Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-27 / 122. szám
2017. MÁJUS 27., SZOMBAT 2 Mindenfelől i KELET ■xal-Laj fUjiJI <tix tjuzjjjjj (juLflftjjJI UiuoJI oáb :>ajill ^uui ytűuo jI>öLjjI ^íjjuó wó.v^>«*u9 (JUülujüo 1J9 ^LtU) ■ Gyilkos merénylet Egyiptomban Terrortámadás ért egy kopt keresztényeket szállító buszt pénteken, az egyiptomi Minja tartományban, mintegy 220 kilométerre Kairótól. A busz éppen a Szent Sámuel-monostorba tartott, amikor az ismeretlen támadók lőni kezdtek rájuk: a merényletben legkevesebb 23-an életüket vesztették és 25-en megsebesültek, idézi a BBC-t a Magyar Nemzet Online. A Kopt Ortodox Egyház legjelentősebb keresztény egyház Egyiptomban, és az ország területén kívül is több mint egymillió követője van. FOTÓ: AFP Az EU biztonsága a tét, de két stratégia ütközik Szijjártó Péter a török külügyminiszterrel is egyeztetett a partnerségről. Pozsony. Az európai integráció akkor tud erős lenni, ha erős tagállamokra alapul, s ebben erős egyetértés van Kö- zép-Európában - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, ahol pénteken, a többi visegrádi országból érkezett partnereivel együtt panelbeszélgetésen vesz részt a Globsec biztonságpolitikai fórumon. Rendkívüli jelentőségű Ennek központi témája az Európai Unió (EU) jövője és erősebbé tételének lehetőségei. A magyar diplomácia vezetője elmondta: az EU megerősítésére két ellentétes stratégia van, az egyik Brüsszel erősítésével számol, a másik pedig azzal, hogy az uniót erős tagállamok alkotják. Magyarország az utóbbi mellett tette le a voksát, és e tekintetben erős az egyetértés Közép-Európa országaiban is. Zsákutcába jutott az a koncepció, hogy vegyünk el hatásköröket a tagállamoktól és adjuk Brüsz- szelnek, láttuk, ennek mi lett az eredménye - hangsúlyozta Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter a visegrádi együttműködésről beszélve rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy az ma a legszorosabb és leghatékonyabb szövetség az EU-ban, amit még fontosabbá tesz, hogy az EU jövőjéről folytatott vitákban sokszor teljesen egységes álláspontot képviselnek. Nagyon fontos ez az egységes álláspont a britek kilépéséről folytatott tárgyalások során, mert Közép-Európá- nak abszolút érdeke, hogy az EU ne a sértettség pozíciójából tárgyaljon, hanem akarjon teljes körű megállapodást kötni. Kifejtette: ez a teljes közép-európai régiónak érdeke, mivel sok itteni állampolgár él az Egyesült Királyságban, ezért az EU-val szemben az az elvárás, hogy védje meg ezeknek a magyar, cseh, szlovák és lengyel állampolgárok érdekeit és jogait, ugyanakkor olyan megállapodást kössön az Egyesült Királysággal, ami lehetővé teszi a jelenlegi szoros gazdasági, kereskedelmi és más kapcsolatoknak a továbbvitelét. Török kapcsolat Szijjártó Péter Mevlüt Cavu- soglu török külügyminiszterrel is találkozott egy munkavacsorán. Erről azt mondta: Magyarországnak és magának az EU-nak is az az érdeke, hogy az EU stratégiai partnerséget tartson fenn Törökországgal, amit az is indokolttá tesz, hogy míg Törökország a világ tíz legfejlettebb gazdasága közé igyekszik, addig az EU versenyképessége folyamatosan csökken. Ebben a vonatkozásban is a közép-európai álláspont jóval racionálisabb, mint általános európai megközelítés. MTI G7: készülnek a tüntetők is Devizaárfolyam (2017.05.26.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 307,33 -0,73 USA dollár 273,79 -0,24 Svájci frank 282,14 -0,07 Angol font 352,45 -3,16 Román lej 67,46 -0,24 Ukrán hrlvnya 10,38 -0,05 Horvátkuna 41,41 -0,07 Lengyel zloty 73,51 -0,16 ♦ http://www.