Kelet-Magyarország, 2017. május (74. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-18 / 114. szám

2017. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK KELET Jegyzet Tibor A két Rossi Gyermekkori bálványom tűnt fel a napokban Budapesten. Paolo Rossi mély nyomot hagyott bennem az 1982-es labdarúgó-világbajnokságon, amikor az olaszok utolsó három meccsén hat gólt szerezve (közte a brazilok elleni tripla) lett gólkirály, világbajnok, az év végén pedig aranylabdás. Ha már itt járt a korábbi olasz világsztár, nyilatkozott is. A futballunk is szóba került. Udvarias volt, meg minden, dicsérte a múl­tunkat, a mostani válogatot­tunkat, hogy milyen jót tett a tavalyi Európa-bajnokságnak a visszatérésünk, de egy vála­szával beárazta a futballunkat: sosem hallott Marco Rossiról. A neve viszont tetszik neki... A névrokon honfitárs jelenleg a Budapest Honvéd edzőjeként azért küzd, hogy bajnok legyen a csapatával. Olaszországban még csak hírből sem ismerik a magyar mércével kiválónak tartott szakembert. És nem elsősor­ban Rossi (mármint Marco) baja, hanem a magyar futbal- lé. Ekkora a presztízsünk. El lehetne azt képzelni, ha lenne egy magyar edző mondjuk Botswanában, és az elsőségért hajtana a csapata, hogy ne lenne róla napi szin­ten híradás...? A valóság az, hogy edzőink nem kellenek külföldre, a külföldiként itt dolgozókat meg nem ismerik a hazájukban. Tisztelet a kevéske kivételnek! tibor.bodnar@kelet.hu Bodnár A legszigorúbb büntetést vetnék be a magyar kormánnyal szemben Az Európai Parlament szerint „rendszerszintű a fenyegetés” a jogálla­miságra nézve. BRÜSSZEL, STRASBOURG. A ma­gyarországi helyzetről beter­jesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szer­ződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyar- országgal szemben. Az áprilisi plenáris vita nyo­mán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális bal­oldali frakció együtt nyújtot­ta be, az elfogadásához más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt. „Rendszerszintű fenyegetés” A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiság­ra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja AFidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak nevezte az uniós parlament szerdai határozatát, és elutasította az újabb politikai támadást Magyarország­gal szemben. Közleményükben kijelentették, a baloldali frakciók által beterjesztett, Magyarországot elítélő határozat célja az illegális bevándorlás Magyarországra kényszerítése. Véleményük szerint a vizsgálat eredménye alkalmas lehet a jövő évi magyar országgyűlési választások befolyásolására. Szanyi Tibor, az MSZP EP-képvi- seiője nyilatkozatában kijelentette: belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen külön- jelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott ja­Európa erős szövetséges az „orbáni önkény” elleni harcban. A képviselő az „orbáni rezsim” leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az állásfoglalást. Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvénye­sen elfogyott a levegő Európában. Niedermüller Péter, a Demokra­tikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól vaslatról, amellyel kezdemé­nyezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagor­szágok kormányait tömörítő tanácsban. A szövegben felszólítják a függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot. Molnár Csaba, a Demok­ratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, „egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarorszá­got és Európát". Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képvi- selőjenyilatkozatában arról tájékoz­tatott, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikk elindításáról szóló állásfoglalását. magyar kormányt a párbe­széd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény mó­dosítását és a menekültügyi szabályozás egyes elemeit, valamint vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabály­tervezetet. A bizottságtól pedig az EP azt kéri, hogy szi­gorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi fel- használását. Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években „súlyosan romlott a jogállamiság, a de­mokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi kö­zött a gyülekezés, az egyesü­lés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadsá­gát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igaz­ságszolgáltatás függetlensé­gét. A szerdai szavazást köve­tően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarország­gal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikál­tak az uniós jogba. A hetes cikk törvénybe fog­lalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tag­állam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását. így reagáltak a pártok A Fidesz kommunikációs igaz­gatója szerint az Európai Par­lament (EP) szerdai határozata arról tanúskodik, hogy az uni­ós képviselők is Soros György „kottájából játszanak”. A DK szerint ha Orbán Vik­tor miniszterelnök a jövő évi választás után is a helyén marad, akkor az ország elbú­csúzhat az uniós tagságától. Gréczy Zsolt sajtótájékozta­tóján úgy fogalmazott: Or­bán Viktornak mára már nem maradt támogatója Európá­ban. Az MSZP elnöke szerint az Európai