter Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása utáni nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a V4-ek az agrárpénzek elosztása érde­kében együtt lépjenek fel a KAP jövőjének tárgyalásakor. Csehország és Magyarország is egyetért abban, hogy eze­ket a pénzeket továbbra is a gazdák kell, hogy megkapják, nem engedhető meg, hogy át­csoportosítsák azokat a mig­rációs kérdés rendezésére - fogalmazott Fazekas Sándor. km A cél, hogy a pénz a gazdák zsebé­ben maradjon ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV Ellátni hússal a növekvő népességet

Next

/
Thumbnails
Contents