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A politikusokat kísérő delegációk lázasan dolgoznak a záródokumentumon. RÓMA. Gyalog sétáltak végig helyiek és turisták között a világ hét iparilag legfejlettebb országainak (G7) vezetői a szicíliai Taormina utcáin pénteken, ahol csúcstalálkozójuk biztonsági és aktuális külpolitikai kérdések megvitatásával kezdődött, és már a helyszínre tartanak a G7-ellenes tüntetés résztvevői is. A csúcs zárónyilatkozatának tervezete a migrációra és a határvédelemre is kitér - jelentette az olasz sajtó. A házigazda Paolo Genti- loni olasz kormányfő, Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Shinzo Abe japán kormányfő gyalog tette meg az utat a G7-csúcs- talalálkozónak helyet adó San Domenico szállodáig. Egyedül Donald Trump amerikai elnök ült be egy nyitott golfkocsiba. A csúcs biztonsági és aktuális nemzetközi politikai kérdések megvitatásával kezdődött. A politikusokat kísérő delegációk lázasan dolgoznak a szombatra készülő záródokumentumon, amelyben a biztonság, a terrorizmus elleni fellépés, a környezetvédelem és számos más téma mellett a határok védelme, valamint a migráció is szerepel. A csúcstalálkozó megkezdésével természetvédők és más tüntetők százai indultak el a szicíliai csúcs helyszínére, többek között komphajókkal a szombatra meghirdetett tüntetésre. mti A NATO is belép, de harc nélkül indul csatába Budapest. A tervezésben, a koordinációban, az információmegosztásban segíthet, hogy a NATO szervezetként csatlakozik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni koalícióhoz - mondta pénteken Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője. A NATO tagországainak vezetői brüsz- szeli csúcstalálkozójukon megegyeztek abban, hogy az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz. A katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt, de a jövőben a terroristacsoportok tevékenységét figyelő hírszerzőcsoport is megkezdi működését a brüsz- szeli központban. mti ■ A moldovai elnök Budapesten Áder János köztársasági elnök (b) fogadta Igor Dodon moldovai elnököt a Sándor-palotában május 26-án. FOTÓ: MTI/SZI6ETVÁRY ZSOLT Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla Városok - új helyzetben A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulójáról méltó módon emlékeztek meg az európai uniós országokban, de e sorok írójának megfigyelése szerint a területi politikáról szó sem esett. Pedig már a fenti szerződésben is megjelent a területi különbségek mérséklésének igénye. Bár Olaszország déli területei és Franciaország egyes mezőgazdasági tájai elmaradottabbak voltak az átlagnál, de igazán a brit csatlakozást (1973) követően vált szükségessé a területi politika beemelése az integrációs célok közé. Az Európai Gazdasági Közösség a gazdasági, a társadalmi és a területi fejlettség tekintetében is szerette volna felzárkóztatni az elmaradt régiókat. Ehhez pénzügyi forrásokat is biztosítottak, 1975- től a Regionális Fejlesztési Alap, 1993-tól a Kohéziós Alap keretében. Az utóbbinak is célja az elmaradott területek felzárkóztatása, de a támogatásokat csak környezetvédelmi, közlekedési és szállítási A ■ , , i - infrastruktúra fejlesztésére A jelenlegi kohéziós lehetett fordítani. politika már nem fpcv pmlítPSt P tP- E szemlélet legerőtellcozj ci i in lcj i a ic jesebben az 1990-es évek rületl különbségek első felében terjedt el, ami r^nVkpntpcprnl 3 egybeesik a kelet-közép-euCCU1XKC11LCÖ>C1 ui, d rópai országok integrációs területi felzarkozta- folyamatainak elindulásával. tás szándékáról. Rzeket aféveket R^h"itzer. Jánosnak, az idén Akadémiai Díjjal kitüntetett regionalistának a szavaival a „regionalizá- ció aranykorának” hívjuk, mert