Parlament (EP) szer­dai határozata egyértelműen jelzi, hogy Európának ele­ge van abból, amit a magyar kormány tesz. Molnár Gyula a döntésre reagálva buda­pesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy néhány nap­pal az uniós csatlakozás 13. évfordulója után a magyar kormány Európa „szégyen­padjára próbálja húzni” az országot. MTI Pártvélemények: EP-képviselők Megkezdődött a jövő évi büdzsé vitája Varga Mihály szerint a munkából élők költ­ségvetése a 2018-as büdzsé. BUDAPEST. Az Országgyűlés tegnap elkezdte tárgyalni a 2018-as költségvetésről szó­AFidesz frakcióvezetője, Kosa Lajos a vitában elmondta: a foglalkoztatás bővülését és a családok támogatását szolgálja a jövő évi költségvetés. A kormánypártiKereszténydemok- rata Néppárt (KDNP) szerintajövő évi büdzsé folytatja azt a társada­lomfilozófiai gondolkodást, amit az elmúlt két ciklusban képviselt a kormány, és többletforrások jutnak az élet minden területére. MSZP: Az ellenzéki párt frakcióve­zetője, Tóth Bertalan szerint át kell ló törvényjavaslatot, három napon át csaknem tíz órában vitatják meg a tervezetet. Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter a munká­ból élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amikor átnyújtotta az arról írni a 2018-as költségvetést annak érdekében, hogy igazságot tegyenek és megállítsák a fideszes korrupciót. Jobbik. Az ellenzéki párt vezérszó­noka, Z. Kárpát Dániel a vitában azt hangsúlyozta, hogy szerintük egyértelműen választási célokat tartalmaz a javaslat, amelyben „brutális mennyiségű homályos" vagy „nettó őrültségekre” fordítandó tétel található. A Magyar Liberális Párt a civil szervezetek, az egyházak, illetve az szóló javaslatot Kövér Lász­lónak, az Országgyűlés elnö­kének. A tárcavezető szerint a költségvetés céljai válto­zatlanok jövőre: a teljes fog­lalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. A büdzsé egyházi iskolák finanszírozásának átalakítása érdekében kezdeményez módosításokat a javaslaton. LMP. Az ellenzéki párt nevében Schmuck Erzsébet frakcióvezető-he­lyettes beszélt: a magyar gazdaság az európai uniós támogatásoknak köszönhetően tud növekedni, de a kor­mány nem készül fel arra, hogy mi lesz a források kiapadása után, az „elhibá­zott" 2018-as büdzsével elszalasztja az utolsó lehetőséget „a szakadék előtt”, mondta sajtótájékoztatóján. 4,3 százalékos gazdasági nö­vekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 száza­lékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés az ideihez ha­sonlóan három területre ta­golódik, az állam működése nullszaldós. A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint a pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as költségvetési javas­lata. Domonkos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a javaslat, előkészítése és tartalma megfelel a jogsza­bályoknak, és hozzájárul Ma­gyarország költségvetési stabi­litásának fenntartásához. MTI Párt vélemények a költségvetés tervezetéről @ Felavatták az elsőt Felavatták az első ingyenes kerékpárpumpát a fővárosban tegnap, az idén összesen 20 pumpát helyeznek el Budapest területén, fotó: m‘ <§> Támogatják a rádió zenei együtteseit Támogatja a kormány a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek működését: tegnap aláírták a működésükről és finanszíro­zásukról szóló együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériumában. fotó: mti Ködös, jogilag megalapozatlan BUDAPEST. Példátlan politikai támadásnak nevezte az Euró­pai Parlament Magyarország­gal kapcsolatos határozatát az Alapjogokért Központ straté­giai igazgatója. Kovács István úgy fogalmazott, ezt nem le­het szó nélkül hagyni, de nem csak a magyar kormánynak: több tagállam is vitatni fogja ezt a lépést. A szakértő sze­rint más sem szeretné, hogy ködös, jogilag megalapozatlan vádak alapján lehessen politi­kai eljárást indítani. Most Ma­gyarország van szégyenpadon, de más tagállamok is könnyen ezen találhatják magukat, mti A lengyelek sem kérnek a kényszerű elosztásból BUDAPEST. Rosszabb követ­kezményekkel járna a me­nekültelosztási kvóták el­fogadása, mint amilyen az Európai Bizottság által kilá­tásba helyezett kötelezett- ségszegési eljárás - jelentette ki Máriusz Blaszczak lengyel belügyminiszter szerdán. Rámutatott arra, hogy a leg­utóbbi felmérések szerint a lengyelek 74 százaléka ellenzi a menekültek befogadását, s a kényszerű menekültelosz­tás csak növeli a bevándorlás körül kialakult konfliktust. Utalt a Nyugat-Európában történő terrortámadásokra, s megjegyezte: a nyugat-eu­rópai országok problémái a gyarmati múltban gyökerez­nek. Megerősítette: a kvó­taügy egyik fő téma lesz az EU-tagországok belügymi­nisztereinek csütörtöki brüsz- szeli találkozóján. A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy uniós tagállamokra rá- kényszerítsék a menekültel­osztási kvótákat - jelentette ki ezt még kedden Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, mti Devizaárfolyam (2017.05.17.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,97 +1,16 USA dollár 279,63 +0,06 Svájci frank 283,95 +1,73 Angolfont 361,81 +1,08 Román lej 68,06 +0,13 Ukrán hrivnya 10,59 +0,01 Horvátkuna 41,71 +0,11 Lengyel zloty 73,97 +0,27 <» http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents