Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-12 / 134. szám
2017. JÚNIUS 12.. HÉTFŐ KELET Komoly veszteséget okoz az öntözés hiánya Ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek csupán a 2,4 százalékát öntözik. BUDAPEST. - Évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiányával - hangzott el az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány napja rendezett, az öntözés- fejlesztésről szóló vitanapján. „Az öntözhetőség természeti-gazdasági Korlátainak hatása az öntözhető területekre” dmű könyvtervezet vitáját a közelmúltban tartotta az intézet, amelyen a kutatóműhely munkatársai mellett a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselői, több egyetem illetékesei, valamint az öntözés mellett elkötelezett mezőgazdasági termelők szervezetei és a technológiát forgalmazó integrátorok vettek részt. Ma Magyarországon a mezőgazdasági területnek mintegy 2,4 százalékát öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13 százalék ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb könyve szerint bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözés- | be vonni, és még ezt a lehető- j séget sem sikerül kihasználni j - ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium. Hátráltató tényezők A vitanapon a mezőgazdasá- | gi vízkereslet-meghatározó ] modell, illetve a kutatás ered- | ményeinek bemutatása után az opponensek ismertették véleményüket. Az érdekfeszítő témának megfelelően a jelenlévők körében intenzív diskurzus alakult ki a mezőgazdaság valós vízigényéről, annak kiszámíthatóságáról, valamint az öntözésfejlesztést hátráltató j tényezőkről. A könyv megjelenése az idén ősszel várható. NAK.HU Az uniós átlag alatt van hazánkban az öntözött mezőgazdasági területek aránya illusztráció: km-archív Rá kell menni a minőségre! A meghatározó négy-öt meggyfajta mindössze egy hónap alatt beérik. KECEL. TARPA. A friss meggy Magyarországi értékesítése szerződési kötelezettséggel jár majd - bár ez a helyettes államtitkári bejelentés nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hangzott el, hanem a Bács-Kiskun megyei Kecelen, vélhetően sok megye gazdálkodó felkapja rá a fejét. ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN miumot is, miszerint minél nagyobb átmérőjű és minél jobb minőségű a bordó gyümölcs, attól függően jöhetne a felár. Fő a versenyképesség- Szerintem nekünk, megyei gazdáknak rá kell állnunk a minőségi termesztésre és a 20 milliméter fölötti meggyre, mert akkor leszünk Európában versenyképesek, illetve ebben az esetben térülne meg az öntözésre, a lombtrágyázásra és a növényvédelemre költött pénz. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Én bevezetnék egy minőségi prémiumot is. eUT! RUDOLF A meggyszezon során gyorsan történnek a dolgok Kiszámítható piac Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a keceli meggyfesztiválon így fogalmazott: a kiszámítható üzleti és piaci viszonyok érdekében ettől az idénytől a meggyet felvásárló piaci szereplőknek írásbeli ajánlatot kell tenniük a termelőknek és kötelező szerződésben rögzíteni - még a szállítások megkezdése előtt - többek között a szállított termékekért fizetendő árat vagy az annak előre kalkulálhatóságát lehetővé tevő képletet, valamint a szállítandó termékek meny- nyiségét és minőségét, a szállítások ütemezését, a szállításra és az áru kifizetésére vonatkozó szabályokat.- Ezzel a Földművelés- ügyi Minisztérium célja az elmúlt években hullámzó meggypiac stabilizálása, a termelés korszerűsítésének és jövedelmezőségének javítása - fogalmazott Feldman Zsolt. A bejelentéssel kapcsolatban lapunk megkereste Guti Rudolfot. A tarpai gazdálkodó szerint örömteli a kezdeményezés, de ahogy a meggy, a puding próbája is az evés, azt mondta: meglátjuk, mi valósul meg a gyakorlatban.- A meggy esetében a meghatározó négy-öt fajta mindössze egy hónap alatt érik be, emiatt a gazdálkodók a kényszerű gyors értékesítés miatt jelentős presszió alatt vannak: vagy eladják a gyümölcsöt nyomott áron, vagy pedig kivárnak, de ilyenkor nem tudni, mit hoz a jövő. Ezt kiküszöbölendő jó kezdeményezésnek látom az előzetes szerződéskötést, ám az korántsem mindegy, hogy milyen áron - summázott Guti Rudolf, aki 5 évre szó nélkül aláírna egy 200 forintos felvásárlási árat, ám hozzátette: ő bevezetne egy minőségi préTöbb kérdés is felvetődik A termelők és a felvásárlók egyik szeme sír, a másik egyelőre nevet. Az új kötelezettség ugyanis a gyakorlati megvalósítás oldaláról több kérdést is felvet, a meggy érési időszaka ugyanis (ellenben mondjuk a gabonával) összesen hat hét és a meggy ára ezen a rövid szedési időszakon belül is ingadozik. Az esős napok, egy jégeső vagy épp az aszály jelentősen befolyásolják, hektikussá teszik az ármozgást. Vagyis a cél nagyon jó, de a megvalósítást mindenki kíváncsian várja. Feldman Zsolt helyettes államtitkár ennek kapcsán a keceli rendezvényen hangsúlyozta: a következő időszak negatív és pozitív