Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-08 / 105. szám

2017. MÁJUS 8., HÉTFŐ KELET Háttér o ../ Centiken múlt a tragédia A biztonságos közlekedés alapfeltétele a rakomány megfelelő rögzítése illusztráció: internet Kis híján tragédiához vezetett a rosszul rögzí­tett rakomány megyénk egyik országútján. GYŐRTELEK, NYÍREGYHÁZA. Az autósok rémálma vált valóra a napokban Szabolcs-Szat- már-Bereg megye egyik or­szágútján: önálló életre kelt egy tetőn szállított létra. A rendőrség tájékoztatá­sa szerint Tunyogmatolcsról Györtelek felé tartott egy 28 éves mátészalkai férfi, amikor egy élesebb kanyarban a gép­kocsija tetején szállított létra a szemből érkező betegszál­lító mikrobusz szélvédőjébe csapódott. Nem sokon múlott a tragédia, de csak egy ember- egy 47 éves tiszabecsi férfi - szenvedett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket. Figyelmeztetés, bírság, pontok- A közúti közlekedés szabá­lyairól szóló rendelet előír­ja: a rakományt a járművön- annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhe­lyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a sze­mély- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondos­kodni kell különösen arról, a rakomány úgy legyen rögzít­ve, hogy el ne csússzon, le ne essen, ki ne ömöljön, továbbá olyan módon legyen lefedve, illetve letakarva, hogy le ne szóródjon.- Amennyiben a fenti jog­szabályi előírások megsze­gése a györteleki balesethez hasonlóan anyagi kárt és könnyű személyi sérülést eredményez, a rendőrség szabálysértési eljárás kereté­ben - figyelemmel a baleset összes körülményére - figyel­meztetést alkalmazhat vagy 150 ezer forintig terjedő pénz­bírságot szabhat ki, továbbá a jármű vezetőjét hat közle­kedési előéleti ponttal sújtja - tájékoztatta lapunkat Fehér­vári Marietta, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense. A gumipók nem elég Hankószky Mihály teherfu­varozással foglalkozik már jó ideje, egészen pontosan 1983 óta; látott már ezt-azt hazánk útjain, mostanság hőszigetelt üveglapokat szállít a megye- székhelyen belül.- A rakományok ellenőrzése a veszélyes áruk szállítása esetében tartozik a Kataszt­rófavédelem feladatai közé. Megyénkben veszélyes árut csak közúton és vasúton szál­lítanak. Az ellenőrzött jár­műveknél kollégáim nézik a fuvar- és menetokmányokat, a jelölést, a rögzítést vagy A törékeny árut indulás előtt, mint azt lapunknak el­mondta, spaniferrel helyesen rögzítenie kell. Mikor elmesél­tük neki a györteleki baleset részleteit, a férfi úgy fogalma­zott: „Biztos, hogy a létra nem volt megfelelően rögzítve, kü­lönben nem esett volna le.”- Lehet, hogy csak egy mezei gumipókkal fixálták, ami egy hosszabb útra egyáltalán nem biztonságos megoldás. Egyéb­ként én is találkoztam már hasonló esettel, bár ott nem tárolást, illetve a tűzoltóké­szülékek meglétét. Jelöletlen, bárcázatlan vagy rosszul rög­zített szállítmányok esetében intézkednek, illetve ha szük­séges, értesítik a társhatósá­gokat is - tudtuk meg Dóka Imrétől, a megyei katasztró­favédelmi igazgatóság szóvi­vőjétől. történt baleset. Egy kisebbfaj­ta, úgynevezett „puttonyos” kocsi csomagteréből lógott ki két méterre egy létra, pedig tudvalevő, hogy ez szabály­talan, nyitott ajtóval ugyanis nem közlekedhet gépkocsi az utakon. Ráadásul a sofőr arra sem vette a fáradságot, hogy figyelemfelkeltés gyanánt szí­nes kendőt kössön a kiálló lét­ra végére - mondta Hankószky Mihály, aki megosztott velünk egy másik sztorit is.