ekkor jöttek létre a területi önállóságot megvalósító önkormányzatok. Kialakultak a régiók, amelyekhez azonban nem kapcsolódott közigazgatási szint, azaz (Lengyelországon kívül) nem jöttek létre a régiós önkormányzatok. A területi különbségek nem csökkentek, Kelet-Közép-Európa 56 régiójából kerül ki ma az európai 20 legszegényebb térség, köztük Magyarország négy régiója is (az egy főre jutó uniós GDP-átlagnak csak a 43 százalékát éri el Észak-Alföld, 45-45 százalékát Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl, míg a Dél-Alföld 48 százalékát). A Közép-magyarországi régió az EU fejlettségi átlagának 105 százalékán áll. A lengyel példa nem vált mintává, de voltak kezdeményezések az állami intézmények regionalizációjára (2004- 2006) Magyarországon is (pl. KSH, APEH stb.). A területiség sem akkor, sem azóta nem vált a politika és a közgondolkodás meghatározó részévé. A régiók szerepe fokozatosan mérséklődött. A Magyar Tudomány című folyóiratban Rech- nitzer arról ír, hogy az EU új kihívásai (az euróövezet stabilizálása, az energiaszektor átalakítása, a versenyképesség javítása, a kutatás-fejlesztés eredményességének növelése, a közös agrárpolitika szükséges változásai, a menekültválság, a britek kilépése) mellett eltörpülnek az unión belüli területi folyamatok alakulását ösztönző kezdeményezések. A jelenlegi kohéziós politika már nem tesz említést a területi különbségek csökkentéséről, a területi felzárkóztatás szándékáról, mert a figyelem átterelődött más, fontosabbá vált közösségi kérdésekre. A területi szemlélet nem tűnt el, de alaposan átrendeződött. Az új perspektívát már nem a régiók, hanem a városok és annak szűkebb-tágabb környezete jelenti. A nagyvárosoktól várják, hogy újszerű működtetésükkel eredményes, dinamikus és fenntartható fejlődést lehessen elérni mindazokon a térségekben, ahol kisugárzásuk még érzékelhető. A városokra és térségükre épülő fejlesztéspolitika új gondolkodást igényel az élet minden területén. A helyi adottságok, erőforrások, kezdeményezések alapos feltárása és mozgásba hozása a siker kulcsa. Új megítélést kap a nagyvárosok környezete is. A határukban elterülő erdő (pl. Sóstói-erdő, Nagyerdő) értékesebb szolgálatot tesz a lakosságnak azzal, hogy előnyösen befolyásolja a város mikroklímáját és levegőtisztaságát, mintha az erdő fáinak kereskedelmi értékét néznénk. A szigetszerűen kiemelkedő városok és térségük mellett nő a leszakadó, számos problémával küzdő, halmozottan hátrányos területek nagysága, mely terekben felbukkannak olyan települések, lokális terek, melyek példát mutathatnak a környezetükben lévő falvaknak is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2000 és 2015 közötti időszakban lassabban fejlődött az országos átlagnál, mert az egy főre jutó GDP-je az országos átlag százalékában 15 év alatt a korábbi 58,6 százalékról 54,1 százalékra csökkent. Hajdú-Biharban (73,8-ról 7l,9-re) kisebb volt a mérséklődés, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye (67,1-ről 64,3-ra) változása a régió átlagához van közel. Az igazi vesztes Nógrád megye, mivel -13,7 százalékos teljesítményével (56,0-ról 42,3-ra) messze alulteljesített még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez képest is. Békés megye pozíciója is sokat romlott. A megyék közötti közepes helyezéséből (69,4 százalékról 58,2 százalékra esett vissza) a legrosszabbul teljesítő megyék közé került. Mivel az unióban a gazdaságpolitikán belül a területi politikát hátrább sorolták, így a területi különbségek további növekedésére lehet számítani. A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora kelet@kelet.hu