tapasztalatait is figyelembe véve ha szükségesnek látják, finom- hangolják majd a szabályozást. A tavalyi eredményt nem érjük el A kisebb-nagyobb fagykárok miatt közepes lesz az idei termés. tímár. - A tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat az idén biztosan nem fogják elérni a kalászosok, az előzetes becslések alapján egy jó közepes termésre lehet számítani az őszi szántóföldi növény- kultúrákban - fogalmazott Pásztor András, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezető igazgatója, aki a napokban megrendezett szabolcsi kalászosbemutató tapasztalatait foglalta össze lapunknak. Eszerint a több mint 200 ezer hektáron elvetett őszi árpától hektáronként 4,8 tonnás, a 960 ezer hektáron termő őszi búzától 5 tonna körüli, a 260 ezer hektárt elfoglaló őszi káposztarepcétől pedig 2,9 tonnás terméseredményeket várnak a szakemberek. A bemutatón jelen volt Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is. Az eseményen ő is kiemelte: a tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat az idén biztosan nem fogják elérni ezek a növények, de a gazdák - a minőségtől függően - jó évben bizakodhatnak. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezek a növénykultúrák a téli időszakban kisebb-nagyobb fagykárokat szenvedtek, a repcénél például mintegy 20 ezer hektárt voltak kénytelenek kiszántani a gazdálkodók. km-tg Kárbejelentések Czerván György tájékoztatása szerint összesen közel 80 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a legnagyobb részben téli és tavaszi fagykárra - nagyjából 30 ezer hektárra az utóbbi hetekben pedig főként a jégkárbejelentések emelkedtek meg. A kárenyhítési rendszerről szólva elmondta, az alapban jelenleg 27 milliárd forint áll rendelkezésre a jogos kárigények teljesítésére. Mint mondta, a kárenyhítési szabályok fontos változása, hogy bekerült a kárjogcímek közé a légköri aszály, valamint a korábbiaktól eltérően már nem üzemenként, hanem növényi kultúránként mérik a hozamérték csökkenését. A rekordtermés most elmarad illusztráció: ékn-archív Az exporton múlik az ágazat jövője Soha ennyi húsmarha nem volt, mint most illusztráció: ékn-archív A pénzeket nem szabad, hogy átcsoportosítsák Évek óta egyre növekszik a szarvasmarha-állomány. BUDAPEST. Szembementek az általános trenddel a szarvas- marha- és a lúdtartók, ugyanis a tavaly decemberi állatszám- lálás adatai szerint a főbb haszonállatok közül csupán e két faj állománya nem csökkent az egy évvel korábbihoz ké- Az ágazat jövője nagyban múlik azon, sikerül-e hosz- szú távon a Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak (ezek között is kiemelkedően Törökország, Egyiptom, Izrael, Libanon, Tunézia, Marokkó pest - áll a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évet elemző kiadványában. A szarvasmarha-állomány emelkedése 2010 óta folyamatos, azóta összesen 156 ezerrel nőtt, és elérte a 838 ezret.- Soha ennyi húsmarha nem volt, mint most, lassan egy évtizede nagyon jó a piaci helyzet, emellett a támogatási környezet is ösztönzi a és Irán) növekvő népességét marhahússal ellátni - jegyezte meg Wagenhoffer Zsombor. Szerinte ugyanakkor a tervezést nehezíti, hogy ezek a piacok politikai és gazdasági okok miatt bizonytalanok, iltenyésztőket - mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. letve kockázatosak. A török exportot például több alkalommal hosszú hónapokra felfüggesztették minden előzetes bejelentés nélkül, vagy korlátozták állategészségügyi okokra hivatkozva.- A húshasznú állomány 2010 óta tartó folyamatos növekedését azonban a tejelő tehenek létszámának hullámzása kísérte, a trend enyhén lefelé mutat, vagyis a tejválság nem hagyta érintetlenül az ágazatot. Wagenhoffer szerint összességében csak azért tudott növekedni a szarvasmarha-állományunk, mert a húshasznú tehenek létszáma hét év alatt a duplájára nőtt, miközben a tejelőké gyakorlatilag ugyanannyi volt 2016 végén, mint 2010-ben. nak.hu BUDAPEST. Az uniós tagállamoknak meg kell találniuk a közös nevezőt az agrárpolitikával kapcsolatban, ez Magyarországnak is elemi érdeke. A magyar mezőgazdaság jövője nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e megállapodni a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjéről - nyilatkozta csehországi tárgyalásai után Fazekas Sándor az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorában. A földművelésügyi miniszter Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása utáni nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a V4-ek az agrárpénzek elosztása érdekében együtt lépjenek fel a KAP jövőjének tárgyalásakor. Csehország és Magyarország is egyetért abban, hogy ezeket a pénzeket továbbra is a gazdák kell, hogy megkapják, nem engedhető meg, hogy átcsoportosítsák azokat a migrációs kérdés rendezésére - fogalmazott Fazekas Sándor. km A cél, hogy a pénz a gazdák zsebében maradjon ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV Ellátni hússal a növekvő népességet