- Nem is olyan régen tör­tént, mikor egy szürke, ködös napon egy udvarba akartam beállni, és nem vettem észre az út mentén merőlegesen parkoló transzportért, illetve a tetejére rögzített, és az útra belógó, körülbelül hatméte­res alumínium csövet. A vá­ratlan találkozást a szélvédő és a teherkocsim bal oldali ajtaja bánta, amin a sérülések még a mai napig láthatóak - mutatta a külsérelmi nyomo­kat Hankószky Mihály. KM Figyelik a veszélyes árukat Öt évforduló, egy konferencia A gyermekpszichiátriai ellátás fejlesztése a gyermekosztály követ­kező fontos feladata. NYÍREGYHÁZA. - Most azon dol­gozunk, hogy a jelenleg is, de a jövőben talán még nagyobb gondot jelentő gyermekpszi­chiátriai szakellátást fejlesz- szük. Ennek keretében lesz egy teljesen új járó- és egy fekvőbeteg-ellátó része az osztálynak. Ez az elkövetke­zendő egy-két év programja - tudtuk meg a tervekről dr. Dicső Ferenctől. A Magyar Gyermekorvosok Társasága Északkelet-Ma­gyarországi Területi Szerve­zetének kétnapos tudomá­nyos ülésén négy témakörben vitatták meg a térség gyer­mekorvosai és szakdolgozói a feladatokat, eredményeket. Tovább csökkenteni A társaság elnöke, dr. Bállá György a csecsemőhalálozás­ról tartott előadást.- Ha a nyíregyházi gyermek- osztály kilencvenedik évfor­dulója apropóján nézzük a számokat, akkor elmondhat­juk, hogy az induláskor ezer újszülöttből még száz, ma pedig kevesebb mint négy hal meg, ami továbbra is sok - ne­künk az a feladatunk, hogy a A tudományos ülés egy pillanata FOTÓ: SIPEKI PÉTER számot még tovább csökkent­sük. A legfontosabbnak azt ne­vezte a professzor, hogy a ko­raszülések számát vissza tud­ják szorítani. - Minden tizedik gyermek koraszülött. Elérni, hogy kevesebben szülessenek idő előtt nemcsak a gyermek­orvos-társadalom és a nővérek feladata, hanem a szülész kol­légáké és családoké is. km-bm Megkérdeztük: Véleményed szerint biztonságos a közlekedés? Kováts Bianka, Nyíregyháza Reggelente a legrosszabb a városban közlekedni, mert mindenki siet a munkahelyé­re és az iskolába, a rohanás miatt pedig gyakran van baleset. Figyelmesebben kellene közlekednünk. Tvercsák Zsófia, Tiszavasvári Van tapasztalatom a távol­sági és városi tömegközleke­désben egyaránt. Nyíregyhá­zán zsúfoltabb a közlekedés, nagyon kell figyelni, sokszor botlottam már türelmetlenül vezető emberbe. Ranyhóczki Mariann, Kótaj Érezhetően biztonságosabb a közlekedés Nyíregyháza kül­területén, mint a belső, for­galmasabb részeken. Kétszer is szétnézek az utcán, mielőtt átmegyek, mert gyakori, hogy az autósok nem lassítanak. Tóth Anna, Nyíregyháza Mindig betartom a közleke­dési szabályokat, eddig még nem is történt velem baleset. Gyakran látom azonban, hogy nem figyelnek oda a másikra, legyen szó biciklis­ről, vagy autósról. Az igazi paradicsom Olvasom, hogy a kiskertkultúra feltámasztásának kísérle­téhez fogtak egy hazai településen. A lényeg az, hogy kö­zösségi formát választottak, azaz nem a saját, körbekerített kis parcelláját gondozza mindenki egyedül, hanem eleve kollektív az egész. Vajh fel lehet-e támasztani, ami egyszer meghalt? Ha valaki körbejárja azokat a kiskertes, hétvégi telkes területeket, amelyek körbeveszik a legtöbb ma­gyar várost, olyan mintha Csernobil környékén járkálna. Hihetetlen mennyiségű munka, szorgalom romjait eszi az enyészet. A hajdanán virágzó kiskertvilág teremtője nem a kertművelés utáni olthatatlan vágy volt. Még azt sem mon­danám, hogy az akkoriban csapnivaló zöldség-, gyümölcs­kínálat mozgatta volna, hiszen ha az állami Zöldértben nem is, de a piacokon azért lehetett kapni normális árut. Nehéz mai józan ésszel megérteni, mi vitte rá az embere­ket arra, hogy szinte a szűzföldek feltörésével egyenértékű pionírmunkát vállalva küzdöttek a természettel éveken át, amíg valahol az ugaron egy szép kiskert termett. Nekünk is volt, és gyerekkorom elrettentő élményei közé tartozott, hogy félórás erőltetett menet után a helyszínre érve rögtön lehetett kezdeni egy kis vízhordással, majd kapá­lás, miegyebek. Nem beszélve az infrastruktúra felépítéséről. Hihetetlen házféléket, esővíz­gyűjtőket gyártott a magyar. Látszott, ki hol dolgozott, mi­hez fért hozzá. Nem egy, nem két helyen láttam komplett Hä lesznek, biztos villamost vagy buszt kerekek hogy teljesen más íf p“egoi­1 , ., dast. Csilieket a bányákból alapokon jonetnek mint esővízgyűjtőt. Komplett létre, mint egykoron. duPla alumínium lengőajtót, amilyet a közérteknél láttunk, mint a kis ház homlokzatát és bejáratát egyben. Abszolút nem kertjárta és földismerő városi emberek tépték a gyomot, csomózott zsebkendővel a fejükön, hogy este aztán leégve hazatérjenek egy kemény hétvége után. De a hajtóerő, az volt maga a lényeg. Hiszen itt az állam engedte meg, sőt támo­gatta azt amit addig nem: egy darab megfogható földre azt mondhattuk, hogy a mienk. Egy picike kapitalizmus volt egy ilyen hétvégi telek, hiszen termelhettünk rajta, építhettünk mindent miniben. Érdekes módon az egész kiskerttörténet csúcsán az egész kezdett elmozdulni a közösségi megoldások felé. Mert villany- és vízhálózatot, szemétszállítást, útzúza- lékolást nem lehet egyedül intézni és megvalósítani. Jöttek a különféle kertszövetkezetek, zártkerti egyesülések, de ez már az agónia kezdete volt. Ahogy megváltozott a rendszer, kinyílt a világ, egyre többet dolgoztunk, mindenkinek lehetett bármilyen tulaj­dona, és ránk tört a fogyasztás addig ismeretlen, szédítő világa, az egész kiskertes aktivitás kezdett szépen kihalni. Mert nem volt, ami éltesse, mozgassa, egyszerűen nem illik a mai életünkbe - minden egyéb már csak következménye ennek. Kíváncsi vagyok, mi lesz a kísérlet sorsa. Ha lesznek valaha élő kiskertes negyedek még a városok peremein, biztos, hogy teljesen más alapokon jöhetnek létre mint egykoron. Mindenesetre egy dolog változatlan maradt: Ma­gyarország éghajlata, földjei egy kertparadicsom lehetősé­geit hordozzák. Míg nem tesz róla a globális felmelegedés. laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz A település délnyugati sarkában, a házsorba ékelődve egy szárazmalom keringősátrát ábrázolja egy század eleién készült térkép. a) Balkány bjPetneháza c) Tivadar d) Nyírbogát A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Az év emlőse a Sóstói-erdőben A mogyorós pele szívesen költözik madárodúkba, ezért az E-misszió Egyesület szombati odúlesén bárki megismerked­hetett az éjszaka aktív, védett állattal. fotó: hoványi Péter Nézőpont Kiss László

Next

/
Thumbnails
Contents